A Római Birodalom határai

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A Római Birodalom és tartományai Traianus császár idejében

A Római Birodalom határai: gyűjtőfogalom, amely az 1972-ben elfogadott A világ kulturális és természeti örökségének védelméről szóló nemzetközi egyezmény keretében kialakított világörökségi sorozathelyszíneket jelenti. Az ókori Római Birodalom (legnagyobb területi kiterjedésekor fennálló) - többé kevésbé kijelölt védett, illetve kiépített - birodalmi (állam-) határainak összességét jelöli. A világörökségi sorozathelyszín(ek) általános- és a jelen konkrét területekre vonatkozó szakmai ismérveinek és követelményeinek stb. rendszerének kidolgozása, illetve megállapítása folyamatban van.

Általános helyzetkép[szerkesztés]

A közeljövőben negyvenedik évfordulóját ünnepli a VÖR Egyezmény nyomán széleskörűen kibontakozó nemzetközi kulturális és szakmai gyakorlat az eredeti egyezmény - a konkrét adottságokhoz való rugalmasabb illeszkedés érdekében - több vonatkozásban kibővült, illetve változott. Ezek természetszerűen hatást gyakorolnak a részt vevő államok világörökségi együttműködéssel kapcsolatos szakmapolitikai döntéseire is. A közelmúlttól kezdődően[1] „egyre inkább elfogadott-szorgalmazott trendek, törekvések közé tartozik (különösen az európai régióban) az úgynevezett nemzetközi sorozathelyszínek felvétele a világörökségi listára. Ilyen, jelenleg is a listán szereplő az Alpok vidéke is. Ebbe a helyszín-típusba tartozik a Római Birodalom Határai elnevezésű, szakaszonként bővülő világörökségi sorozathelyszín is.”[2] A mai államok területére eső limes szakaszok jelölését időben ugyan értelemszerűen nem lehet (és nem is kell) összehangolni, viszont indokolt és elengedhetetlenül szükséges a tartalmi összehangolás.

Szakmai meghatározások és követelmények[szerkesztés]

A teljes Tabula Peutingeriana, Iberiától Indiáig
A teljes Tabula Peutingeriana, Iberiától Indiáig

Térségi-, területi meghatározások[szerkesztés]

Témabemutatási szempont-lehetőségek[szerkesztés]

A területileg, tematikusan és adat-kezelhetőség szempontjából kívánatos rendszer-kiválasztási lehetőségek (esetleg csupán wikipedia szempontok érdekében, elsősorban a szócikkenkénti sok felesleges elő-értelmezgetések elkerülésére):

  • hajdani római provinciánként?
  • mai országonként ?
  • kontinensenként ?
  • komplexen: kontinens > provincia > limes > limesszakasz > objektumhely ?

A Római Birodalom Határai a provinciákban[szerkesztés]

A Római Birodalom Határai a Brit szigeteken

A Római Birodalom Határai az európai szárazföldön

A Római Birodalom Határai Kisázsiában és Közel-Keleten

  • Bityhyniai limesek:
  • Galatiai limesek:
  • Pontusi Limesek:
  • Cappadocia limesei:
  • Siryai limesek:
  • Arabiai limes

A Római Birodalom Határai az Afrikai szárazföldön

  • Aegyptusi limesek:
  • Cyrenaica limesei:
  • Proconsularis Africa limesei:
  • Numydia Inferior limesei:
  • Numydia Superior limesei:
  • Mauritaniai limesek:

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Dr. Fejérdy T.
  2. Dr. Fejérdi: „Nemcsak az Egyezmény végrehajtásának alakulását, de ennek a konkrét nemzetközi sorozathelyszínnek a létrejöttét is egyfajta fokozatos fejlődés-alakulás jellemzi, hiszen amikor az első szakasza, az úgynevezett .... Hadrianus fala 1987-ben felkerült a világörökség listára, még nem esett szó arról, hogy ez egy majdani, a Római Birodalom teljes határvonalát magába foglalni szándékozó egyetlen nemzetközi sorozathelyszín első eleme lenne. Ezt a gondolatot a későbbi, németországi jelölés indította el, amelynek eredményeként már nem önállóan, hanem az említett első elemhez kapcsolódva vette fel a Világörökség Bizottság a listára a Felsőgermánia-Raetia-i Limes szakaszt 2005-ben, majd 2008-ban újabb szakaszként az ún. Antoninus-falat, ismét az Egyesült Királyság-ból. Igencsak ambiciózus tervről van szó, hiszen a Római Birodalom határszakaszai összesen több mint 5000 km hosszúságú „vonalat” jelentettek a Kr. u. II. században, a birodalom legnagyobb kiterjedése idején - Britanniától a Fekete-tengerig, a Vörös-tenger-től Észak-Afrikán át, vissza az Atlanti-óceánig”.
  3. Az újra meginduló dáciai (erdélyi) limeskutatásról a Várak kastélyok templomok c. folyóirat 2011. decemberi számában (ISSN 1786-7150) Szabó Máté beszámolója (p. 8-11) adhat kiindulópontot a dáciai limesszakasz kutatások előrehaladtáról. Pontosan lásd a Források közt (kt).
  4. Horvátországi limes: horvát limes Archiválva 2011. december 19-i dátummal a Wayback Machine-ben

Források[szerkesztés]

  • Dr. Fejérdy Tamás: Világörökségi jelölés előkészületben: a római Limes magyarországi szakasza - Építész Közlöny-Műhely, 2011. 10. (p. 10-12.) - Publicitas Art-Media, Bp. 2011. ISSN 1789-0934
  • Szerk.: Franz Humer: Legionsadler und Druidenstab I-II. (Sonderausstellung aus Anlass des Jubileums "2000 Jahre Carnuntum" - Archeologisches Museum Carnuntinum 2007. ISBN 3-85460-229-4
  • Szabó Máté: Egy birodalom végvidékén-római őrtornyok Dácia keleti határán - Várak kastélyok templomok 2011. dec. p. 8–11) - ISSN 1786-7150

További információk[szerkesztés]