Életminőség

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Az életminőség fogalma a szociális tudományos életben először az 1940-es, 1950-es években került elő. Az első leírások az életminőséget az objektív élethelyzet és annak szubjektív értékelése közötti kongruencia mutatójaként értelmezték, amely az elvárások és a tényleges élethelyzet összehasonlítását tükrözi. A medicinában az életminőségi szempontok megjelenését az Egészségügyi Világszervezet 1946-os egészségdefiníciója alapozta meg, mely a biológiai tényezők mellett az egészség pszichoszociális dimenzióira is nagy hangsúlyt helyezett.

[1]A WHO megfogalmazásában az életminőség : "az egyén észlelete az életben elfoglalt helyzetéről, ahogyan azt életterének kultúrája, értékrendszerei, valamint saját céljai, elvárásai, mintái és kapcsolatai befolyásolják. Szélesen értelmezett fogalom, amely bonyolult módon magába foglalja az egyén fizikai egészségét, pszichés állapotát, függetlenségének fokát, társadalmi kapcsolatait, személyes hitét, valamint a környezet lényeges jelenségeihez fűződő viszonyát."

Általános életminőség[szerkesztés]

A szakirodalom nem ad számunkra megfelelő teoretikus elméletet, inkább a boldogság és hasonló fogalmakkal foglalkozik. Akik az életminőség fogalmát célozták meg feldolgozni, különböző szemszögből, más és más aspektust helyeznek előtérbe, amikor egy elméleti háttért próbálnak megalkotni.

Általános egyetértés van abban a tekintetben, hogy az életminőséget – amennyiben lehetséges – az érintett személytől kapott információk alapján kell megítélni. Az életminőség-kutatásokban a betegektől nyert információkat előnyben részesítik a külső megítélő – pl. az orvos, az ápoló vagy a családtag – értékelésével szemben.

Egészséggel kapcsolatos életminőség[szerkesztés]

Az egészség és betegség kontextusában használt életminőség-fogalomnak is több meghatározása lehetséges. Vannak, akik szerint az egészséggel kapcsolatos életminőség úgy definiálható, mint a beteg által szubjektíve megélt működési szint, amit a betegségével és annak kezelésével hoz összefüggésbe.

Bullinger és mtsai. (2000) szerint az egészséggel kapcsolatos életminőség látens konstruktum, mely a jóllét és a cselekvőképesség pszichés, szociális és szomatikus dimenzióit írja le, s amely a beteg emberek mindennapi tapasztalatát tükrözi.

Életminőség alapvető dimenziói[szerkesztés]

A dimenziók kidolgozásáról Küchler és Bullinger (2000)[2] értekezését érdemes szem előtt tartani, akik 5 dimenziót különítettek el.

Testi szint[szerkesztés]

Általános testi panaszokat, betegségtüneteket értünk ezalatt.

Pszichés szint[szerkesztés]

Érzelmi, kognitív és viselkedéses aspektusok tartoznak ehhez a szinthez.

Interperszonális szint[szerkesztés]

A kialakított kapcsolatok megélése, szubjektív értékelése.

Szociökonómiai szint[szerkesztés]

A munka, az életkörülmények, illetve az anyagi helyzet tartozik ehhez a szinthez.

Spirituális szint[szerkesztés]

Vallásosság, spirituális világ megélése és a morális értékek, amik dominálnak ezen a szinten.

Források[szerkesztés]

  1. Hungary (en-GB nyelven). World Health Organization. (Hozzáférés: 2017. november 2.)
  2. Emberi életfolyamatok idegi szabályozása – a neurontól a viselkedésig. Interdiszciplináris tananyag az idegrendszer felépítése, működése és klinikuma témáiban orvostanhallgatók, egészség- és élettudományi képzésben résztvevők számára Magyarországon|Digitális Tankönyvtár (hu-HU nyelven). www.tankonyvtar.hu. (Hozzáférés: 2017. november 2.)