IV. István moldvai fejedelem
 |
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. (2007 februárjából) |
| IV. István | |
 | |
| István édesapjával, III. Bogdánnal és féltestvérével, IV. Péterrel (XVI. századból, Szent Miklós templom, Dorohi) | |
| Moldva fejedelme | |
| Uralkodási ideje | |
| 1517. április 20. – 1527. január 14. | |
| Elődje | III. Bogdán |
| Utódja | IV. Péter |
| Életrajzi adatok | |
| Uralkodóház | Mușat-család |
| Született | 1506 |
| Elhunyt | 1527. január 14. Hotin[1] |
| Édesapja | III. Bogdán |
| Édesanyja | nem ismert a neve |
| Gyermekei | III. János moldvai fejedelem |
 A Wikimédia Commons tartalmaz IV. István témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
IV. István vagy Ștefăniță (1506[2] – 1527. január 14.[2]) Moldva fejedelme volt 1517. április 20. és 1527. január 14. között.
Életrajza[szerkesztés]
III. (Vak) Bogdán fia, Ștefan cel Mare unokája volt. Mivel 11 éves korában került a trónra, az országot a Luca Arbore hetman által vezetett diván vezette. Ezzel együtt, 1518-ban Ștefăniță szerződést kötött a lengyelekkel a törökök ellen. Ugyanebben az évben a tatárok betörtek Moldvába, de Ștefăniță lengyel segítséggel legyőzte őket.
1526-ban I. Szulejmán felszólította, hogy tegyen eleget hűbéri kötelezettségének és vegyen részt a Magyarország elleni támadásban. István viszont felvette a kapcsolatokat II. Lajossal és az átpártolásról kezdett tárgyalni. Erre végül nem került sor, de a magyarok elleni háborúban sem vett részt, sőt a magyar-párti havasalföldi vajdát sem támadta meg, s végig megpróbált Magyarországhoz közeledni.
A lengyelekkel megromlott a kapcsolata, amikor I. Zsigmond lengyel király nem akarta hozzáadni feleségül az egyik lányát. Luca Arbore, aki a török fenyegetés miatt fenn akarta tartani a jó viszonyt a lengyelekkel, követet küldött Zsigmondhoz. Ezért Ștefăniță megölette a hetmant és két fiát. A bojárok fellázadtak Ștefăniță ellen, de a lázadást elfojtották és sok bojárt megöltek. Úgy tartják, hogy Ștefănițăt a felesége mérgezte meg a lengyel nemesek megbízásából. Hotinban halt meg és a putnai kolostorban temették el.
Életéről Barbu Ștefănescu Delavrancea írt drámát Viforul (Fergeteg) címmel.
Uralkodása alatt fejezték be (1522) Suceaván a Szent György érseki templomot, amelyet atyja kezdett építeni. IV. Istvánnal kihalt a Bogdán-Muszat uralkodó család és egész sora jelent meg a trónkövetelőknek, akik mint a fejedelmek természetes gyermekei, vagy azok leszármazottai, valamint különböző kalandorok versengtek a hatalomért. Ez, valamint Magyarország bukása a mohácsi csatában (1526) Moldvát egyre nagyobb függésbe juttatta Törökország irányában.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ https://www.ro.biography.name/conducatori/94-romania/805-stefan-al-iv-lea-cel-tanar-stefanita
- ↑ a b http://datarule.virtbox.ru/moldova.html[halott link]
Fordítás[szerkesztés]
Ez a szócikk részben vagy egészben a Ștefan al IV-lea című román Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]
| Előző uralkodó: III. Bogdán |
|
Következő uralkodó: IV. Péter |
