Álcsuszka

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Infobox info icon.svg
Álcsuszka
Lake Sylvan - Rifleman (5626163357).jpg
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon.svg
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Madarak (Aves)
Rend: Verébalakúak (Passeriformes)
Alrend: Királygébics-alkatúak (Tyranni)
Család: Álcsuszkafélék (Acanthisittidae)
Nem: Acanthisitta
Lafresnaye, 1842
Faj: A. chloris
Tudományos név
Acanthisitta chloris
(Sparrman, 1787)
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Álcsuszka témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Álcsuszka témájú médiaállományokat és Álcsuszka témájú kategóriát.

Az álcsuszka (Acanthisitta chloris) a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe az álcsuszkafélék (Acanthisittidae) családjába tartozó Acanthisitta nem egyetlen faja.[1][2]

Rendszerezése[szerkesztés]

A fajt Anders Erikson Sparrman írta le 1787-ben, a Sitta nembe Sitta chloris néven.[3]

Alfajai[szerkesztés]

  • Acanthisitta chloris chloris
  • Acanthisitta chloris citrina
  • Acanthisitta chloris granti[2]

Előfordulása[szerkesztés]

Új-Zéland endemikus madárfaja. A természetes élőhelye mérsékelt övi erdők és bokrosok, valamint ültetvények.[4]

Megjelenése[szerkesztés]

Testhossza 7-9 centiméter. A hím jellemző testtömege 6 gramm, míg a tojóé 7 gramm.[3] Az álcsuszka Új-Zéland legkisebb madara. A nemek hasonlóak. A szárnya kerekített, farka rövid. A hím háti oldalán élénkzöld, míg a tojó sötétbarna. Gyorsan repül, sűrű szárnycsapásai jellegzetes zümmögő hangot adnak.

Életmódja[szerkesztés]

Rovarokkal, kukacokkal táplálkozik, melyet a fa kérge alól szerez meg. A táplálékszerzés közben a fán spirális alakban fokozatosan halad felfelé. Miután egy fán befejezte a keresést egy másik szomszédos fán újból kezdi ugyanezt.

Szaporodása[szerkesztés]

Fészkét fatörzsbe építi, fűvel, tollakkal és más puha anyagokkal béleli, kupola alakú és bejárata gyakran igen szűk. Fészekalja 4–5 tojásból áll, melyet 13-15 napig költ.

Hivatkozások[szerkesztés]

  1. A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2017. április 2.)
  2. ^ a b A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2017. április 2.)
  3. ^ a b Hand Books the Birds. (Hozzáférés: 2017. április 2.)
  4. A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2017. április 2.)

Forrás[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]