Új-kaledón varjú
 | ||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 | ||||||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||||
Nem fenyegetett       | ||||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||||||
| Corvus moneduloides Lesson, 1830 | ||||||||||||||||||||||
| Elterjedés | ||||||||||||||||||||||
 Elterjedési területe | ||||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Új-kaledón varjú témájú rendszertani információt.
 A Wikimédia Commons tartalmaz Új-kaledón varjú témájú kategóriát.
|
Az új-kaledón varjú (Corvus moneduloides) a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és a varjúfélék (Corvidae) családjába tartozó faj.[1][2] Kimagasló intelligenciájú állat, eszközhasználó; problémamegoldó képessége a főemlősökével vetekszik.[3] Az ember mellett ez az egyetlen olyan lény a földön, amelyről bizonyított, hogy nemcsak eszközöket használ, de képes eszközöket gyártani is.[4] A tudomány szempontjából kiemelten fontos ez annak kiderítésében, miként hat az eszközhasználat a kognitív képességek fejlődésére az evolúció során.
Rendszerezése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A fajt René Primevère Lesson francia orvos és ornitológus írta le 1853-ban.[5]
Előfordulása
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A Csendes-óceán délnyugati részén, Új-Kaledónia szigetein honos. Természetes élőhelyei a szubtrópusi és trópusi síkvidéki esőerdők, száraz erdők, gyepek és cserjések, valamint szántóföldek. Állandó, nem vonuló faj.[6]
Megjelenése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Testhossza 43 centiméter, testtömege 225–330 gramm.[7] Tollazata fekete.
.jpg) |
Életmódja, kognitív képességei
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Tápláléka rovarokból, csigákból, mogyoróból és magvakból áll. Ezek megszerzése során gyakran használ és készít eszközt. Leghíresebb köztük a horgos bot. Újabb kutatások szerint az új-kaledónia varjú a föld egyik legintelligensebb állatfaja. Kognitív képességei egyedülállóak: természetben és fogságban egyaránt képes nem csupán eszközök használatára, de eszközök készítésére is. Számos példánynál megfigyelték, hogy a körülményekhez alkalmazkodva akár több összetevős eszközt is el tud készíteni. Képes az elvonatkoztatásra, azaz jelen (még) nem lévő dolgok elképzelésére és a vele való tervezésre. Felfogja a súly mibenlétét. Kognitív képességei egy 5-7 éves gyermek szintjét súrolják, de hogy miként lehetséges ez, rejtély. Egyes feltételezések szerint agyában a neuronok száma és azok összeköttetése a kulcs, mások szerint bizonyos agyterületek az állat súlyához mérten kiemelten fejlettek.
Természetvédelmi helyzete
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Az elterjedési területe nem nagy, egyedszáma pedig stabil. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel.[6]
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ "A Jboyd.net rendszerbesorolása". Hozzáférés: 2025. december 19.
- ↑ "A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában". Integrated Taxonomic Information System. Hozzáférés: 2025. december 19.
- ↑ tuci82 (2017. november 17.). "A varjak olyan intelligensek, mint egy 5-7 éves gyerek". Lájk. Hozzáférés: 2023. január 14.
{{cite web}}: CS1 karbantartás: numerikus név: szerzőfelsorolás (link) - ↑ "Az új-kaledoniai varjak eszközhasználata". Hozzáférés: 2023. január 14.
- ↑ "Avibase". Hozzáférés: 2025. december 19.
- 1 2 "A faj adatlapja a BirdLife International oldalán". Hozzáférés: 2025. december 19.
- ↑ "Oiseaux.net". Hozzáférés: 2025. december 19.
Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- "A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján". IUCN. Hozzáférés: 2025. december 19.
- Novum állatvilág enciklopédia V.: Madarak II. Szerk. Christopher Perrins, Rita Demetriou, Tony Allan. Szeged: Novum. 2008. ISBN 978-963-9703-41-4 – magyar neve
További információk
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Irodalom
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Lucas A. Bluff, Jolyon Troscianko, Alex A. S. Weir, Alex Kacelnik, Christian Rutz: Tool use by wild New Caledonian crows Corvus moneduloides at natural foraging sites. In: Proceedings of the Royal Society of Biological Sciences 277, 2010. doi:10.1098/rspb.2009.1953, 1377–1385
- Julia Cnotka, Onur Güntürkün, Gerd Rehkämper, Russell D. Gray, Gavin R. Hunt: Extraordinary large brains in tool-using New Caledonian crows (Corvus moneduloides). In: Neuroscience Letters 433, 2008. 241–245. oldal (Online: PDF)
- Dieter Glandt: Kolkrabe & Co. AULA-Verlag, Wiebelsheim 2012, ISBN 978-3-89104-760-6
- Johann Friedrich Gmelin: Caroli a Linné systema naturae per regna tria naturae, secundum classes, ordines, genera, species, cum characteribus, differentiis, synonymis, locis … Editio decima tertia, aucta, reformata. Tomus I. Georg Emanuel Beer, Leipzig 1788–1793. (Teljes szöveg)
- Derek Goodwin: Crows of the World. 2. kiadás. The British Museum of Natural History, London 1986, ISBN 0-565-00979-6
- Knud A Jønsson, Pierre-Henri Fabre, Martin Irestedt: Brains, Tools, Innovation and Biogeography in Crows and Ravens. In: BMC Evolutionary Biology 12 (72), 2012. doi:10.1186/1471-2148-12-72.
- John Latham: Index ornithologicus sive Systema ornithologiæ. London 1790. (Teljes szöveg)
- Steve Madge, Hilary Burn: Crows & Jays. Princeton University Press, Princeton 1994, ISBN 0-691-08883-7
- Ernst Mayr, James C. Greenway, jr. (Hrsg.): Check-List of Birds of the World. A Continuation of the Work of James L. Peters. Volume IX. Museum of Comparative Zoology, Cambridge 1960. (Teljes szöveg)
- Ernst Mayr, James C. Greenway, jr. (Hrsg.): Check-List of Birds of the World. A Continuation of the Work of James L. Peters. Volume XV. Museum of Comparative Zoology, Cambridge 1962. (Teljes szöveg)
- René Primevère Lesson: Traité d'Ornithologie, ou Tableau Méthodique des Ordres, Sous-ordres, Familles, Tribus, Genres, Sous-genres et Races d'Oiseaux. F. G. Levrault, Paris 1831. (Teljes szöveg)
- Christian Rutz, Lucas A. Bluff, Nicola Reed, Jolyon Troscianko, Jason Newton, Richard Inger, Alex Kacelnik, Stuart Bearhop: The Ecological Significance of Tool Use in New Caledonian Crows. In: Science 329 (5998), 2010. doi:10.1126/science.1192053, S. 1523–1526.
