A számolás joga (könyv)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
A számolás joga
Szerző Margot Lee Shetterly
Eredeti cím Hidden Figures: The American Dream and the Untold Story of the Black Women Mathematicians Who Helped Win the Space Race
Nyelv angol
Műfaj ismeretterjesztő irodalom
Kiadás
Kiadó William Morrow and Company
Kiadás dátuma 2016. szeptember 6.
ISBN0-06-236359-X, 978-0-06-236359-6

A számolás joga (Hidden Figures) Margot Lee Shetterly írta.

A szerző az amerikai álomnak, a fekete (afroamerikai) matematikus nők életének járt utána, kutatva a részleteket, olyan alaposan, hogy film is készült könyve nyomán.

Rejtett számok[szerkesztés]

Hidden Figures az eredeti cím. Arra utal, hogy nőket – fehért, feketét alkalmaztak számfeldolgozásra. A számfeldolgozás nélkül nincs repülőgép gyártás, űrrepülés, de erről ritkán szólnak. 1943-ban beindult az Államok repülő ipara. A számításokhoz sok női matematikusra volt szükség. 1935-ben 5 fehér nő, 1946-ban 400 "lány" számolt a repülésügyben.[1] 1947-ben feloszlatták a fehér nők (keleti) számoló szekcióját. Szakosodtak. A(nyugati) fekete nő szekció üzemelt tovább. 1958.05.05-én feloszlatták a (nyugati) szekciót – további szakosodás és a fajok integrálódása következtében.[2] Az Államoknak (1958) még mindig gond nőnek, négernek munkát adni a tudományban, társadalomban.[3]

Dorothy Vaughan[szerkesztés]

1910-ben született (Kansas City, Missouri) Wilberforce-ban matek tanár lett.Családját segítette tanári fizetéssel 1929-től. 1931-ben férjhez ment, tanított, zongorázott. 1943-ban Langley alkalmazta évi 2000$-ért. Tanári jövedelme évi 850$ volt. Az ebédlőben és a mosdóban "színes bőrűeknek" tábla jelzett. A nyugati számolók (komputerek) kijavították egymás munkáját, védték az eltévelyedettet, pontosak, rendesek.[4] 1947 végétől Dorothy már megbízott vezető, 1949 áprilisától ideiglenes vezető. Két év a véglegesítése.[5] A feloszlatás után FORTRAN-ra prpogramozta a számolni valót és az IBM 704 kártyáira lyukasztotta. Dorothy tagja volt a helyi gyülekezetnek. Különvált férje szüleitől a sok utazás miatt. Gyermekeit főiskolán képezte tovább. Nyugdíjasan utazgatott, de továbbra is takarékosan élt.[6]

Katherine Goble[szerkesztés]

1918-ban a Nyugat-Virginiai White Sulphur Spings szülötte. A 6. osztály után a Nyugat-Virginiai Állami Intézet kísérleti iskolájában tanult. Francia nyelvtudását konyhai kisegítőként gyarapította. Az Állami Intézet főiskolájára 15 évesen, ösztöndíjjal került. Itt Claytor külön képezte matematikából a harmadévest. 1940-ben 2 néger fiúval felvették fehér egyetem matek szakára. Olyan tananyagot keresett, amit még nem vett át Claytorral. Előzőleg titkon férjhez ment Jimmy Goble tanárhoz. Ősszel útban volt a baba. 4 év otthon, 3 kislány. 1952-ben helyettes matek tanár,a Huntington középiskolában, majd számoló Langleyben. Itt tanári fizetésének háromszorosát kapta. Két hét után Dorothy az 1244-es épületbe küldte, egy társával, számolni. Dorothy nemcsak Katherine hanem egy fehér számoló számára is magasabb bért ért el. 1956 karácsonytájt elhunyt Jimmy, agytumorral. A családot Katherine összetartotta. 1958-ban bevették a szerkesztői megbeszélésbe (ahová nőt addig nem). Kezdett (1958.) járni James A. Johnson századossal. A mesterséges hold visszahozásához Ted Skopinski-val ketdett tanulmányt, de önállóan fejezte be. 1960-ban publikálták. 1959. augusztusban men férjhez. Jelentésére Katherine G. Johnson név került. Katherine Johnson számításaiban John Glenn űrhajós is megbízott. Nagyfokú egyezés volt az IBM 704; az IBM 7090 számítása és Katherine számai között. 1962.03.10-én Katherine képe a Pittsbourgh Courier címlapján. 1963-ban a holdi (lunáris) röppályát számolta. 1967-ben egy istentisztelet után Christine Mann Dardennel, matek tudóssal találkozott és barátja lett. Az Apollo 1 tragédiája fokozottabb pontosságra sarkalt. Al Hamerrel 4 tanulmányt írt 1963 és 1969 között. Egyik a Hold körüli pályákról, a Többi "Mi van akkor, ha..." kérdéseket (komputer hiba,elektro kihagyás: csillag navigálás) elemez. Katherine a diákszövetségben, a kórusban, sok közösségi szerveződésben vett részt.[7]

Mary Jackson[szerkesztés]

Mary helybéli volt. Családja, a Winstonok gyökerei hamptoniak. 1938-ban végezte el a Phenix középiskolát, kiváló eredménnyel. Ez a Hampton Intézet középiskolája volt. A város csak általános iskolát biztosított. Matematika és fizika szakot végzett. Tanítási gyakorlatát a Phenix középiskolában végezte. 1942-ben diplomázott. 1943-ban az USO titkára és könyvelője lett.[8] 1945-ben megszűnt az USO helyi irodája. Egy darabig a Hampton Intézetnél könyvelt, 1946-ban, fia szülése után felmondott, háziasszony és a Bethel AME cserkészlányok 11. csapatának vezetője (tanáruk, nővérük, tündérkeresztanyjuk).[9] 1951 januárjában gépíró Fort Monroe-ban (Langley); áprilisban számoló (computer) a NACA (NASA előd) nyugati szekciójában.[10]

Dorothy fehér számolónőkhöz küldte egy projektre. A 2. napon Kazimierz Czarnecki előtt robbant ki belőle a düh a színes WC miatt. (gond pisilni!) Czarnecki ekkor javasolta, dolgozzon neki. John Becker azt állította egy munkánál, hogy rosszul számolt, majd átszámolás után elismerte, hogy ő adott rossz adatot.[11] Kevés nő merte vállalni, hogy ő nem téved. Czarnecki kezdettől bevonta Maryt a szélcsatorna vizsgálatokba. 1958. szeptemberében jelent meg közös tanulmányuk szuperszonikus témában.[12] Később főnöke a laboratórium mérnöki képzésére javasolta. 1956. tavaszán nekifogott a Hamptonban.[13] 1960-ban segített 13 éves fiának szuper versenyautót felépíteni (A kocsi ára nem haladhatja meg a 10$-t.) Egy Soap Box Derby-kocsi felépítése – komoly mérnöki feladat. Mary ehhez szövetkezett fekete alkalmazottakkal, fehér számoló nőkkel, a kocsihoz. A mérnöki szakmát 1962-ben Emma Jean (fehér) mérnöknővel népszerűsítették fekete cserkész lányoknak. Fia megnyerte a félsziget 10. Soap Box Derby-jét.[14] FORTRAN órákat vett a programozás érdekében. 1976-ban ő az Év Önkéntese a Langley Researcher lap szerint.[15] 1979-ben a személyzeti osztályon szövetségi női programmenedzser lett. 1981-ben az egyenlő bánásmód szakértő 1 éves képzésében vesz részt. Gloria Champine írt nekrológot Mary Jackson 2005-ös halálakor, a NASA honlapján tették közzé.[16]

Magyarul[szerkesztés]

  • A számolás joga. Az amerikai álom és azon fekete matematikusnők elhallgatott története, akik segítettek megnyerni az űrversenyt; ford. Kovács Ágnes; Harlequin, Bp., 2017 (A The New York Times sikerszerzője)

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. A számolás joga. Előhang 16. o.
  2. A számolás joga.16.fejezet 183. o.
  3. A számolás joga. The Washington Post, 172. o.
  4. A számolás joga. 5.fejezet 65. o.
  5. A számolás joga. 9.fejezet 105-107. o.
  6. A számolás joga. Utóhang 274. o.
  7. A számolás joga. 23.fejezet 248. o.
  8. A számolás joga. 10.fejezet 111. o.
  9. A számolás joga. 10.fejezet 113. o.
  10. A számolás joga. 10.fejezet 115. o.
  11. A számolás joga. 11.fejezet 130. o.
  12. A számolás joga. 14.fejezet 159. o.
  13. A számolás joga. 14.fejezet 160. o.
  14. A számolás joga. 19.fejezet 212. o.
  15. A számolás joga. Utóhang 264. o.
  16. A számolás joga. Utóhang 269. o.

Források[szerkesztés]