A kobalt izotópjai
A természetben a kobaltnak (Co) egy stabil izotópja, a 59Co létezik. Ezenkívül 28 mesterségesen előállítható radioizotópját írták le. Ezek közül a legstabilabb a 60Co, felezési ideje 5,2714 év, a 57Co (felezési ideje 271,7 nap), a 56Co (77,27 nap) és a 58Co (70,86 nap). A többi radioaktív izotóp felezési ideje nem éri el a 18 órát, többségüké 1 másodpercnél is rövidebb. 11 metastabil magizomerje van, ezek felezési ideje 15 percnél rövidebb.
Az ismert kobaltizotópok tömegszáma a 47–75 tartományba esik. A 59Co-nél könnyebbek izotópok elsősorban elektronbefogással bomlanak, melynek során vas keletkezik; a nehezebbek főként béta-bomlást szenvednek, és nikkellé alakulnak át.
Radioaktív izotópokat többféle magreakcióval is elő lehet állítani. A 57Co-et például vas ciklotronban történő besugárzásával állítják elő. A fő reakció a (d,n) magreakció:
56Fe + 2H → n + 57Co[1]
Standard atomtömeg: 58,933195(5) u
A kobalt radioizotópjainak gyógyászati felhasználása
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A kobalt-60 (Co-60 vagy 60Co) radioaktív fém, melyet a sugárkezelésben alkalmaznak. Két gamma-sugarat bocsát ki, ezek energiája 1,17 és 1,33 MeV. A 60Co sugárforrás nem pontszerű – az átmérője mintegy 2 cm –, emiatt a sugárnyaláb széle kissé elkenődött (sugárzási félárnyék). A fém kellemetlen tulajdonsága, hogy finom por képzésére hajlamos, ami megnehezíti a sugárvédelmet. A 60Co forrás mintegy 5 évig használható, de még ekkor is rendkívül erősen radioaktív, emiatt nyugaton a kobaltágyúkkal szemben a lineáris gyorsítókat részesítik előnyben.
A kobalt-57-et orvosdiagnosztikai vizsgálatok során alkalmazzák a B12-vitamin nyomjelzésére, melyet a Schilling-tesztben használnak.[2]
A radioaktív izotópok ipari alkalmazása
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A kobalt-60 (Co-60 vagy 60Co) jól használható gamma-sugárforrás, mivel – jól tervezhető mennyiségben, nagy aktivitású formában – egyszerűen előállítható, ha a természetes kobaltot reaktorban adott ideig neutronokkal sugározzák be. Felhasználják:
- orvosi eszközök és hulladék sterilizálására
- élelmiszerek gamma-sterilezésére (hideg pasztörizálás)
- ipari radiográfiához (például hegesztések épségének ellenőrzésére)
- sűrűségmérésekhez (például a beton sűrűségének mérésére) és
- tartályok töltöttségi szintjének ellenőrzésére
Táblázat
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]| nuklid jele |
Z(p) | N(n) | izotóptömeg (u) |
felezési idő | bomlási mód(ok)[3][m 1] |
leány- izotóp(ok)[m 2] |
magspin | jellemző izotóp- összetétel (móltört) |
természetes ingadozás (móltört) |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| gerjesztési energia | |||||||||
| 47Co | 27 | 20 | 47,01149(54)# | 7/2−# | |||||
| 48Co | 27 | 21 | 48,00176(43)# | p | 47Fe | 6+# | |||
| 49Co | 27 | 22 | 48,98972(28)# | <35 ns | p (>99,9%) | 48Fe | 7/2−# | ||
| β+ (<0,1%) | 49Fe | ||||||||
| 50Co | 27 | 23 | 49,98154(18)# | 44(4) ms | β+, p (54%) | 49Mn | (6+) | ||
| β+ (46%) | 50Fe | ||||||||
| 51Co | 27 | 24 | 50,97072(16)# | 60# ms [>200 ns] | β+ | 51Fe | 7/2−# | ||
| 52Co | 27 | 25 | 51,96359(7)# | 115(23) ms | β+ | 52Fe | (6+) | ||
| 52mCo | 380(100)# keV | 104(11)# ms | β+ | 52Fe | 2+# | ||||
| IT | 52Co | ||||||||
| 53Co | 27 | 26 | 52,954219(19) | 242(8) ms | β+ | 53Fe | 7/2−# | ||
| 53mCo | 3197(29) keV | 247(12) ms | β+ (98,5%) | 53Fe | (19/2−) | ||||
| p (1,5%) | 52Fe | ||||||||
| 54Co | 27 | 27 | 53,9484596(8) | 193,28(7) ms | β+ | 54Fe | 0+ | ||
| 54mCo | 197,4(5) keV | 1,48(2) perc | β+ | 54Fe | (7)+ | ||||
| 55Co | 27 | 28 | 54,9419990(8) | 17,53(3) óra | β+ | 55Fe | 7/2− | ||
| 56Co | 27 | 29 | 55,9398393(23) | 77,233(27) nap | β+ | 56Fe | 4+ | ||
| 57Co | 27 | 30 | 56,9362914(8) | 271,74(6) nap | EC | 57Fe | 7/2− | ||
| 58Co | 27 | 31 | 57,9357528(13) | 70,86(6) nap | β+ | 58Fe | 2+ | ||
| 58m1Co | 24,95(6) keV | 9,04(11) óra | IT | 58Co | 5+ | ||||
| 58m2Co | 53,15(7) keV | 10,4(3) µs | 4+ | ||||||
| 59Co | 27 | 32 | 58,9331950(7) | Stabil | 7/2− | 1,0000 | |||
| 60Co | 27 | 33 | 59,9338171(7) | 5,2713(8) év | β− | 60Ni | 5+ | ||
| 60mCo | 58,59(1) keV | 10,467(6) perc | IT (99,76%) | 60Co | 2+ | ||||
| β- (0,24%) | 60Ni | ||||||||
| 61Co | 27 | 34 | 60,9324758(10) | 1,650(5) óra | β− | 61Ni | 7/2− | ||
| 62Co | 27 | 35 | 61,934051(21) | 1,50(4) perc | β− | 62Ni | 2+ | ||
| 62mCo | 22(5) keV | 13,91(5) perc | β− (99%) | 62Ni | 5+ | ||||
| IT (1%) | 62Co | ||||||||
| 63Co | 27 | 36 | 62,933612(21) | 26,9(4) s | β− | 63Ni | 7/2− | ||
| 64Co | 27 | 37 | 63,935810(21) | 0,30(3) s | β− | 64Ni | 1+ | ||
| 65Co | 27 | 38 | 64,936478(14) | 1,20(6) s | β− | 65Ni | (7/2)− | ||
| 66Co | 27 | 39 | 65,93976(27) | 0,18(1) s | β− | 66Ni | (3+) | ||
| 66m1Co | 175(3) keV | 1,21(1) µs | (5+) | ||||||
| 66m2Co | 642(5) keV | >100 µs | (8−) | ||||||
| 67Co | 27 | 40 | 66,94089(34) | 0,425(20) s | β− | 67Ni | (7/2−)# | ||
| 68Co | 27 | 41 | 67,94487(34) | 0,199(21) s | β− | 68Ni | (7−) | ||
| 68mCo | 150(150)# keV | 1,6(3) s | (3+) | ||||||
| 69Co | 27 | 42 | 68,94632(36) | 227(13) ms | β− (>99,9%) | 69Ni | 7/2−# | ||
| β−, n (<0,1%) | 68Ni | ||||||||
| 70Co | 27 | 43 | 69,9510(9) | 119(6) ms | β− (>99,9%) | 70Ni | (6−) | ||
| β−, n (<0,1%) | 69Ni | ||||||||
| 70mCo | 200(200)# keV | 500(180) ms | (3+) | ||||||
| 71Co | 27 | 44 | 70,9529(9) | 97(2) ms | β− (>99,9%) | 71Ni | 7/2−# | ||
| β−, n (<0,1%) | 70Ni | ||||||||
| 72Co | 27 | 45 | 71,95781(64)# | 62(3) ms | β− (>99,9%) | 72Ni | (6−,7−) | ||
| β−, n (<0,1%) | 71Ni | ||||||||
| 73Co | 27 | 46 | 72,96024(75)# | 41(4) ms | 7/2−# | ||||
| 74Co | 27 | 47 | 73,96538(86)# | 50# ms [>300 ns] | 0+ | ||||
| 75Co | 27 | 48 | 74,96833(86)# | 40# ms [>300 ns] | 7/2−# | ||||
- ↑ Rövidítések: EC: Elektronbefogás, IT: Izoméria
- ↑ A stabil izotópok félkövérrel vannak kiemelve
Megjegyzések
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- A # jel a nem kizárólag kísérletekből, hanem részben szisztematikus trendekből származó értéket jelöl. A nem kellő megalapozottsággal asszignált spinek zárójelben szerepelnek.
- A bizonytalanságokat rövid formában – a megfelelő utolsó számjegy után zárójelben – adjuk meg. A bizonytalanság értéke egy standard deviációnak felel meg, kivéve, ahol az izotóp-összetételt és standard atomtömeget a IUPAC nagyobb bizonytalansággal adja csak meg.
- A nuklidok tömegének forrása a IUPAP Commission on Symbols, Units, Nomenclature, Atomic Masses and Fundamental Constants (SUNAMCO)
- Az izotópok előfordulási gyakoriságának forrása a IUPAC Commission on Isotopic Abundances and Atomic Weights
Hivatkozások
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ L. E. Diaz. "Cobalt-57: Production". JPNM Physics Isotopes. University of Harvard. 2000. október 31. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2013. november 15..
{{cite web}}: More than one of|archivedate=és|archive-date=specified (súgó); More than one of|archiveurl=és|archive-url=specified (súgó) - ↑ L. E. Diaz. "Cobalt-57: Uses". JPNM Physics Isotopes. University of Harvard. 2011. június 11. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2010. szeptember 13..
{{cite web}}: More than one of|archivedate=és|archive-date=specified (súgó); More than one of|archiveurl=és|archive-url=specified (súgó) - ↑ "Archivált másolat". 2011. február 24. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2012. november 9..
- Izotóptömegek:
- G. Audi, A. H. Wapstra, C. Thibault, J. Blachot and O. Bersillon (2003). "The NUBASE evaluation of nuclear and decay properties" (PDF). Nuclear Physics A. 729: 3–128. Bibcode:2003NuPhA.729....3A. doi:10.1016/j.nuclphysa.2003.11.001. 2008. szeptember 23. dátummal az eredeti (PDF) címről archiválva. Hozzáférés: 2008. szeptember 23..
{{cite journal}}: CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link)
- G. Audi, A. H. Wapstra, C. Thibault, J. Blachot and O. Bersillon (2003). "The NUBASE evaluation of nuclear and decay properties" (PDF). Nuclear Physics A. 729: 3–128. Bibcode:2003NuPhA.729....3A. doi:10.1016/j.nuclphysa.2003.11.001. 2008. szeptember 23. dátummal az eredeti (PDF) címről archiválva. Hozzáférés: 2008. szeptember 23..
- Izotópösszetétel és standard atomtömegek:
- J. R. de Laeter, J. K. Böhlke, P. De Bièvre, H. Hidaka, H. S. Peiser, K. J. R. Rosman and P. D. P. Taylor (2003). "Atomic weights of the elements. Review 2000 (IUPAC Technical Report)". Pure and Applied Chemistry. 75 (6): 683–800. doi:10.1351/pac200375060683.
{{cite journal}}: CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link) - M. E. Wieser (2006). "Atomic weights of the elements 2005 (IUPAC Technical Report)". Pure and Applied Chemistry. 78 (11): 2051–2066. doi:10.1351/pac200678112051.
{{cite journal}}: Unknown parameter|laysummary=ignored (súgó)
- J. R. de Laeter, J. K. Böhlke, P. De Bièvre, H. Hidaka, H. S. Peiser, K. J. R. Rosman and P. D. P. Taylor (2003). "Atomic weights of the elements. Review 2000 (IUPAC Technical Report)". Pure and Applied Chemistry. 75 (6): 683–800. doi:10.1351/pac200375060683.
- A felezési időkre, a spinekre és az izomer adatokra vonatkozó információk az alábbi forrásokból származnak:
- G. Audi, A. H. Wapstra, C. Thibault, J. Blachot and O. Bersillon (2003). "The NUBASE evaluation of nuclear and decay properties" (PDF). Nuclear Physics A. 729: 3–128. Bibcode:2003NuPhA.729....3A. doi:10.1016/j.nuclphysa.2003.11.001. 2008. szeptember 23. dátummal az eredeti (PDF) címről archiválva. Hozzáférés: 2008. szeptember 23..
{{cite journal}}: CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link) - National Nuclear Data Center. "NuDat 2.1 database". Brookhaven National Laboratory. Hozzáférés: September 2005.
{{cite web}}: Check date values in:|accessdate=(súgó) - David R. Lide (ed.), orman E. Holden in CRC Handbook of Chemistry and Physics, 85th Edition, online version. CRC Press. Boca Raton, Florida (2005). Section 11, Table of the Isotopes.
- G. Audi, A. H. Wapstra, C. Thibault, J. Blachot and O. Bersillon (2003). "The NUBASE evaluation of nuclear and decay properties" (PDF). Nuclear Physics A. 729: 3–128. Bibcode:2003NuPhA.729....3A. doi:10.1016/j.nuclphysa.2003.11.001. 2008. szeptember 23. dátummal az eredeti (PDF) címről archiválva. Hozzáférés: 2008. szeptember 23..
Fordítás
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Ez a szócikk részben vagy egészben az Isotopes of cobalt című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
| A vas izotópjai | A kobalt izotópjai | A nikkel izotópjai |
| Izotópok listája | ||