A bárium izotópjai

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

A természetes bárium (Ba) hat stabil és egy nagyon hosszú élettartamú radioaktív primordiális izotóp keveréke. A bárium-130 instabilitását a közelmúltban fedezték fel geokémiai módszerrel (bomlástermékének, a xenon-130-nak kőzetekben végzett kimutatásával). Ez a nuklid kettős elektronbefogással bomlik (magja két elektront fog be és két neutrínót bocsát ki), felezési ideje 0,5–2,7·1021 év (a világegyetem életkorának mintegy 1011-szerese).

A báriumnak a 130Ba-on kívül összesen harminchárom radioizotópja ismert, ezek többsége erősen radioaktív, felezési idejük ezredmásodperctől néhány percig terjed – ez alól kivétel a 133Ba (felezési ideje 10,51 év), a 131Ba (11,5 nap) és a 137mBa (2,55 perc), utóbbi a maghasadás során keletkező, 30,17 év felezési idejű 137Cs bomlásterméke.

A bárium-114-et tartják a legkönnyebb, klaszter-bomlásra képes nuklidnak. Ezen bomlás során a bárium-114 stabil 12C mag kibocsátásával 102Sn-re bomlik, de mindezidáig még nem figyelték meg ezt a bomlási módot, gyakoriságára felső korlátnak 0,0034%-ot állapítottak meg.

Standard atomtömeg: 137,327(7) u

Táblázat[szerkesztés]

nuklid
jele
Z(p) N(n)  
izotóptömeg (u)
 
felezési idő[m 1] bomlási
mód(k)[1][m 2]
leány-
izotóp(ok)[m 3]
magspin jellemző
izotóp-
összetétel
(móltört)
természetes
ingadozás
(móltört)
gerjesztési energia
114Ba 56 58 113,95068(15) 530(230) ms
[0,43(+30−15) s]
β+, p (99,59%) 113Xe 0+
α (0,37%) 110Xe
β+ (0,04%) 114Cs
CD (< 0,0034%)[m 4] 102Sn, 12C
115Ba 56 59 114,94737(64)# 0,45(5) s β+ 115Cs (5/2+)#
β+, p 114Xe
116Ba 56 60 115,94138(43)# 1,3(2) s β+ 116Cs 0+
β+, p 115Xe
117Ba 56 61 116,93850(32)# 1,75(7) s β+ 117Cs (3/2)(+#)
β+, α 113I
β+, p 116Xe
118Ba 56 62 117,93304(21)# 5,2(2) s β+ 118Cs 0+
β+, p 117Xe
119Ba 56 63 118,93066(21) 5,4(3) s β+ 119Cs (5/2+)
β+, p 118Xe
120Ba 56 64 119,92604(32) 24(2) s β+ 120Cs 0+
121Ba 56 65 120,92405(15) 29,7(15) s β+ (99,98%) 121Cs 5/2(+)
β+, p (0,02%) 120Xe
122Ba 56 66 121,91990(3) 1,95(15) perc β+ 122Cs 0+
123Ba 56 67 122,918781(13) 2,7(4) perc β+ 123Cs 5/2(+)
124Ba 56 68 123,915094(13) 11,0(5) perc β+ 124Cs 0+
125Ba 56 69 124,914473(12) 3,5(4) perc β+ 125Cs 1/2(+#)
126Ba 56 70 125,911250(13) 100(2) perc β+ 126Cs 0+
127Ba 56 71 126,911094(12) 12,7(4) perc β+ 127Cs 1/2+
127mBa 80,33(12) keV 1,9(2) s IT 127Ba 7/2−
128Ba 56 72 127,908318(11) 2,43(5) nap β+ 128Cs 0+
129Ba 56 73 128,908679(12) 2,23(11) óra β+ 129Cs 1/2+
129mBa 8,42(6) keV 2,16(2) óra β+ 129Cs 7/2+#
IT 129Ba
130Ba[m 5] 56 74 129,9063208(30) 1,6(±1,1)·1021 év kettős EC 130Xe 0+ 0,00106(1)
130mBa 2475,12(18) keV 9,54(14) ms IT 130Ba 8−
131Ba 56 75 130,906941(3) 11,50(6) nap β+ 131Cs 1/2+
131mBa 187,14(12) keV 14,6(2) perc IT 131Ba 9/2−
132Ba 56 76 131,9050613(11) Látszólag stabil[m 6] 0+ 0,00101(1)
133Ba 56 77 132,9060075(11) 10,51(5) év EC 133Cs 1/2+
133mBa 288,247(9) keV 38,9(1) óra IT (99,99%) 133Ba 11/2−
EC (0,0096%) 133Cs
134Ba 56 78 133,9045084(4) Stabil[m 7] 0+ 0,02417(18)
135Ba 56 79 134,9056886(4) Stabil[m 7] 3/2+ 0,06592(12)
135mBa 268,22(2) keV 28,7(2) óra IT 135Ba 11/2−
136Ba 56 80 135,9045759(4) Stabil[m 7] 0+ 0,07854(24)
136mBa 2030,466(18) keV 308,4(19) ms IT 136Ba 7−
137Ba 56 81 136,9058274(5) Stabil[m 7] 3/2+ 0,11232(24)
137m1Ba 661,659(3) keV 2,552(1) perc IT 137Ba 11/2−
137m2Ba 2349,1(4) keV 0,59(10) µs (17/2−)
138Ba[m 8] 56 82 137,9052472(5) Stabil[m 7] 0+ 0,71698(42)
138mBa 2090,54(6) keV 800(100) ns 6+
139Ba[m 8] 56 83 138,9088413(5) 83,06(28) perc β 139La 7/2−
140Ba[m 8] 56 84 139,910605(9) 12,752(3) nap β 140La 0+
141Ba[m 8] 56 85 140,914411(9) 18,27(7) perc β 141La 3/2−
142Ba[m 8] 56 86 141,916453(7) 10,6(2) perc β 142La 0+
143Ba[m 8] 56 87 142,920627(14) 14,5(3) s β 143La 5/2−
144Ba[m 8] 56 88 143,922953(14) 11,5(2) s β 144La 0+
145Ba 56 89 144,92763(8) 4,31(16) s β 145La 5/2−
146Ba 56 90 145,93022(8) 2,22(7) s β (99,98%) 146La 0+
β, n (0,02%) 145La
147Ba 56 91 146,93495(22)# 0,893(1) s β (99,94%) 147La (3/2+)
β, n (0,06%) 146La
148Ba 56 92 147,93772(9) 0,612(17) s β (99,6%) 148La 0+
β, n (0,4%) 147La
149Ba 56 93 148,94258(21)# 344(7) ms β (99,57%) 149La 3/2−#
β, n (0,43%) 148La
150Ba 56 94 149,94568(43)# 300 ms β 150La 0+
β, n (ritka) 149La
151Ba 56 95 150,95081(43)# 200# ms [>300 ns] β 151La 3/2−#
152Ba 56 96 151,95427(54)# 100# ms β 152La 0+
153Ba 56 97 152,95961(86)# 80# ms β 153La 5/2−#
  1. A világegyetem koránál hosszabb felezési idejű (csaknem stabil) izotópok félkövérrel vannak kiemelve
  2. Rövidítések:
    CD: Klaszter-bomlás
    EC: Elektronbefogás
    IT: Izomer átmenet
  3. A stabil izotópok félkövérrel vannak kiemelve, a majdnem stabilak (melyek felezési ideje a világegyetem koránál hosszabb) félkövér dőlttel vannak jelölve
  4. A várakozások szerint klaszter-bomlásra képes, de ezt a bomlási módot még nem figyelték meg
  5. Primordiális radionuklid
  6. A várakozások szerint β+β+-bomlással 132Xe-vé alakul több mint 300·1018 év felezési idővel
  7. a b c d e Elméletileg spontán maghasadásra képes
  8. a b c d e f g Hasadási termék

Megjegyzések[szerkesztés]

  • Ismeretesek olyan geológiai minták, amelyek izotóp-összetétele a szokásos értékeken kívül van. Az atomtömeg bizonytalansága ezeknél meghaladhatja a jelzett hibahatárt.
  • A # jel a nem kizárólag kísérletekből, hanem részben szisztematikus trendekből származó értéket jelöl. A nem kellő megalapozottsággal asszignált spinek zárójelben szerepelnek.
  • A bizonytalanságokat rövid formában – a megfelelő utolsó számjegy után zárójelben – adjuk meg. A bizonytalanság értéke egy standard deviációnak felel meg, kivéve, ahol az izotóp-összetételt és standard atomtömeget a IUPAC nagyobb bizonytalansággal adja csak meg.

Hivatkozások[szerkesztés]

  1. http://www.nucleonica.net/unc.aspx

Fordítás[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben az Isotopes of barium című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

Források[szerkesztés]


A cézium izotópjai A bárium izotópjai A lantán izotópjai
Izotópok listája