Újtelep (Mátészalka)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Újtelep
Petőfi Sándor szobra a róla elnevezett téren
Petőfi Sándor szobra a róla elnevezett téren
Közigazgatás
TelepülésMátészalka
Alapítás ideje1939
Városhoz csatolás1924
Irányítószám4700
Népesség
Teljes népességismeretlen
Elhelyezkedése
Újtelep (Magyarország)
Újtelep
Újtelep
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 56′ 59″, k. h. 22° 18′ 45″Koordináták: é. sz. 47° 56′ 59″, k. h. 22° 18′ 45″

Újtelep Mátészalka nyugatra eső családiházas jellegű városrésze, amelyet a vasút választja el a város többi részétől és a vasútállomás közelében gyalogos felüljáró (repülőhíd) köti össze egymással a két városrészt.

Története[szerkesztés]

Nevét 1939-ben említettették először Kisperjés vagy Újtelep néven. A vasútállomás nyugati oldalán fekszik, és a Meggyesi és a Hodászi út közötti területet foglalta magába.

Perjés (Kisperjés) neve az egykor e területen húzódó hajdani mezőrész növényzetére utal: perje, pernye ~ laza bugájú fűféle.

A terület egykor Szalkai Pál birtoka volt, melyet az 1924 évi VII. tc. alapján parcelláztak fel, és nyitották meg a Hunyadi utcát, Hunyadi közt, Jókai utcát, Petőfi utcát és Petőfi teret.

1926-ban épült fel egytantermes elemi iskolája a hozzá tartozó tanítói lakással.

1929-ben készült el a vasúti felüljáró hídja (Repülőhíd).

1933-1935 körül épült a Bartók Béla, Esze Tamás, Martinovics és Szatmár utcák, valamint a Hunyadi- és Petőfi közök újabb szakaszai.

1947 körül épültek be a Schönherz Zoltán és a Rózsa Ferenc utcák.

1960-as évek közepén nyitották meg a Gábor Áron utcát.

1979-ben csatolták a városrészhez a Meggyesi úttól a Fürst Sándor utcáig terjedő területet is.

Galéria[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  • Fábián Sándor: Szatmár, Ugocsa és Bereg K. E. E. vármegyék (1924-1938).
  • Kálnási Árpád: A mátészalkai járás földrajzi nevei.
  • W. Vityi Zoltán: Mátészalkai utcanevek és településszerkezet fejlődéstörténete (kézirat) 1988.

Hivatkozások[szerkesztés]