A réz izotópjai

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A réznek (Cu) két stabil – a 63Cu és 65Cu – valamint 27 radioaktív izotópja van. Utóbbiak közül a legstabilabb a 67Cu, melynek felezési ideje 61,83 óra. A legkevésbé stabil 54Cu felezési ideje körülbelül 75 ns, de kevés kivétellel a többi izotópé sem több 1 percnél. A 63-asnál kisebb tömegszámú instabil rézizotópok többnyire β+-bomlással, míg a 65-ösnél nehezebb izotópok β-bomlással alakulnak át. A 64Cu β+- és β-bomlásra is képes.[1]

A 68Cu, 69Cu, 71Cu, 72Cu és 76Cu mindegyikének van egy metastabil izomerje. A 70Cu két izomerrel rendelkezik, így összesen 7 különböző izomer létezik. Ezek közül a legstabilabb a68mCu (3,75 perc), a leginstabilabb pedig a 69mCu (360 ns).[1]

Standard atomtömeg: 63,546(3) u.

Gyógyászati felhasználása[szerkesztés]

A réznek viszonylag sok radioizotópja létezik, melyeket potenciálisan fel lehet használni a nukleáris medicinában.

Növekvő érdeklődés övezi a 64Cu, 62Cu, 61Cu és 60Cu diagnosztikai célú alkalmazását, valamint a 67Cu és 64Cu felhasználását a célzott sugárkezelésben.

Táblázat[szerkesztés]

nuklid
jele
Z(p) N(n)  
izotóptömeg (u)
 
felezési idő bomlási
mód(ok)[2][m 1]
leány-
izotóp(ok)[m 2]
magspin jellemző
izotóp-
összetétel
(móltört)
természetes
ingadozás
(móltört)
gerjesztési energia
52Cu 29 23 51,99718(28)# p 51Ni (3+)#
53Cu 29 24 52,98555(28)# <300 ns p 52Ni (3/2−)#
54Cu 29 25 53,97671(23)# <75 ns p 53Ni (3+)#
55Cu 29 26 54,96605(32)# 40# ms [>200 ns] β+ 55Ni 3/2−#
p 54Ni
56Cu 29 27 55,95856(15)# 93(3) ms β+ 56Ni (4+)
57Cu 29 28 56,949211(17) 196,3(7) ms β+ 57Ni 3/2−
58Cu 29 29 57,9445385(17) 3,204(7) s β+ 58Ni 1+
59Cu 29 30 58,9394980(8) 81,5(5) s β+ 59Ni 3/2−
60Cu 29 31 59,9373650(18) 23,7(4) perc β+ 60Ni 2+
61Cu 29 32 60,9334578(11) 3,333(5) óra β+ 61Ni 3/2−
62Cu 29 33 61,932584(4) 9,673(8) perc β+ 62Ni 1+
63Cu 29 34 62,9295975(6) Stabil 3/2− 0,6915(15) 0,68983–0,69338
64Cu 29 35 63,9297642(6) 12,700(2) óra β+ (61%) 64Ni 1+
β (39%) 64Zn
65Cu 29 36 64,9277895(7) Stabil 3/2− 0,3085(15) 0,30662–0,31017
66Cu 29 37 65,9288688(7) 5,120(14) perc β 66Zn 1+
67Cu 29 38 66,9277303(13) 61,83(12) óra β 67Zn 3/2−
68Cu 29 39 67,9296109(17) 31,1(15) s β 68Zn 1+
68mCu 721,6(7) keV 3,75(5) perc IT (84%) 68Cu (6−)
β (16%) 68Zn
69Cu 29 40 68,9294293(15) 2,85(15) perc β 69Zn 3/2−
69mCu 2741,8(10) keV 360(30) ns (13/2+)
70Cu 29 41 69,9323923(17) 44,5(2) s β 70Zn (6−)
70m1Cu 101,1(3) keV 33(2) s β 70Zn (3−)
70m2Cu 242,6(5) keV 6,6(2) s 1+
71Cu 29 42 70,9326768(16) 19,4(14) s β 71Zn (3/2−)
71mCu 2756(10) keV 271(13) ns (19/2−)
72Cu 29 43 71,9358203(15) 6,6(1) s β 72Zn (1+)
72mCu 270(3) keV 1,76(3) µs (4−)
73Cu 29 44 72,936675(4) 4,2(3) s β (>99,9%) 73Zn (3/2−)
β, n (<0,1%) 72Zn
74Cu 29 45 73,939875(7) 1,594(10) s β 74Zn (1+,3+)
75Cu 29 46 74,94190(105) 1,224(3) s β (96,5%) 75Zn (3/2−)#
β, n (3,5%) 74Zn
76Cu 29 47 75,945275(7) 641(6) ms β (97%) 76Zn (3,5)
β, n (3%) 75Zn
76mCu 0(200)# keV 1,27(30) s β 76Zn (1,3)
77Cu 29 48 76,94785(43)# 469(8) ms β 77Zn 3/2−#
78Cu 29 49 77,95196(43)# 342(11) ms β 78Zn
79Cu 29 50 78,95456(54)# 188(25) ms β, n (55%) 78Zn 3/2−#
β (45%) 79Zn
80Cu 29 51 79,96087(64)# 100# ms [>300 ns] β 80Zn
  1. Rövidítések:
    IT: Izomer átmenet
  2. A stabil izotópok félkövérrel vannak kiemelve

Megjegyzések[szerkesztés]

  • Az izotópok gyakoriságát, valamint az atomtömeg pontosságát az egyes előfordulások közötti eltérések korlátozzák. A megadott tartomány lefedi a Földön előforduló összes szokványos anyagot.
  • A # jel a nem kizárólag kísérletekből, hanem részben szisztematikus trendekből származó értéket jelöl. A nem kellő megalapozottsággal asszignált spinek zárójelben szerepelnek.
  • A bizonytalanságokat rövid formában – a megfelelő utolsó számjegy után zárójelben – adjuk meg. A bizonytalanság értéke egy standard deviációnak felel meg, kivéve, ahol az izotóp-összetételt és standard atomtömeget a IUPAC nagyobb bizonytalansággal adja csak meg.
  • A nuklidok tömegének forrása a IUPAP Commission on Symbols, Units, Nomenclature, Atomic Masses and Fundamental Constants (SUNAMCO)
  • Az izotópok előfordulási gyakoriságának forrása a IUPAC Commission on Isotopic Abundances and Atomic Weights

Hivatkozások[szerkesztés]

  1. a b G. Audi, A. H. Wapstra, C. Thibault, J. Blachot and O. Bersillon (2003). „The NUBASE evaluation of nuclear and decay properties”. Nuclear Physics A 729, 3–128. o. [2008. szeptember 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. DOI:10.1016/j.nuclphysa.2003.11.001. (Hozzáférés: 2008. szeptember 23.)  
  2. http://www.nucleonica.net/unc.aspx

Fordítás[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben az Isotopes of copper című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

A nikkel izotópjai A réz izotópjai A cink izotópjai
Izotópok listája