A tulajdonságok nélküli ember
| A tulajdonságok nélküli ember | |
 | |
| Az első kiadás borítója | |
| Szerző | A tulajdonságok nélküli ember |
| Eredeti cím | Der Mann ohne Eigenschaften |
| Megírásának időpontja | 20. század |
| Első kiadásának időpontja | 1930 |
| Nyelv | német |
| Témakör |
|
| Műfaj | regény |
| Részei | 3 kötet |
| Kiadás | |
| Fordító | Tandori Dezső |
| Külső hivatkozás | |
A tulajdonságok nélküli ember Robert Musil nagyregénye.
Történet
[szerkesztés]„A tulajdonságok nélküli ember” a XX. század világirodalmának egyik legjelentősebb regénye. A könyv tragikummal átszőtt pesszimista humorával speciális helyet foglal el a XX. századi irodalom történetében.
A kuszának tűnő cselekmény a Kákánia nevű kvázi országban játszódik, valójában ez a hely az Osztrák-Magyar Monarchia uralkodójának, a „Kaiser und Könignek”, a K und K-nak a világa. Innen a szó: a Kákánia, mint országnév.
Egy minisztériumi főhivatalnok (egy tulajdonságok nélküli ember) fentről jól látja az elgépiesedett szabályvilágban az értelmetlenül kötelező viselkedési szabályokat, a parancsként működtetett ostoba tévedéseket és hazugságokat. Ebben a társadalomban a tulajdonságok nélküli ember semminek sem tud örülni, semmin sem háborodik fel, csak van. Csak néz és lát.
A regény hőse, Ulrich, még csak nem is tudja, miért és hogyan került arra a posztra, amit betölt. Nem firtatja, nem rá tartozik. Amit lát, az valóság, de annak a valóságnak nincs értelme.
Felismerhető, hogy hol vagyunk. Ebből fakad pesszimista humor.
Musil regényének jelentősége Marcel Proust, James Joyce, Franz Kafka, Thomas Mann, Virginia Woolf műveinek jelentőségéhez mérhető.