A fehér asszony
| A fehér asszony (Bílá paní) | |
| 1965-ös csehszlovák film | |
 | |
| Wojciech Gerson festménye; 1886 | |
| Rendező | Karel Micha Zdeněk Podskalský |
| Műfaj | filmvígjáték |
| Forgatókönyvíró | Karel Michal |
| Főszerepben | Irena Kačírková (Fehér asszony) Rudolf Hrušínský (Elnök) Vlastimil Brodský (Pupenec) Miloš Kopecký (tajemník) Jiřina Bohdalová (Andula) |
| Zene | Evžen Illín |
| Operatőr | František Valert |
| Vágó | Zdeněk Stehlík |
| Hangmérnök | František Šindelář |
| Díszlettervező | Boris Moravec |
| Gyártás | |
| Gyártó | Barrandov |
| Ország | Csehszlovákia |
| Nyelv | cseh |
| Játékidő | 93 perc |
| Képarány | 4:3, fekete-fehér |
| Forgalmazás | |
| Bemutató | 1965 |
| További információk | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A fehér asszony a csehszlovák újhullám egyik emlékezetes, keményen szatirikus darabja.
A fehér asszony – kísértet.
A film történetében egy csehországi falu, Komenice vármúzeumában az őt ábrázoló festményről éjjelente életre kel az egykori várúrnő, Berta von Borstein, és jócselekedeteket hajt végre. Olyan ügyeket old meg, amiket a helyi tanács a benyújtott sürgős kérvények ellenére sem intézett el. A takarítónő lakásába bevezeti a vizet, lekövezi az utat az iskola felé, stb... Az emberek csodáról beszélnek. A község vezetői pedig elhatározzák, hogy ezentúl mindent a fehér asszonnyal intéztetnek el.
További információk
[szerkesztés]A fehérbe öltözött nő szelleme sohasem bántott senkit, de a Hohenzollerek szerint nem is egy családi tragédia köthető a kísértethez.
1486-ban keletkezett róla az első írásos lejegyzés. A legenda szerint a szellem nem más, mint a 15. században élt neuhausi Bertha von Rosenberg, aki a gyerekszobákban bölcsőjükben ringatta a kisdedeket.
Jegyzetek
[szerkesztés]- A fehér asszony a PORT.hu-n (magyarul)
- A fehér asszony az Internet Movie Database-ben (angolul)
- A fehér asszony a Box Office Mojón (angolul)
