A Salgótarjáni utcai zsidó temető bejárati épülete
| Salgótarjáni utcai zsidó temető bejárati épülete | |
 | |
| Település | Budapest VIII. kerülete (Kerepesdűlő) |
| Cím | 1087 Budapest, Salgótarjáni utca 6. |
| Építési adatok | |
| Építés éve | 1908 |
| Építési stílus | népies stílus |
| Tervező | Lajta Béla |
| Hasznosítása | |
| Felhasználási terület | épület |
| Elhelyezkedése | |
 Salgótarjáni utcai zsidó temető bejárati épülete
Pozíció Budapest térképén
| |
 é. sz. 47° 29′ 28″, k. h. 19° 05′ 50″Koordináták: é. sz. 47° 29′ 28″, k. h. 19° 05′ 50″ | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Salgótarjáni utcai zsidó temető bejárati épülete témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A Salgótarjáni utcai zsidó temető bejárati épülete egy budapesti temetkezési épület.
Története[szerkesztés]
Lajta Béla, a 20. század elejének építésze számos középületet tervezett a fővárosban, terveinek egy része meg is valósult. Azonban kapcsolatban állott a zsidó temetkezési intézményekkel is, és 1903-tól ő volt a Chevra Kadisa, azaz a zsidó szentegylet műszaki tanácsosa. Feladata volt a pesti zsidó temetők építészeti ügyeinek felügyelete. Emellett több síremlék (legalább 30) tervezését is vállalta.
Funerális építészeti munkásságának talán legjelentősebbjét képezte a Salgótarjáni utcai zsidó temető bejárati épületére kiírt terv kivitele (1908). Lajta munkásságára hatott a magyar népművészet, bár a bejárati épülete inkább várszerűre sikerült. A burkolás során terméskövet és téglát is felhasznált. Talán a magyar népies stílusú épületekhez lehetne sorolni, akárcsak Lajta több más művét (Zsidó Vakok Intézete, Chevra Kadisa gyógyíthatatlan betegek otthona).
- „A négyszögletes alaprajzú kétszintes, várkapura emlékeztető tömb északkeleti sarkához hengeres torony csatlakozik. Utóbbit pártázatos tető, előbbit sátortető fedi. A kváderkő burkolatból, a szertartási épülethez hasonlóan egy-egy kő előreugrik, az összhatás monumentalitását fokozandó. A kapunyílásban függőleges elemekből áll a vaskapu – Lajtára jellemzően – népies, geometrikus mintákkal díszített. A toronyhoz a keleti oldalon kőlábazatú kerítés csatlakozik, rajta a madarakkal díszített fémelemek a bejáratihoz hasonlóak.”[1]
Az épület jelenleg is használatban van. Az épületről több régi fényképet lehet találni a Lajta Béla Vizuális Archívum honlapján Archiválva 2021. szeptember 14-i dátummal a Wayback Machine-ben.
Lajta tervezte egyébként a temető ravatalozóját is.
Képtár[szerkesztés]
Jegyzetek[szerkesztés]
Források[szerkesztés]
- http://lajtaarchiv.hu/muvek/a-salgotarjani-uti-zsido-temeto-epuletei-1904-1908/ Archiválva 2021. szeptember 14-i dátummal a Wayback Machine-ben
- https://pestbuda.hu/cikk/20201028_a_modern_magyar_epiteszet_elofutara_volt_szaz_eve_hunyt_el_lajta_bela
További információk[szerkesztés]
- Gerle János – Kovács Attila – Makovecz Imre: A századforduló magyar építészete. Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest, 1990, ISBN 963-15-4278-5, 109-116. o.
- Vámos Ferenc: Lajta Béla, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1970
- Tóth Vilmos: A Salgótarjáni utcai zsidó temető, Nemzeti Örökség Intézete, Budapest, 2014, ISBN 9789630888325
- (szerk.) Dr. Fogarasi Katalin – Haraszti György: Zsidó síremlékek Budapesten, Nemzeti Kegyeleti Bizottság, Budapest, 2004, ISBN 963-214-895-9
- (szerk.) Gyökös Eleonóra: Lajta Béla művei a temetőben, Nemzeti Örökség Intézete, Budapest, 2019, ISBN 978-615-5890-23-9 (NÖRI Füzetek 19.)
