A Man sziget és a Hebridák Királysága

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A Man sziget és a Hebridák Királysága a norvégok által uralt királyság volt a Brit-szigeteken 1079 és 1266 között. 1164-ben a Man szigeti Királyságára és a Hebridák Királyságára bomlott.

Megalakulása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A királyságot Godred Crovan hozta létre, mikor a többi viking törzstől megszerezte a Man szigetet. Godred első két próbálkozása a sziget elfoglalássára sikertelenül végződött, csak a harmadik ütközetben, Ramsey mellett aratott diadalt. Ezt megelőzően 700 és 900 között a viking megszállással a Brit-szigetek része lett. Egészen Godred megérkezéséig a szigeteket a dublini és az orkneyi királyok irányították.

Terjeszkedés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A királyság fennhatósága alá az Ír-tenger északi részének szigetei tartoztak Skócia nyugati szigeteivel együtt. Ezek a következő szigeteket jelentették:

A későbbi Man szigeti Királyáság a fő sziget körül összpontosult, de hozzá tartoztak a Külső-Hebridák is. A Belső-Hebridák területén jött létre a Hebridák Királysága. Az Orkneyi Grófság volt a királyság legtávolabbi pontja, amihez még hozzá tartozott a skót területekről Sutherland, Caithness, Inverness-shire. A királyságnak befolyása volt még a távoli Furnessben, Withornban, Argyllban és Gallowayben. A sziget többször a dublini, majd máskor a jorviki királyok fennhatósága alá került.

A királyság vége[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A perthi békével 1266-ban mindkét királyság Skócia része lett. Man sziget később Anglia fennhatósága alá került, majd később önkormányzattal rendelkező speciális területté vált. A Hebridák Skócia egyik régióját alkotják.

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]