A nők bálványa
| A nők bálványa (Gueule d'amour) | |
| 1937-es francia–német film | |
| Rendező | Jean Grémillon |
| Producer | Raoul Ploquin |
| Alapmű | André Beucler regénye |
| Műfaj | filmdráma |
| Forgatókönyvíró | Charles Spaak |
| Főszerepben | Jean Gabin |
| Zene | Lothar Bruhne |
| Operatőr | Günther Rittau |
| Vágó | Jean Grémillon |
| Gyártás | |
| Gyártó | U.F.A - Alliance Cinématographique Européenne |
| Ország |  Franciaország,  Németország |
| Nyelv | francia |
| Forgatási helyszín | Cannes |
| Játékidő | 90 perc |
| Forgalmazás | |
| Bemutató |  1937. szeptember 15.  1939. október 21. |
| További információk | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A nők bálványa (Gueule d'amour) 1937-ben bemutatott fekete–fehér francia filmdráma Jean Grémillon rendezésében.
Magyarországon 1939. október 21-én mutatták be, akkor Mámor címen.
További magyar címei: A jóképű fiú; A szerelem arca; Szívrablók.[1]
Cselekménye[szerkesztés]
Orange városkában „a nők bálványa”, a fiatal Lucien Bourrache szpáhi altiszt ezredénél táviratot kap: elhunyt nagynénjétől tízezer frankot örökölt. Az örökséggel zsebében Cannes-ba megy, ott beleszeret a szép Madeleine-be; kölcsön is adja neki az örökséget, majd könnyű szívvel veszi tudomásul, hogy a játékteremben a nő elvesztette a pénzt. Közben Lucien leszerelt, és mivel levelére nem kap választ, Madeleine után Párizsba megy. Barátja, René, a fiatal orvos hiába tartóztatja. A nő párizsi lakásában fogadja és vissza akarja adni a kölcsönt, de Luciennek nem a tízezer frankos csekkre, hanem Madeleine szerelmére volna szüksége. Boldogan töltik el az estét, másnap Madeleine mégsem megy el a találkozóra. Lucien újra elmegy a lakására, ahol a nő anyjától tudja meg, hogy Madeleine egy gazdag ember, Moreau kitartottja, annak jóvoltából éli fényűző életét.
Amikor a nő megérkezik, Lucien felelősségre vonja és követeli tőle, hogy küldje el a lakájt és az anyát a házból. Egy telefonhívásra megérkezik Moreau, de Lucien őt is távozásra szólítja fel. Ez már sok Madeleine-nek, elküldi Lucient. A férfi visszautazik Orange-ba, elmondja csalódását barátjának, René viszont boldogan újságolja, hogy a városi szállóban beleszeretett egy Madeleine nevű betegébe. Lucien megérti, hogy a nő utánajött Orange-ba, és óvni szeretné tőle Renét, aki azonban azt hiszi, hogy csak a féltékenység beszél belőle. Lucient otthon Madeleine várja, de ő tudni sem akar róla, sőt felelősségre vonja a nőt, amiért Renét bolondítja. Madeleine elismeri és telefonon nyersen közli is az orvossal, hogy nincs közük egymáshoz. Lucien felháborodik, a nő szerelemért könyörög, és miközben a férfi dühödten el akarja hallgattatni, véletlenül megöli. Lucien tettétől elborzadva keresi fel barátját, aki vonatra ülteti, hogy majd Afrikában, az idegenlégióban vezekeljen.
Szereplők[szerkesztés]
- Jean Gabin – Lucien Bourrache
- Mireille Balin – Madeleine Courtois
- Pierre Etchepare – szállóigazgató
- Henri Poupon – Monsieur Cailloux, vendéglős
- Jean Aymé – Adrien, inas
- Pierre Magnier – ezredparancsnok Orange-ban
- Marguerite Deval – Madeleine anyja
- René Lefèvre – René Dauphin, Lucien barátja
- Jane Marken – Mme Cailloux
- Robert Casa – Jean-Pierre Moreau
- André Siméon – étteremtulajdonos
- Maurice Baquet – beteg katona
- André Carnège – kapitány Orange-ban
- Lucien Dayle
- Paul Fournier
- Pierre Labry
- Louis Florencie
- Frédéric Mariotti
- Jean-François Martial
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Georges Sadoul. A filmművészet története, ford. Szávai Nándor, Budapest: Gondolat Kiadó (1959)313., 389. és 508. oldal.
Források[szerkesztés]
- A nők bálványa az Internet Movie Database oldalon (angolul)
- (1939. október 28.) Mámor (PDF). Magyar Film 1. évf. (37. szám), 4. o. (Hozzáférés: 2013. december 9.)
