2019-es hongkongi tüntetések

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
2019-es hongkongi tüntetések
Hongkong–Kína konfliktus
Dátum2019. március 15. óta (1874 napja)[1]
HelyszínHongkong
Okokhongkongi kiadatási törvény módosítási javaslata
Célok
  • a kiadatási törvényjavaslat visszavonása
  • a hongkongi rendőrség túlkapásainak kivizsgálása
  • Carrie Lam lemondása
  • törvényhozás tagjainak közvetlen választhatósága
  • a letartóztatott tüntetők szabadon engedése
Szembenálló felek
civil tüntetőkHongkong vezetése
Vezetők
nincs központi vezetésCarrie Lam
Veszteségek
  • 9 öngyilkosság[2]
  • 2 közvetett halálos áldozat
  • 1 közvetlen halálos áldozat
    • Több mint 2000 sérült és 3000-nél is több letartóztatott[3]

    A 2019-es hongkongi tüntetések közvetlen kiváltó oka a 2019-es hongkongi kiadatási törvény módosítási javaslata volt.[4][5] Ha törvénybe iktatták volna, a helyi hatóságoknak joga lett volna feltartóztatni és kiadatni olyan személyeket, akiket olyan területeken köröznek, amelyekkel Hongkongnak nincs közvetlen kiadatási egyezménye, beleértve Tajvant és a szárazföldi Kínát.[6] Ez aggodalmat váltott ki, mi szerint a törvény a hongkongi lakosokat, illetve a városba látogatókat közvetlenül kínai jogi fennhatóság alá helyezné, ami ellentétes az egy ország – két rendszer elvvel és aláássa a polgári szabadságjogokat.[7][8][9][10] A tüntetések során a tüntetők öt fő követeléssel álltak elő, melyek közé tartozott a törvény visszavonása, a hongkongi rendőrség állítólagos túlkapásainak és brutalitásának kivizsgálása, a letartóztatott tüntetők szabadon engedése, a tüntetések „zavargásnak” minősítésének visszavonása, Carrie Lam főminiszter lemondása és a hongkongi törvényhozás tagjainak, valamint főminiszternek közvetlen szavazással történő megválasztása.[11][12]

    A június 9-i tüntetésen mintegy egymillió ember vonult az utcákra a törvényjavaslat visszavonását követelve.[13] Ez azonban nem járt eredménnyel, így a tüntetők június 12-én a törvényhozás épülete előtt gyülekezve próbálták meg megakadályozni a törvényjavaslat második olvasását.[14][15][16][17] A tüntetés erőszakba torkolt, amikor a rendőrség könnygázt és gumilövedékeket is bevetett.[18] Június 16-án, a javaslat felfüggesztését követően újra utcára vonultak, ezúttal a korábbi rendőri túlkapások ellen tüntettek.[19] A tüntetések fordulópontja július 1-jén következett be, amikor a tüntetők egy csoportja betört a törvényhozás épületébe.[20] A nyár folyamán a tüntetések folytatódtak, egyre erőszakosabbá váltak, a tüntetők, a rendőrség és a civilek konfrontálódtak, különösen miután állítólagos triádtagok tüntetőkre és járókelőkre támadtak július 21-én, ami ellen a tüntetők szerint a rendőrség nem tett semmit.[21][22] Október elsején, a kínaiak nemzeti ünnepén újabb nagyszabású tüntetések zajlottak, ekkor egy 18 éves tüntetőt lelőttek.

    Lam június 15-én felfüggesztette a kiadatási törvény tárgyalását, július 9-én pedig „halottnak” nyilvánította a javaslatot, azonban egészen szeptember 4-ig nem volt hajlandó hivatalosan visszavonni a törvényjavaslatot.[23][24][25] A tüntetések visszaszorítása érdekében a vészhelyzeti törvényre hivatkozva megtiltotta a maszkok viselését, ennek azonban nem volt visszatartó ereje, október folyamán folytatódtak a konfliktusok városszerte.[26] A kiadatási törvényt végül október 23-án elvetették, azonban a hongkongi kormány továbbra sem volt hajlandó további engedményeket tenni a tüntetőknek.

    A tüntetéseknek nincs központi vezetése,[27] a tüntetők többféle taktikát és módszert alkalmaznak a nyomásgyakorlásra. A jelenlegi vezetés, valamint a rendőrség támogatottsága az 1997-es visszacsatolás óta nem volt ilyen alacsony a felméréseken.[28][29][30] Kína vezetése szerint a tüntetések 1997 óta Hongkong történelmének legnagyobb krízisállapotát jelentik.[31] A tüntetések során számos öngyilkosság történt, valamint két közvetett és egy közvetlen halálos áldozata van az eseményeknek.[2][32][30]

    Fordítás[szerkesztés]

    • Ez a szócikk részben vagy egészben a(z) 2019 Hong Kong protests című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

    Jegyzetek[szerkesztés]

    1. ↑ 眾志衝入政總靜坐促撤回逃犯條例修訂 (kínai nyelven). Now.com, 2019. március 15. (Hozzáférés: 2019. november 13.)
    2. ↑ a b 'Society is suffering': Hong Kong protests spark mental health crisis. The Guardian . (Hozzáférés: 2019. október 31.)
    3. ↑ Fourfold surge in number of school students held over protests. South China Morning Post , 2019. november 13.
    4. ↑ The Hong Kong protests explained in 100 and 500 words. BBC News, 2019. augusztus 27. (Hozzáférés: 2019. augusztus 30.)
    5. ↑ Chan, Holmes. „'Trojan horse': Hong Kong's China extradition plans may harm city's judicial protections, say democrats”, Hong Kong Free Press, 2019. február 13. (Hozzáférés: 2019. július 30.) 
    6. ↑ Ives, Mike. „What Is Hong Kong's Extradition Bill?”, The New York Times, 2019. június 10. (Hozzáférés: 2019. július 29.) 
    7. ↑ Pomfret, James. „EU lodges formal diplomatic note against contentious Hong Kong extradition bill”, 2019. május 24. (Hozzáférés: 2019. június 20.) 
    8. ↑ Chugani, Michael. „Is HK tilting from a semi-democracy to a semi-dictatorship?”, EJ Insight, 2019. május 23. (Hozzáférés: 2019. június 20.) 
    9. ↑ Chan, Holmes. „Ex-governor Chris Patten says extradition bill 'worst thing' for Hong Kong since 1997, as Carrie Lam faces grilling”, Hong Kong Free Press, 2019. május 22. (Hozzáférés: 2019. május 22.) 
    10. ↑ Leung, Christy. „Extradition bill not made to measure for mainland China and won't be abandoned, Hong Kong leader Carrie Lam says”, South China Morning Post, 2019. április 1. (Hozzáférés: 2019. június 20.) 
    11. ↑ Chan, Holmes: Hong Kong to officially withdraw extradition bill from legislature, but still no independent probe into crisis. Hong Kong Free Press, 2019. szeptember 4. (Hozzáférés: 2019. szeptember 4.)
    12. ↑ Hong Kong Extradition Bill officially withdrawn. ABC News. (Hozzáférés: 2019. november 3.)
    13. ↑ „Over a million attend Hong Kong demo against controversial extradition law, organisers say”, Hong Kong Free Press, 2019. június 9. 
    14. ↑ „Hong Kong leader presses on with extradition bill, with a few changes”, South China Morning Post, 2019. június 10. (Hozzáférés: 2019. október 5.) 
    15. ↑ Olsen, Kelly. „Hong Kong leader vows to go ahead with contentious China extradition law despite mass protest”, CNBC, 2019. június 10. (Hozzáférés: 2019. október 5.) 
    16. ↑ Ramzy, Austin. „Hong Kong Leader, Carrie Lam, Says She Won't Back Down on Extradition Bill”, The New York Times, 2019. június 10. (Hozzáférés: 2019. október 5.) 
    17. ↑ Kwan, Shawna: Hong Kong Vows to Pursue Extradition Bill Despite Huge Protest. Bloomberg , 2019. június 10. (Hozzáférés: 2019. október 5.)
    18. ↑ Hong Kong Is on the Frontlines of a Global Battle For Freedom. Time . (Hozzáférés: 2019. július 17.)
    19. ↑ „Nearly 2 million people march to oppose Hong Kong extradition bill, organisers say”, South China Morning Post, 2019. június 16. (Hozzáférés: 2019. június 16.) 
    20. ↑ „Hong Kong protesters occupy legislative chamber after smashing windows, vandalising corridors”, Hong Kong Free Press, 2019. július 1. (Hozzáférés: 2019. július 30.) 
    21. ↑ Ramzy, Austin. „Mob Attack at Hong Kong Train Station Heightens Seething Tensions in City”, The New York Times, 2019. július 22. (Hozzáférés: 2019. július 25.) 
    22. ↑ Hong Kong: Rampaging police must be investigated. Amnesty International, 2019. szeptember 1. (Hozzáférés: 2019. szeptember 1.)
    23. ↑ Griffiths, James: After months of protests, Hong Kong leader withdraws extradition bill. CNN
    24. ↑ „Hong Kong: Carrie Lam says extradition bill is 'dead' but will not withdraw it”, The Guardian, 2019. július 9. (Hozzáférés: 2019. július 17.) 
    25. ↑ Hong Kong extradition bill 'is dead' says Lam. BBC, 2019. július 9. (Hozzáférés: 2019. július 9.)
    26. ↑ „Using emergency law to ban masks 'may doom HK'”, RTHK, 2019. október 3. 
    27. ↑ Hong Kong Democracy Flourishes in Online World China Can't Block. Bloomberg . (Hozzáférés: 2019. augusztus 23.)
    28. ↑ Cheng, Kris: ‘Disastrous performance’: Carrie Lam's rating plunges to lowest among any Hong Kong Chief Exec. yet. Hong Kong Free Press, 2019. október 9. (Hozzáférés: 2019. november 6.)
    29. ↑ Lee, Francis: Our research in Hong Kong reveals what people really think of the protesters – and the police. The Independent, 2019. október 16. (Hozzáférés: 2019. november 6.)
    30. ↑ a b Kuo, Lily. „Hong Kong protests: student who fell from parking lot during demonstrations dies”, The Guardian, 2019. november 8. (Hozzáférés: 2019. november 8.) 
    31. ↑ „Hong Kong facing worst crisis since handover: senior China official”, 2019. augusztus 7. 
    32. ↑ As it happened: Hong Kong protesters vandalise and repeatedly set Cross-Harbour Tunnel tollbooths on fire. South China Morning Post , 2019. november 14.

    További információk[szerkesztés]

    Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

    A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=2019-es_hongkongi_tüntetések&oldid=24799291”