ABB
ABB | |
Jelmondat | ’’Let's write the future. Together.’’ |
Típus |
|
Jogelőd | |
Alapítva | 1988 |
Névadó | |
Székhely | Zürich, Svájc |
Vezetők | Björn Rosengren (CEO) (2020–) |
Iparág | energetika, hajtások, folyamatautomatizálás, robotika és gyártásautomatizálás |
Tulajdonos |
|
Forma | Kft. |
Termékek | high-voltage switch |
Árbevétel | 29 000 000 USD (2021) |
Alkalmazottak száma | 105 000 (2022) |
Leányvállalatai | ABB Robotics |
Tőzsde |
|
é. sz. 47° 24′ 41″, k. h. 8° 32′ 29″47.411484°N 8.541491°EKoordináták: é. sz. 47° 24′ 41″, k. h. 8° 32′ 29″47.411484°N 8.541491°E | |
Az ABB weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz ABB témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
ABB Ltd., (eredetileg Asea Brown Boveri) egy gépipari konszern, az energiaellátás és az automatizálás terén. Az ABB-csoport vállalatai mintegy 145 000 embert foglalkoztatnak, 100 országban.
Története
[szerkesztés]Miután tanulmányozta a Németországban és Angliában kifejlesztett új elektromos világítási rendszert, Ludvig Fredholm (1830-1891), Göran Wenströmmel (1857-1927) és annak bátyjával, Jonas Wenströmmel (1855-1893) közösen megalapította 1889-ben az Elektriska Aktiebolaget i Stockholm céget. Ennek, a Wenströms & Granströms Elektriska Kraftbolag-gal való egyesülése nyomán, 1890-ben megalakult az Allmänna Svenska Elektriska Aktiebolaget (ASEA). A vállalat kulcsfontosságú szerepet játszott a svéd ipar fejlődésében, mivel lehetővé tette a villamos áram nagy távolságokra való szállítását, és így az északi részek (Norrland) olcsó vízenergiáját lehetett használni a délen található ipari központokban.
A Brown Boveri céget a svájci Badenben alapította 1891-ben Charles Eugene Lancelot Brown és Walter Boveri.
1988-ban az ASEA és Brown Boveri egyesülése folytán létrejött az ABB (Asea Brown Boveri Ltd.), a világ egyik legnagyobb vállalata az elektromos energia területén. A következő években több vállalatot vásároltak fel, köztük az Elsag Bailey Process Automation céget, és ugyanakkor eladták az atomenergia, villamosenergia-termelés és a vasúti tevékenységeket.
2017-ben a Karlskronában működő High Voltage Cables üzemet megvásárolta az NKT Cables dán cég.
Az ABB ma
[szerkesztés]Az ABB központja a svájci Zürichben van. Svédországban 8950 alkalmazottuk van, 35 helyen. Ebből mintegy 4100 Västeråsban és 2600 Ludvikában dolgozik. Ezen kívül jelentős tevékenysége van például a németországi Mannheimben.
Divíziók
[szerkesztés]- Energetika
- Robotika
- Ipari automatizálás
- Hajtás
Az ABB Magyarországon
[szerkesztés]A cégcsoport magyarországi vállalata, az ABB Kft,1991-ben alakult, és 600 alkalmazottat foglalkoztat. Az ABB mind a négy részlegének van magyarországi képviselete.[1]
Ügyvezető igazgatók
[szerkesztés]- 1988–1996: Percy Barnevik
- 1996–2000: Göran Lindahl
- 2001–2002: Jörgen Centerman
- 2002–2004: Jürgen Dormann
- 2005–2008: Fred Kindle
- 2008: Michel Demaré (ideiglenes)
- 2008–2013: Joseph M. Hogan
- 2013–2020 : Ulrich Spiesshofer
- 2020– : Björn Rosengren
A vezetőségi tanács elnökei
[szerkesztés]- 1988–1996: Peter Wallenberg
- 1996–2001: Percy Barnevik
- 2001–2007: Jürgen Dormann
- 2007–2015 : Hubertus von Grünberg
- 2015– : Peter Voser
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Röviden az ABB-ről. (Hozzáférés: 2022. október 3.)