1,2-Dibrómetán
| 1,2-Dibrómetán | |||
 | |||
| |||
| Kémiai azonosítók | |||
|---|---|---|---|
| PubChem | 7839 | ||
| ChemSpider | 7551 | ||
| EINECS-szám | 203-444-5 | ||
| KEGG | C11088 | ||
| ChEBI | 28534 | ||
| RTECS szám | KH9275000 | ||
| SMILES | BrCCBr | ||
| InChIKey | PAAZPARNPHGIKF-UHFFFAOYSA-N | ||
| Beilstein | 605266 | ||
| Gmelin | 1913 | ||
| UNII | 1N41638RNO | ||
| UN-szám | 1605 | ||
| ChEMBL | CHEMBL452370 | ||
| Kémiai és fizikai tulajdonságok | |||
| Kémiai képlet | C2H4Br2 | ||
| Moláris tömeg | 187,86 g/mol | ||
| Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak. | |||
Az 1,2-dibrómetán egy halogénezett szénhidrogén.
Előállítása
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Elő lehet állítani etén (etilén) és bróm addíciós reakciójával:
![{\displaystyle {\mathrm {C} {\vphantom {A}}_{\smash[{t}]{2}}\mathrm {H} {\vphantom {A}}_{\smash[{t}]{4}}{}+{}\mathrm {Br} {\vphantom {A}}_{\smash[{t}]{2}}{}\mathrel {\longrightarrow } {}\mathrm {C} {\vphantom {A}}_{\smash[{t}]{2}}\mathrm {H} {\vphantom {A}}_{\smash[{t}]{4}}\mathrm {Br} {\vphantom {A}}_{\smash[{t}]{2}}}}](https://wikimedia.org/api/rest_v1/media/math/render/svg/31c69b36e3e7d80c9ed6b5ea88b06e9f0fdbac47)
Valamint elő lehet állítani etán brómmal való szubsztitúciójával is:
![{\displaystyle {\mathrm {C} {\vphantom {A}}_{\smash[{t}]{2}}\mathrm {H} {\vphantom {A}}_{\smash[{t}]{6}}{}+{}2\,\mathrm {Br} {\vphantom {A}}_{\smash[{t}]{2}}{}\mathrel {\longrightarrow } {}\mathrm {C} {\vphantom {A}}_{\smash[{t}]{2}}\mathrm {H} {\vphantom {A}}_{\smash[{t}]{4}}\mathrm {Br} {\vphantom {A}}_{\smash[{t}]{2}}{}+{}2\,\mathrm {H} {\vphantom {A}}_{\smash[{t}]{2}}}}](https://wikimedia.org/api/rest_v1/media/math/render/svg/d596553650ae846a340812da8514572bdc141849)
Használata
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Rovarirtóként
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Az 1,2-dibrómetánt rovarirtóként használták a talajban és különböző növényeken, miután az 1,2-dibróm-3-klórpropánt kivonták a forgalomból.[1] A legtöbb ilyen jellegű felhasználással felhagytak az Amerikai Egyesült Államokban, azonban még mindig használják például a farönkök termeszek és bogarak elleni kezelésére, valamint a méhkasokban élő molyok szabályozására.[2]
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ Ullmann Vegyipari Enciklopédia
- ↑ "Toxicological Profile for 1,2-Dibromoethane" (PDF). 2009. november 22. dátummal az eredeti (PDF) címről archiválva. Hozzáférés: 2009. november 22..
Fordítás
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Ez a szócikk részben vagy egészben a(z) 1,2-Dibromoethane című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.