Államalkotó rovarok

Az államalkotó rovarok (euszociális rovarok) a rovarok (Insecta) egyik nem származástani alapon, hanem életmódjuk alapján összevont csoportja. Képviselőik főleg a hártyásszárnyúak (Hymenoptera) rendjéből kerülnek ki, de a konvergens evolúció eredményeként ilyenek a csótányok (Blattodea) rendjébe tartozó termeszek (Isoptera) közösségei is. A hártyásszárnyúak között az együttélésnek ez a fejlett formája a hangyák mellett:

a társas redősszárnyú darazsak (Vespinae alcsalád) és egyes
méhfélék (Apidae)

csoportjaiban fejlődött ki.^[1]

Maga az „euszociális együttélés” ennél lényegesen tágabb értelmű kifejezés; más változataira rendszertanilag egészen távol eső csoportokban is találunk példákat; ilyenek az emberi társadalmak is.

Közös sajátosságaik[szerkesztés]

Valamennyi ilyen fajra jellemző:

a fejlett ivadékgondozás,
a polimorfizmus (kasztok),
a generációk együttélése,
a reproduktív munkamegosztás és
a vegetatív egyedek munkamegosztása, illetve együttműködő viselkedése.^[2]

Többalakúság[szerkesztés]

A polimorfizmus lényege, hogy a közösségben különböző feladatokra specializált és ezért eltérő testalkatú imágók élnek együtt; ezek az úgy nevezett kasztok.

Általános csoportjaik:

a szaporodóképes
- hímek és
- nőstények, valamint
a nőivarú, de általában fejletlen petefészkű dolgozók. Ez utóbbi kaszton belül különféle, ugyancsak feladatorientált alkasztok (például katonák) alakulhatnak ki.

Generációk együttélése[szerkesztés]

A generációk együttélésének jellegzetes eleme, hogy az egyedek az „euszociális gyomor” elve alapján kölcsönösen etetik egymást. Ezen túl egyes dolgozók gondoskod(hat)nak a petékről és a lárvákról, mások táplálékot gyűjtenek, hogy etessék előbbieket és az ivaros kasztokat stb.

Idegen fajok bevonása[szerkesztés]

Egyes közösségek működéséhez más fajú élőlények (többnyire rovarok vagy gombák) közreműködése is szükséges — vagy éppen ellenkezőleg, el kell azokat viselniük. Ezek vagy saját akaratukból csatlakoznak a közösséghez, vagy éppen annak ellenére, mivel az együttélés módja rendkívül széles skálán változik a szimbiózistól az élősködésig.