Ádám György (közgazdász)
| Ádám György | |
| Született | 1911. augusztus 7.[1] Nagykanizsa |
| Elhunyt | 1974. június 17. (62 évesen)[1] Budapest |
| Állampolgársága | magyar |
| Házastársa | Serey Éva |
| Foglalkozása |
|
| Sírhelye | Farkasréti temető (felszámolták)[2] |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Ádám György (Nagykanizsa, 1911. augusztus 7.[3] – Budapest, 1974. június 17.)[4] közgazdász, újságíró, szakíró.
Élete[szerkesztés]
Ádám (Berger) Ignác Róbert (1880–1932) szénnagykereskedő és Leitner Jolán gyermekeként született.[5] Gimnáziumi tanulmányait szülővárosában folytatta, majd Bécsben kereskedelmi főiskolát végzett. Budapesten tisztviselőként dolgozott, kapcsolatba került az illegális kommunista mozgalommal, többször volt letartóztatásban. 1934 és 1939 között Bécsben élt, majd 1939-ben a háború elől Dél-Amerikába költözött, ahol újságíró lett. 1941-től az Allied Labor News hírügynökség tudósítója volt. 1942 és 1946 között cikkeket írt a mexikóvárosi Szabad Magyarság című lapba, majd visszatért Magyarországra. 1947 májusától szeptemberéig a Magyar–Amerikai Olajipari Rt. ügyeit vizsgáló tárcaközi bizottság titkáraként dolgozott. Ugyanettől az évtől az Új Magyarország című hetilap és a Szabad Nép külpolitikai rovatának munkatársa volt. 1948-ban az MTI közgazdasági kiadványát szerkesztette. 1949-ben letartóztatták és koholt vádak alapján tízévi börtönre ítélték. 1954-ben rehabilitálták. 1954 és 1957 között a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem tudományos munkatársa volt. Az 1956-os forradalomban aktív szerepet játszott, tagja volt a Magyar Értelmiség Forradalmi Bizottságának. 1957-ben életfogytiglani börtönre ítélték, ám az 1963 márciusi általános amnesztiával szabadult. 1963-tól a Közgazdasági és Jogi Kiadó felelős szerkesztőjeként működött. Egy évvel később megkapta a közgazdaságtudomány kandidátusi fokozatát. 1973-tól az MTA Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézetének tudományos munkatársa volt. Munkáiban a tudományos technikai forradalom kérdéseit vizsgálta.
Főbb művei[szerkesztés]
- Az amerikai politika újabb jelenségei. (Társadalmi Szemle, 1947. 7-8.)
- A munkásosztály harca a nemzetközi reakció ellen. (Szakszervezeti szeminátium 10. 1–4. kiad. Bp., 1948)
- A nemzetközi helyzet 1948 küszöbén. (Társadalmi Szemle, 1948. 1.)
- A német helyzet. – Fordulat Kínában. (Társadalmi Szemle, 1948. 2.)
- Az amerikai atomdiplomácia leleplezése. (Társadalmi Szemle, 1948. 12.)
- Az imperialista tábor belső ellentmondásai. – Kína győzelmes szabadságharcának világpolitikai jelentősége. (Társadalmi Szemle, 1949. 2.)
- Az imperialisták kínai veresége. (Társadalmi Szemle, 1949. 6-7.)
- Atomenergia és automatizálás. (Közgazdasági Szemle, 1956. 7-8.)
- A második ipari forradalom problémái. (Közgazdasági Szemle, 1956. 10.)
- Az automatizálás néhány problémájáról. (Közgazdasági Szemle, 1956. 11-12.)
- A tudomány új helyzete és problémái Nyugaton. (Természet és Társadalom, 1956. 8.)
- A nyugat-európai atomenergia-program és integráció legújabb fejleményei – a szuezi válság tükrében. (Közgazdasági Szemle, 1957. 2.)
- A tudomány és a kutatás szerepe a második ipari forradalomban. (Közgazdasági Szemle, 1957. 4.)
- A „különös” amerikai munkanélküliség. (Közgazdasági Szemle, 1964. 4.)
- Az állam és a tudomány viszonya az Egyesült Államokban és Nagy-Britanniában. (MTA Tudományszervezési Tájékoztató, 1964)
- Az automatizálás terjedése a főbb tőkésországokban. (Közgazdasági Szemle, 1965. 1.)
- Amerikai monopólium lesz-e Nyugaton a számítógépgyártás? (Közgazdasági Szemle, 1965. 5.)
- Automatizálási irányzatok a fejlett tőkésországokban. (Valóság, 1965. 2.)
- A tudomány ipari alkalmazásának vetületei a tőkés világgazdaságban. (Valóság, 1965. 10.)
- Új technika – új struktúra. A tudományos-technikai forradalom gazdasági társadalmi vetületei az Egyesült Államokban, Nagy-Britanniában, a Német Szövetségi Köztársaságban és Franciaországban. (Bp., Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, 1966)
- Új technika, struktúraváltozások és foglalkoztatottság a fejlett tőkésországokban. (Közgazdasági Szemle, 1966. 1.)
- A nyugat-európai szakszervezetek és a gazdasági irányításban való részvétel követelése. (Közgazdasági Szemle, 1966. 4.)
- A gazdasági növekedés ellentmondásai az Egyesült Államokban. (Közgazdasági Szemle, 1967. 3.)
- A kutatás és műszaki fejlesztés „amerikai útjának” problematikus vetületei. (Közgazdasági Szemle, 1967. 10.)
- Amerika Európában. (Valóság, 1967. 5.)
- Műszaki fejlesztés, oktatás, pályaválasztás. (Kortárs, 1967. 4.)
- Új vonások a kelet–nyugati gazdasági kapcsolatokban. (Gazdaság, 1967. 1.)
- Vita az új technikáról és Nyugat-Európa jövőjéről. (Közgazdasági Szemle, 1968. 10.)
- Az automatizálás rohamos térhódítása. (MTA Automatizálási Kutató Intézet Közleményei, 1969)
- Tudományfejlesztés és szerkezeti változások a mai világgazdaságban. 1–2. (Közgazdasági Szemle, 1969. 12.–1970. 1.)
- Amerika Európában. Vállalatbirodalmak a világgazdaságban. (Bp., Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, 1970)
- A tudományos kutatás új fejleményei a vezető tőkés országokban. Kand. értek. (Bp., 1970)
- A világkonszernek apologetikája és kritikája. (Magyar Filozófiai Szemle, 1970. 5.)
- „Európai kihívás” vagy Európa kiárusítása. (Közgazdasági Szemle, 1970. 6.)
- *A nyugatnémet tőkeexport-offenzíva. (Közgazdasági Szemle, 1970. 9.)
- *Vállalatbirodalmak – „kettős hatalom” a világgazdaságban? (Valóság, 1970. 1.)
- The World Corporation Problematics. Apologetics and Critique. (Trends in World Economy 5. A Világgazdasági Magyar Tudományos Tanács kiadványa. Bp., 1971)
- Szökevény iparágak és elvándorló vállalatok a tőkés világgazdaságban. 1–2. (Közgazdasági Szemle, 1971. 9.–1971. 10.)
- New Trends in International Business. Worldwide Sourcing and Dedomiciling. (Acta Oeconomica, 1971. 3-4.)
- A nemzetközi vállalatbirodalmak globális optimalizálásának újabb fejleményei. (Közgazdasági Szemle, 1972. 7-8.)
- Some Implications and Concomitants of Worldwide Sourcing. (Acta Oeconomica, 1972. 2-3.)
- A számítógépipar helyzete 1972 második felében. – Az amerikai és nyugat-európai számítógépipar erőviszonyainak alakulása. – Konjunktúra és struktúra. (MTA SZTAKI Tanulmányok. 1973. 3.)
- Kelet–nyugati kapcsolatok a számítógépiparban. (MTA SZTAKI Tanulmányok. 1973. 15.)
- A világkonszernek új stratégiája a fejlődő országokban. (Közgazdasági Szemle, 1973. 1.)
- Contribution to the Study of Multinational Corporations. (Acta Oeconomica, 1974. 2.)
- Some Reasons for Foreign Investment. (Acta Oeconomica, 1974. 3-4.)
- Külföldi közvetlen beruházás vagy kivitel. (Gazdaság, 1975. 9.)
- Új lehetőségek és alternatívák a harmadik világ számára. (Közgazdasági Szemle, 1975. 2.).
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b Ádám György, http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC00003/00082.htm
- ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/fuggelek.html
- ↑ Születési bejegyzése a nagykanizsai polgári születési akv. 492/1911. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. szeptember 24.)
- ↑ Ádám György elhunyt (1974. június 21.) Magyar Nemzet, 30. évfolyam, 143. szám
- ↑ Szülei házasságkötési bejegyzése a nagykanizsai polgári házassági akv. 188/1909. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. szeptember 24.)
Források[szerkesztés]
- Magyar életrajzi lexikon III: Kiegészítő kötet (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1981. ISBN 963-05-2500-3
- Kende Péter: Egy elátkozott század elfelejtett fia (2011. augusztus 5.) Élet és Irodalom, LV. évfolyam, 31. szám
- Kozák Péter: Ádám György. nevpont.hu (Hozzáférés: 2022. február 1.)
- Zalai életrajzi kislexikon. Szerk. Gyimesi Endre. Zalaegerszeg, Zala Megyei Önkormányzati Közgyűlés, 1994.
- Sipos Béla. ÁBTL iratok a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem tanárairól. 1. rész.[1]
- ↑ Dr. Sipos Béla: ÁBTL iratok a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem tanárairól. 1. rész. (magyar nyelven), 2024. március 20. (Hozzáférés: 2024. március 26.)