Őrjárat a világűrben
| Őrjárat a világűrben | |
| Szerző | Robert A. Heinlein |
| Eredeti cím | Space Cadet |
| Ország | USA |
| Nyelv | angol |
| Műfaj | ifjúsági sci-fi |
| Sorozat | Heinlein ifjúsági sci-fi sorozata |
| Előző | Rocket Ship Galileo |
| Következő | Red Planet |
| Kiadás | |
| Kiadó | Scribner's |
| Kiadás dátuma | 1948. |
| Magyar kiadó | Budutynoszt-nyomda, Újvidék |
| Magyar kiadás dátuma | 1953. |
| Fordító | Ifj. Stadler Aurél |
| Illusztrátor | Clifford Geary, Mirko Stojnic |
| Oldalak száma | 246 |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Az Őrjárat a világűrben Robert A. Heinlein 1948-ban, – az ún. „sci-fi aranykorában” – írt ifjúsági sci-fi regénye.
Cselekménye[szerkesztés]
A regény 2075-ben játszódik és egy csapat újonc felvételét, valamint kiképzését követi végig az „Őrjárat” nevű elit szervezetbe, amely fő feladata a világ nukleáris arzenáljának felügyelete és a csapásmérő fegyverzet által a béke fenntartása. A regény a technika bemutatása mellett ábrázolja a kadétok jellemfejlődését és a nehézségek által a fiatal személyiségük férfivá válását.
Témája[szerkesztés]
Mint általában Heinlein munkái, a könyv is az ún. „hard sci-fi” kategóriájába sorolható. Habár könnyed ifjúsági regény, de többször is boncolgatja a technikai megoldások részleteit és aprólékos leírást ad egyes eszközök működési elvéről. Figyelemre méltó annak tekintetében, hogy több mint egy évtizeddel Gagarin első történelmi űrrepülése előtt a gyakorlati tapasztalat a témában még szegényes volt. Könyvében már ekkor megjelenik az űrállomás és űrhajók esetén a tartós súlytalanság okozta problémákra az a megoldás, amikor a forgó mozgás által egyfajta mesterséges nehézkedés jön létre. Előremutató az a meglátás is, ahogy az óriás bolygók egyes holdjait gyarmatosíthatónak írja le.
Az űrkorszak előtti információ hiánynak tudható be az intelligens marsi és vénuszi élet feltételezése. Ekkor még zömében úgy gondolták, hogy e két bolygó a Föld testvérplanétái. Heinlein regényeiben sokat foglalkozik a marsi élettel, amely később a földinél fejlettebb életformaként ábrázol, ezzel szemben e regényében a vénuszi bennszülöttfaj primitívebb az emberénél. Habár ezt ellensúlyozza, hogy egyfajta eszes és jó szándékú „nemes vadember”-ként ábrázolja őket.
A regényben a hatalmi egyensúly ábrázolása megfelel egyrészt Heinlein militarista szemléletének, valamint a korabeli – és még évtizedekig jellemző – nagyhatalmi szemléleteknek is. Ez szerint a béke nukleáris fegyverek tömegével és túlsúlyával tartható fent. Igaz e regényében a nukleáris erő nem országok között elosztva található, hanem egy független szervezet, az „Őrjárat” kezében van. A dilemma feloldására, ami szerint „Quis custodiet ipsos custodes?” avagy „Ki őrzi az őrzőket?”, Heinlein a kiváló elit kiképzésben látja a megoldást.
Magyarul[szerkesztés]
- Őrjárat a világűrben; ford. ifj. Stadler Aurél; Budutynoszt Ny., Újvidék, 1953
