Álom

Karl Pavlovics Brjullov: Lány álma napfelkelte előtt, 1830–1833

Az álom képek, gondolatok, hangok és érzelmek összessége, amely az agyon fut át alvás közben. Az álmok létrejöttének oka, módja és az álmok jelentése még nem tisztázott, bár mindig is érdekelte az embereket. Többen is foglalkoznak álomfejtéssel, számos álmoskönyv létezik; az álomkutatással foglalkozó tudomány az onirológia. Sigmund Freud szerint az álmok szoros kapcsolatban állnak az álmodó személy aznapi tevékenységével, és szimbólumokat rejtenek, ami miatt gyakran abszurdnak vagy hihetetlennek tűnnek.

Álmok legfőképpen a gyors szemmozgás (REM) fázisában jelentkeznek, amikor az agyi aktivitás hasonló az ébrenlétihez, de olykor más alvási fázisokban is létrejöhetnek, ám ezek kevésbé élénkek és nehezebben előhívhatók. Az álmok lehetnek csupán néhány másodpercesek, de tarthatnak 20-30 percen keresztül is. Átlagosan 3-5 alkalommal álmodunk egy alvásciklusban, ez egyeseknél lehet akár 7 is. A legtöbb álmunkat már ébredés után elfelejtjük.

Az álmoknak szerepük van az emlékezésben, problémamegoldásban.

Az álmodó ritkán tudja befolyásolni az álom cselekményét, kivétel ez alól a tudatos álmodás. Legtöbbször az adott személy nincs tudatában annak, hogy éppen álmodik, akármennyire valószerűtlen legyen is az álma. Ennek oka az lehet, hogy a prefrontális kortex (amely a logikáért és tervezésért felelős agyterület) csökkent aktivitást mutat alvás közben.

Sokféle álom létezik: ijesztő, izgalmas, misztikus, lehangoló, kalandos vagy szexuális témájú. Néhány álom inspiráló hatású vagy kreatív ötletet közvetít. Egyesek úgy tartják, hogy az álmok egy másik világba engednek betekinteni, a lélek pedig a testet elhagyva ellátogathat ezekre a helyekre, és találkozhat más emberekkel vagy lényekkel.

Az álmok legkorábbi említése 5000 évvel ezelőttről származik (i. e. 3100), mezopotámiai agyagtáblákon megőrizve. Az ókori görögök és rómaiak úgy vélték, hogy az álmok istenek és elhunytak közvetlen üzenetei, vagy előrevetítenek jövőbeli eseményeket. Más népeknél is megjelenik az álmok profetikus természete, a suméroknál és egyiptomiaknál éppúgy, mint a magyar őstörténeti regékben (lásd Emese álma).

Az ausztrál őslakosoknál az álom fontos szerepet kap a teremtéstörténetekben.

A vakon született egyéneknek nincsenek vizuális álmaik, ehelyett azok más érzékszerveiken alapulnak, úgy mint szaglás, hallás, tapintás, ízlelés. Azok, akik csak fekete-fehér filmeket láttak gyermekkorukban, az esetek 25%-ban csak fekete-fehér álmokról számoltak be.

A Wikimédia Commons tartalmaz Álom témájú médiaállományokat.

Kapcsolódó szócikkek

• Tudatos álmodás
• James Hillman

További információk

• Michel Jouvet: Alvás és álom; ford. Gécseg Zsuzsa; Typotex, Bp., 2001 (Test és lélek)
• Douwe Draaisma: Az álomszövő; ford. Fenyves Miklós; Gondolat, Bp., 2017