Émile Louis Victor de Laveleye
 |
Ez a szócikk részben vagy egészben a Pallas nagy lexikonából való, ezért szövege és/vagy tartalma elavult lehet.
Segíts nekünk korszerű szócikké alakításában, majd távolítsd el ezt a sablont! |
| Émile Louis Victor de Laveleye | |
.jpg) | |
| Született | 1822. április 5.[1][2][3][4][5] Brugge[6] |
| Elhunyt | 1892. január 3. (69 évesen)[3] Liège |
| Állampolgársága | belga |
| Gyermekei | Édouard de Laveleye |
| Foglalkozása |
|
| Iskolái | Collège Stanislas |
| Sírhelye | Robermont Cemetery |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Émile Louis Victor de Laveleye témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Émile Louis Victor de Laveleye (Brugge, 1822. április 5. – Liège, 1892. január 3.) belga közgazdasági író.
Élete[szerkesztés]
Miután Gentben és Párizsban bevégezte tanulmányait, 1864-ben a lüttichi egyetemen az államtudományok tanszékére nevezték ki tanárul. A francia akadémiának volt levelező tagja, tagja a belga akadémiának és a Cobdenklubnak.
Laveleye legnevezetesebb munkája, mely nevét Európa határain túl is hiressé tette: De la propriété et de ses formes primitives (1874, 4. kiad. 1891, angolra és németre is lefordítva). Gyönyörű kidolgozásban mutatja be, addig figyelemre nem méltatott gazdasági jelenségekre támaszkodva, hogy a tulajdon első alakja a köztulajdon (kollektív tulajdon), amelyre a szocialisták törekednek, s hogy a magántulajdon csak később alakult ebből. Laveleyenek különösen azon fejtegetései okoztak nagy örömet a szocialisták közt, amelyekben azt bizonyította, hogy ez a kollektív tulajdon ma is létezik az orosz «mir»-ben, a svájci «allmend»-ben és a jávai «dessza» formájában.[7]
Egyéb művei[szerkesztés]
Ugyanezen könnyen érthető és rendkívül élvezetes formában tartva, a következők:
- Le Sénat belge (1851)
- Études sur les conséquences de la liberté du commerce internat. (1857)
- Études d'économie rurale (1864)
- Le marché monétaira et ses crises (1865)
- La parti clérical en Gelgique (1875)
- De l'avenir des peuples catholiques (1875)
- L'agriculture belge (1878)
- Le bimétallisme international (1881)
- Le socialisme contemporain (1881, 6. kiadás 1891)
- Éléments d'économie politique (1882)
- La péninsule des Balkans (1886, 2 kötet, németül is)
- Le luxe (1887)
- Le gouvernement dans le deconocratie (1891, 2 köt.)
Magyarul megjelentek[szerkesztés]
- A polgárosult népek vallási jövője. Ford. Feleki József (Budapest 1878)
- A protestantizmus és katholicizmus a nemzetek szabadságához és jólétéhez való viszonyában. Ford. Dercsenyi M. Sándor, Gladstone levele hozzáadásával bővítette Balogh Ferenc (Debrecen 1876)
- Bakunin, a világfelforgatók apostola. Ford. Erdélyi Béla (Budapest 1881)
- Deák Ferenc. Ford. Szász Károly (Pest 1869)
- Kormányformák az újkori társadalmakban. Ford. Tóth Lőrinc (Budapest 1881, A Magyar Tudományos Akadémia Könyvkiadó Vállalata-sorozat)
- A tulajdon és kezdetleges alakjai, 1898 (A Magyar Tudományos Akadémia Könyvkiadó Vállalata-sorozat)
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. április 27.)
- ↑ Francia Nemzeti Könyvtár: BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
- ↑ a b SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ Biographie Nationale de Belgique (francia nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ Dictionnaire des Wallons (francia nyelven). Francia Közösség. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 13.)
- ↑ V. ö. Leroy-Beaulieu, Az új szocializmus és Miaskowski tanulmányait.
Források[szerkesztés]
- Bokor József (szerk.). A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X [1]