Épületbiológia

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Az épületbiológia egy holisztikus tudomány, amelyet szemináriumokon, tanfolyamokon, különböző tanúsítási programokon oktatnak.[1] Vizsgálja a különböző belterekben megtalálható környezetet, a különböző irritáló hatásokat. A szakemberek azt vizsgálják, hogy a lakó-, kereskedelmi vagy középületek környezete hogyan befolyásolhatja az épületben élők egészségét, hogyan lehet nyugodt, stresszmentes környezetet teremteni.

Építőelemei[szerkesztés]

Fontos területei az épületbiológiának az építőanyagok, az elektromágneses mezők, a sugárzás és a beltéri levegő minősége.

Rossz épület következményei[szerkesztés]

Németországban, a második világháború után gyorsan építették az új házakat a növekvő népesség befogadására. Az új házakban újfajta betegségek mintáit fedezték fel, amelyeket az épületek gyors felépítésének tulajdonítottak. A gyors építés következtében az építőanyagokból olyan illékony szerves vegyületek párologtak ki, amelyek ártottak a lakóknak. A betegségek a házak elektromos rendszerével kapcsolatos problémáknak is tulajdoníthatóak voltak.

Új tudomány[szerkesztés]

Az új felfedezésekből néhány ember komolyan elkezdett foglalkozni a jelenséggel és kategorizálták, illetve jellemezték azokat az illékony szerves vegyületeket, amelyeknek ártalmasak az emberi szervezetre. Meghatározták az "épületbiológiai mérési szabványt" amely különböző küszöbértékeket javasolt azokon a területeken, amelyeket alvásra használnak a lakók.

Szabványok[szerkesztés]

A szabvány olyan fizikai, kémiai, biológiai veszélyekre ad áttekintést, amelyek körülöttünk vannak jelen az életterekben ahol tartózkodunk, éljünk mindennapjainkat.[2]

Épületbiológiai értékelések[szerkesztés]

1. kategória, amelyben nincs ok aggodalomra, a legmagasabb fokú az elővigyázatosság és csak a modern környezetünkben elkerülhetetlen mennyiségben vannak jelen az ártó körülmények

  • Elektromos térerő V/m <1-3V/m
  • Feszültség, földpotenciálhoz képest mV <10mV
  • Magasfrekvenciás térerő µW/m² <20µW/m²
  • Mágneses térerő nT <50nT
  • Radon, radioaktivitás % <0.3µSv/h
  • Geomágneses tér % <10%

2. kategória, amikor enyhe aggodalomra okunk van, különös tekintettel az érzékeny és beteg emberekre

  • Elektromos térerő V/m 3-10V/m
  • Feszültség, földpotenciálhoz képest mV 10-100mV
  • Magasfrekvenciás térerő µW/m² 20-100µW/m²
  • Mágneses térerő nT 50-100nT
  • Radon, radioaktivitás % 50-70%
  • Geomágneses tér % 100-200%

3. kategória, súlyos aggodalomra van okunk, intézkedést tesz szükségessé

  • Elektromos térerő V/m 10-50V/m
  • Feszültség, földpotenciálhoz képest mV 100-1000mV
  • Magasfrekvenciás térerő µW/m² 100-1000µW/m²
  • Mágneses térerő nT 100-500nT
  • Radon, radioaktivitás % 75-100%
  • Geomágneses tér % 200-500%

4. kategóra, extrém aggodalomra és azonnali és szigorú cselekvésre adnak okot ezek az értékek

  • Elektromos térerő V/m >50V/m
  • Feszültség, földpotenciálhoz képest mV >1000mV
  • Magasfrekvenciás térerő µW/m² >1000µW/m²
  • Mágneses térerő nT >500nT
  • Radon, radioaktivitás % >100%
  • Geomágneses tér % >500%[3]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Healthy Buildings For Sustainable Living (amerikai angol nyelven). Building Biology Institute. (Hozzáférés: 2019. október 14.)
  2. E-SZMOG-SHIELD /Épület/ (hu-HU nyelven). Spaceharmony-System. (Hozzáférés: 2019. október 14.)
  3. Épület Biológiai Felmérés (hu-HU nyelven). Spaceharmony-System. (Hozzáférés: 2019. október 14.)

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Building_biology című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.