1857-es gazdasági válság
Az 1857-es gazdasági válság az Amerikai Egyesült Államokból kiinduló, első világméretű gazdasági válság volt. Mivel Samuel Morse 1844-ben feltalálta a távírót, a válság gyorsan elterjedt az Egyesült Államokban.[1] Az 1850-es évekre a világgazdaság egyre jobban összekapcsolódott, így az 1857-es pánik volt az első világméretű gazdasági válság.[2] 1844-ben Nagy-Britanniában a Palmerston-kormány kijátszotta a Bank Charter Act 1844-es törvényének előírásait, amely arany- és ezüsttartalékokat követelt meg a forgalomban lévő pénzmennyiség fedezésére. Ennek a kijátszásnak a felszínre kerülő híre váltotta ki a pánikot Nagy-Britanniában.[3]
Az 1857 szeptemberében kezdődő pénzügyi visszaesés nem tartott sokáig, de igazi fellendülés csak az amerikai polgárháború kitörésekor, 1861-ben következett be.[4] 1857 szeptemberében az SS Central America elsüllyedése is hozzájárult a pánikhoz, mivel a New York-i bankok egy nagyon szükséges aranyszállítmányra vártak. Az Ohio Life Insurance and Trust Company csődje után a pénzügyi pánik gyorsan terjedt, mivel a vállalkozások csődbe mentek, a vasúti ipar pénzügyi visszaesést tapasztalt, és több százezer munkást bocsátottak el.[5]
Mivel az 1857-es pánikot közvetlenül megelőző évek virágzóak voltak, sok bank, kereskedő és farmer élt a lehetőséggel, hogy kockázatot vállaljon befektetéseivel, és amint a piaci árak zuhanni kezdtek, gyorsan kezdték megtapasztalni a pénzügyi pánik hatásait.[4] Az amerikai bankok csak a polgárháború után álltak talpra.[6]
Háttér[szerkesztés]
Az 1850-es évek elején az Egyesült Államokban nagy gazdasági fellendülés volt tapasztalható, amelyet a kaliforniai aranylázban bányászott nagy mennyiségű arany serkentett, ami jelentősen megnövelte a pénzkészletet. Az 1850-es évek közepére a bányászott arany mennyisége csökkenni kezdett, ami a nyugati bankárokat és befektetőket óvatosságra késztette. A keleti bankok óvatossá váltak az USA keleti részén nyújtott hiteleikkel, sőt egyesek még a nyugati bankok által kibocsátott papírpénzek elfogadását is megtagadták.[7]
Az amerikai Legfelsőbb Bíróság 1857 márciusában döntött a Dred Scott kontra Sandford ügyben. Miután a rabszolga Dred Scott a szabadságáért perelt, Roger Taney főbíró úgy döntött, hogy Scott nem állampolgár, mert fekete volt, és így nem volt joga perelni a bíróságon. Taney a Missouri-kompromisszumot is alkotmányellenesnek nevezte, és kimondta, hogy a szövetségi kormány nem tilthatja meg a rabszolgaságot az amerikai területeken. A döntés jelentős hatással volt a nyugati területek fejlődésére.[8] Nem sokkal a döntés után "politikai harc kezdődött a "szabad föld" és a rabszolgaság között a területeken".[9]
A Missouri-kompromisszum vonalától északra fekvő nyugati területek mostantól nyitva álltak a rabszolgaság elterjedése előtt, aminek nyilvánvalóan drasztikus pénzügyi és politikai hatásai lettek volna: "A kansasi földvásárlási utalványok és a nyugati vasúti értékpapírok árai kissé csökkentek közvetlenül a március eleji Dred Scott-döntés után."[8] A vasúti értékpapíroknak ez az ingadozása bizonyította, hogy "a jövőbeli területekkel kapcsolatos politikai hírek adták meg a hangot a föld- és vasúti értékpapírpiacokon".[8]
1857 előtt a vasúti ipar fellendült a nyugatra, különösen Kansasba irányuló nagyarányú népvándorlásnak köszönhetően. A nagy emberáradat jövedelmező iparággá tette a vasutat, és a bankok nagy összegű kölcsönöket kezdtek nyújtani a vasúttársaságoknak. Sok társaság soha nem jutott túl a papíron létező vasúttársaságok szintjén, és soha nem rendelkeztek a valódi vasút működtetéséhez szükséges fizikai eszközökkel. A vasúti részvények árai összességében részvénybuborékot kezdtek kialakítani, és a vasúti részvényekbe egyre több spekulatív szereplő lépett be, ami tovább súlyosbította a buborékot. Eközben a Dred Scott-döntés bizonytalanságot okozott a vasutaknak általában véve.
A marxista válságelmélet szerint ez a válság a a tőkés társadalom periodikus túltermelési válságainak sorába tartozott.[10][11]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Fulfer, Johnny: Panic of 1857: A Story of Speculative Finance. The Economic Historian , 2018. április 6. (Hozzáférés: 2020. április 28.)[halott link]
- ↑ See the "Preface" contained in the Collected Works of Karl Marx and Frederick Engels Volume 28 (International Publishers: New York, 1986) p. XIII.
- ↑ See note 238 contained in the Collected Works of Karl Marx and Frederick Engels Volume 12 (International Publishers: New York, 1979) p. 669-670.
- ↑ a b Glasner, David. Business Cycles and Depressions: An Encyclopedia. Philadelphia, Pennsylvania: Library of Congress, 128–132. o. (1997). ISBN 978-0-8240-0944-1
- ↑ A House Divided. Dickinson College. (Hozzáférés: 2011. március 4.)
- ↑ Burlingame, Liz: Sunken Treasures: The World's Most Valuable Shipwreck Discoveries. The Weather Channel, 2013. augusztus 23. [2014. október 6-i dátummal az eredetiből archiválva].
- ↑ Ross, Michael A.. Justice of Shattered Dreams: Samuel Freeman Miller perand the Supreme Court During the Civil War Era. Baton Rouge: Louisiana State University Press, 41. o. (2003). ISBN 978-0-8071-2868-8
- ↑ a b c Ross, Michael A.. Justice of Shattered Dreams: Samuel Freeman Miller and the Supreme Court Duringthe Civil War Era. Baton Rouge, Louisiana: Louisiana State University Press, 2003, 50. o. (2003). ISBN 978-0-8071-2868-8
- ↑ (1991) „The Panic of 1857”. The Journal of Economic History 51 (4), 807–834. o. DOI:10.1017/S0022050700040122.
- ↑ Jürgen Kuczynski: Zum Problem der zyklischen Überproduktionskrise. In: derselbe: Zum Briefwechsel zwischen Engels und Marx. Akademie Verlag, Berlin 1976, S. 11–84. (=Studien zu einer Geschichte der Gesellschaftswissenschaften. Band 3)
- ↑ Jörg Goldberg: Die Beobachtung der kapitalistischen Weltwirtschaftskrise von 1857/58 durch Marx und Engels und die Entwicklung der Krisentheorie. In: Jahrbuch des IMSF 12/1987. Frankfurt am Main 1987, S. 163–175, Digitalisat
Irodalom[szerkesztés]
- Calomiris, Charles W. (1991). „The Panic of 1857: Origins, Transmission, and Containment”. Journal of Economic History 51 (4), 807–834. o. DOI:10.1017/S0022050700040122.
- Glasner, David, ed. Business Cycles and Depressions: An Encyclopedia 1997.
- Huston, James L.. The Panic of 1857 and The Coming of the Civil War. Baton Rouge: Louisiana State University Press (1987). ISBN 978-0807113684
- (1983) „Western Grains and the Panic of 1857”. Agricultural History 57 (1), 14–32. o.
- (2000) „Market Contagion: Evidence from the Panics of 1854 and 1857”. American Economic Review 90 (5), 1110–1124. o. DOI:10.1257/aer.90.5.1110.
- Klein, Philip Shriver. President James Buchanan (Pennsylvania State University Press, 1962).
- Kynaston, David. Till Time's Last Sand: A History of the Bank of England, 1694–2013. Bloomsbury, 161–164. o. (2017). ISBN 978-1408868560
- McPherson, James M.. Battle Cry of Freedom: The Civil War Era. New York: Oxford University Press (2003). ISBN 978-0195038637
- Long, Kathryn Teresa. The Revival of 1857–58: Interpreting an American Religious Awakening Oxford University Press, 1998 online edition Archiválva 2011. június 5-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Read, Charles. Calming the storms : the carry trade, the banking school and British financial crises since 1825 (2022. április 25.). ISBN 978-3-031-11914-9. OCLC 1360456914
- Rezneck, Samuel. Business Depressions and Financial Panics (Greenwood 1968).
- Ross, Michael A. Justice of Shattered Dreams: Samuel Freeman Miller and the Supreme Court During the Civil War Era . Baton Rouge: Louisiana State University Press, 2003.
- Sobel, Robert. The Panic of 57, Machines and Morality: The 1850s. New York: Crowell (1973). ISBN 978-0690002669
- (1948) „[=0057&display[]=247&display[]=265 The Failure of Ohio Life Insurance and Trust Company, 1857]”. Ohio State Archaeological and Historical Quarterly 57, 247–65. o.
- Stampp, Kenneth. America in 1857: A Nation on the Brink. New York: Oxford University Press (1990). ISBN 978-0195039023
- (1937) „Labor Relations in 1857”. Bulletin of the Business Historical Society 11 (2), 28–29. o. DOI:10.2307/3110999.
- Van Vleck, George W. The Panic of 1857, an Analytical Study (New York: Columbia University Press, 1943)
Kortárs újságok[szerkesztés]
- "Commercial Affairs" New York Daily Times, August 28, 1857
- "A New Tariff" New York Daily Times, February 4, 1857
További információk[szerkesztés]
- (2012) „Déjà Vu All Over Again: Agency, Uncertainty, Leverage and the Panic of 1857”. HKIMR Working Paper. DOI:10.2139/ssrn.2042316.
- (2011) „Buchananomics: The Economic Policies of James Buchanan”. DOI:10.2139/ssrn.1880967.
- Dickinson College. "House Divided." Accessed October 30, 2010
- Visit to Dred Scott, 1857, Library of Congress
