Égi és földi szerelem (Tiziano)

Égi és földi szerelem (Amor sacro e Amor profano)
Művész	Tiziano Vecellio (1510-es évek)
Típus	olajfestmény
Műfaj	allegória
Mozgalom	velencei iskola érett reneszánsz
Magasság	45,7 cm
Szélesség	55,9 cm
Múzeum	Galleria Borghese
Gyűjtemény	Galleria Borghese
Település	Róma
Katalógusszám	59 (The complete paintings of Titian)
Anyag	olajfesték vászon
A Wikimédia Commons tartalmaz Égi és földi szerelem témájú médiaállományokat.

Az Égi és földi szerelem Tiziano 1512–1516 között, Velencében festett képe (olaj, vászon, 45,7 cm × 55,9 cm). Jelenleg Rómában látható a Borghese Galériában (Museo e Galleria Borghese).

Az allegorikus festmény eredeti jelentése mára teljesen feledésbe merült, ezért számos további címen (Erény és Gyönyör, Heléna és Vénusz, Kereszténység és Pogányság) is említik.

Története

Megrendelője valószínűleg Niccolò Aurelio velencei kancellár volt. Föltételezik, hogy a megrendelő határozott programot adott a festőnek, ez azonban nem maradt ránk — olyannyira, hogy a képet már a 18. században is leginkább „Díszeivel ékesített Szépség és díszeitől megfosztott Szépség” néven emlegették.

A kép

A képen napsütötte észak-olasz táj előtt két, hasonlóan szép asszony látható — de egyikük ezüstös fényű, nehéz selyemruhában,a másik pedig gazdagon leomló köpenye alatt meztelenül. A két nő egy domborműves kőkút káváján ül; a kút vizére középen, mögöttük egy kis Ámor hajlik.

A napfényes levegő ábrázolása Giorgione hatását tükrözi.

Források

• Tiziano Tintoretto Veronese. Az én múzeumom 13. Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata, Budapest, 1966. p. 9.