A számolás joga (könyv)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
 Ez a szócikk vagy szakasz lektorálásra, tartalmi javításokra szorul. A felmerült kifogásokat a szócikk vitalapja részletezi (vagy extrém esetben a szócikk szövegében elhelyezett, kikommentelt szövegrészek). Ha nincs indoklás a vitalapon (vagy szerkesztési módban a szövegközben), bátran távolítsd el a sablont!
Csak akkor tedd a lap tetejére ezt a sablont, ha az egész cikk megszövegezése hibás. Ha nem, az adott szakaszba tedd, így segítve a lektorok munkáját!
Hasonló cikkcímek és megnevezések: A számolás joga (egyértelműsítő lap).
A számolás joga
SzerzőMargot Lee Shetterly
Nyelvangol
Műfajtényirodalom
Kiadás
KiadóWilliam Morrow and Company
Kiadás dátuma2016. szeptember 6.
ISBNhelytelen ISBN kód: 0-06-236359-X 0-06-236359-X, helytelen ISBN kód: 978-0-06-236359-6 978-0-06-236359-6
Sablon • Wikidata • Segítség

A számolás joga (Hidden Figures) Margot Lee Shetterly írta.

A szerző az amerikai álomnak, a fekete (afroamerikai) matematikus nők életének járt utána, kutatva a részleteket, olyan alaposan, hogy film is készült könyve nyomán.

Rejtett számok[szerkesztés]

Hidden Figures az eredeti cím. Arra utal, hogy nőket – fehért, feketét alkalmaztak számfeldolgozásra. A számfeldolgozás nélkül nincs repülőgép gyártás, űrrepülés, de erről ritkán szólnak. 1943-ban beindult az Államok repülő ipara. A számításokhoz sok női matematikusra volt szükség. 1935-ben 5 fehér nő, 1946-ban 400 "lány" számolt a repülésügyben.[1] 1947-ben feloszlatták a fehér nők (keleti) számoló szekcióját. Szakosodtak. A(nyugati) fekete nő szekció üzemelt tovább. 1958.05.05-én feloszlatták a (nyugati) szekciót – további szakosodás és a fajok integrálódása következtében.[2] Az Államoknak (1958) még mindig gond nőnek, négernek munkát adni a tudományban, társadalomban.[3]

Dorothy Vaughan[szerkesztés]

1910-ben született (Kansas City, Missouri) Wilberforce-ban matek tanár lett.Családját segítette tanári fizetéssel 1929-től. 1931-ben férjhez ment, tanított, zongorázott. 1943-ban Langley alkalmazta évi 2000$-ért. Tanári jövedelme évi 850$ volt. Az ebédlőben és a mosdóban "színes bőrűeknek" tábla jelzett. A nyugati számolók (komputerek) kijavították egymás munkáját, védték az eltévelyedettet, pontosak, rendesek.[4] 1947 végétől Dorothy már megbízott vezető, 1949 áprilisától ideiglenes vezető. Két év a véglegesítése.[5] A feloszlatás után FORTRAN-ra programozta a számolni valót és az IBM 704 kártyáira lyukasztotta. Dorothy tagja volt a helyi gyülekezetnek. Különvált férje szüleitől a sok utazás miatt. Gyermekeit főiskolán képezte tovább. Nyugdíjasan utazgatott, de továbbra is takarékosan élt.[6]

Katherine Goble[szerkesztés]

1918-ban a Nyugat-Virginiai White Sulphur Spings szülötte. A 6. osztály után a Nyugat-Virginiai Állami Intézet kísérleti iskolájában tanult. Francia nyelvtudását konyhai kisegítőként gyarapította. Az Állami Intézet főiskolájára 15 évesen, ösztöndíjjal került. Itt Claytor külön képezte matematikából a harmadévest. 1940-ben 2 néger fiúval felvették fehér egyetem matek szakára. Olyan tananyagot keresett, amit még nem vett át Claytorral. Előzőleg titkon férjhez ment Jimmy Goble tanárhoz. Ősszel útban volt a baba. 4 év otthon, 3 kislány. 1952-ben helyettes matek tanár,a Huntington középiskolában, majd számoló Langleyben. Itt tanári fizetésének háromszorosát kapta. Két hét után Dorothy az 1244-es épületbe küldte, egy társával, számolni. Dorothy nemcsak Katherine hanem egy fehér számoló számára is magasabb bért ért el. 1956 karácsonytájt elhunyt Jimmy, agytumorral. A családot Katherine összetartotta. 1958-ban bevették a szerkesztői megbeszélésbe (ahová nőt addig nem). Kezdett (1958.) járni James A. Johnson századossal. A mesterséges hold visszahozásához Ted Skopinski-val ketdett tanulmányt, de önállóan fejezte be. 1960-ban publikálták. 1959. augusztusban men férjhez. Jelentésére Katherine G. Johnson név került. Katherine Johnson számításaiban John Glenn űrhajós is megbízott. Nagyfokú egyezés volt az IBM 704; az IBM 7090 számítása és Katherine számai között. 1962.03.10-én Katherine képe a Pittsbourgh Courier címlapján. 1963-ban a holdi (lunáris) röppályát számolta. 1967-ben egy istentisztelet után Christine Mann Dardennel, matek tudóssal találkozott és barátja lett. Az Apollo 1 tragédiája fokozottabb pontosságra sarkalt. Al Hamerrel 4 tanulmányt írt 1963 és 1969 között. Egyik a Hold körüli pályákról, a Többi "Mi van akkor, ha..." kérdéseket (komputer hiba,elektro kihagyás: csillag navigálás) elemez. Katherine a diákszövetségben, a kórusban, sok közösségi szerveződésben vett részt.[7]

Mary Jackson[szerkesztés]

Mary helybéli volt. Családja, a Winstonok gyökerei hamptoniak. 1938-ban végezte el a Phenix középiskolát, kiváló eredménnyel. Ez a Hampton Intézet középiskolája volt. A város csak általános iskolát biztosított. Matematika és fizika szakot végzett. Tanítási gyakorlatát a Phenix középiskolában végezte. 1942-ben diplomázott. 1943-ban az USO titkára és könyvelője lett.[8] 1945-ben megszűnt az USO helyi irodája. Egy darabig a Hampton Intézetnél könyvelt, 1946-ban, fia szülése után felmondott, háziasszony és a Bethel AME cserkészlányok 11. csapatának vezetője (tanáruk, nővérük, tündérkeresztanyjuk).[9] 1951 januárjában gépíró Fort Monroe-ban (Langley); áprilisban számoló (computer) a NACA (NASA előd) nyugati szekciójában.[10]

Dorothy fehér számolónőkhöz küldte egy projektre. A 2. napon Kazimierz Czarnecki előtt robbant ki belőle a düh a színes WC miatt. (gond pisilni!) Czarnecki ekkor javasolta, dolgozzon neki. John Becker azt állította egy munkánál, hogy rosszul számolt, majd átszámolás után elismerte, hogy ő adott rossz adatot.[11] Kevés nő merte vállalni, hogy ő nem téved. Czarnecki kezdettől bevonta Maryt a szélcsatorna vizsgálatokba. 1958 szeptemberében jelent meg közös tanulmányuk szuperszonikus témában.[12] Később főnöke a laboratórium mérnöki képzésére javasolta. 1956 tavaszán nekifogott a Hamptonban.[13] 1960-ban segített 13 éves fiának szuper versenyautót felépíteni (A kocsi ára nem haladhatja meg a 10$-t.) Egy Soap Box Derby-kocsi felépítése – komoly mérnöki feladat. Mary ehhez szövetkezett fekete alkalmazottakkal, fehér számoló nőkkel, a kocsihoz. A mérnöki szakmát 1962-ben Emma Jean (fehér) mérnöknővel népszerűsítették fekete cserkész lányoknak. Fia megnyerte a félsziget 10. Soap Box Derby-jét.[14] FORTRAN órákat vett a programozás érdekében. 1976-ban ő az Év Önkéntese a Langley Researcher lap szerint.[15] 1979-ben a személyzeti osztályon szövetségi női programmenedzser lett. 1981-ben az egyenlő bánásmód szakértő 1 éves képzésében vesz részt. Gloria Champine írt nekrológot Mary Jackson 2005-ös halálakor, a NASA honlapján tették közzé.[16]

Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Magyarul[szerkesztés]

  • A számolás joga. Az amerikai álom és azon fekete matematikusnők elhallgatott története, akik segítettek megnyerni az űrversenyt; ford. Kovács Ágnes; Harlequin, Bp., 2017 (A The New York Times sikerszerzője)

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ A számolás joga. Előhang 16. o.
  2. ↑ A számolás joga.16.fejezet 183. o.
  3. ↑ A számolás joga. The Washington Post, 172. o.
  4. ↑ A számolás joga. 5.fejezet 65. o.
  5. ↑ A számolás joga. 9.fejezet 105-107. o.
  6. ↑ A számolás joga. Utóhang 274. o.
  7. ↑ A számolás joga. 23.fejezet 248. o.
  8. ↑ A számolás joga. 10.fejezet 111. o.
  9. ↑ A számolás joga. 10.fejezet 113. o.
  10. ↑ A számolás joga. 10.fejezet 115. o.
  11. ↑ A számolás joga. 11.fejezet 130. o.
  12. ↑ A számolás joga. 14.fejezet 159. o.
  13. ↑ A számolás joga. 14.fejezet 160. o.
  14. ↑ A számolás joga. 19.fejezet 212. o.
  15. ↑ A számolás joga. Utóhang 264. o.
  16. ↑ A számolás joga. Utóhang 269. o.

Források[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=A_számolás_joga_(könyv)&oldid=26836945”