„Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt.” változatai közötti eltérés
[nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
|||
88. sor: | 88. sor: | ||
[[Nóniusz]]; [[Gidrán]]; [[Furioso-north star]] típusok mezőhegyesen lettek kitenyésztve a Monarchia hadserege számára. Innen származik a Hortobágyi ménes lóanyaga.<ref name="You Tube 2013">Hazánk híres ménesei és hagyományos lófajták You Tube.hu Közzé téve: 2013.07.21.</ref> |
[[Nóniusz]]; [[Gidrán]]; [[Furioso-north star]] típusok mezőhegyesen lettek kitenyésztve a Monarchia hadserege számára. Innen származik a Hortobágyi ménes lóanyaga.<ref name="You Tube 2013">Hazánk híres ménesei és hagyományos lófajták You Tube.hu Közzé téve: 2013.07.21.</ref> |
||
[[Mezőhegyesi sportló]] magyar sportlóként is ismert. Mezőhegyesen 1945 után újból nekiláttak a fajták regenerálásának. [[Furioso-north star]] 1960-ban a ménest elköltöztették. Először a Nagykunsági Állami Gazdaságba, majd a megmaradt törzsállomány töredéke alkotta Kiskunsági Állami Gazdaság törzsménesét. Az apajpusztai ménes adta rövidesen az ország legeredményesebb díjugrató lovait.<ref>[http://www.lovasok.hu/index-archive.php?i=8466 Furioso - North star - Mezőhegyesi félvér], lovasok.hu</ref> 1954-ben felállított sárvári ménes [[gidrán]] kancáival és a méntelepeken fellelt ménekkel kezdődött a fajta regenerálása.<ref>[https://www.kisberigidran.hu/index.php/fajtak/kisberi/kisberi-fajtatortenet Kisbéri fajtatörténet], kisberigidran.hu</ref> |
|||
[[Mezőhegyesi sportló]] magyar sportlóként is ismert. [[Furioso-north star]] a Kiskunságba (Állami gazdaság), Apaj Pusztára került;<ref name="You Tube 2013"/> [[Gidrán]] Sárváron él.<ref name="You Tube 2013"/> |
|||
== Jegyzetek == |
== Jegyzetek == |
A lap 2019. február 7., 13:10-kori változata
Mezőhegyesi Ménesbirtok | |
![]() | |
Típus | zártkörűen működő részvénytársaság |
Jogelőd | Mezőhegyesi Állami Ménesbirtok Rt. |
Alapítva | 2004. (Ménesbirtok Zrt.) 1992. (Állami Ménesbirtok Rt.) |
Megszűnt | 2017. |
Jogutód | Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság |
Székhely | 5820 Mezőhegyes, Kozma Ferenc utca 30. |
Kiszolgált területek | Békés megye |
Vezetők | Kun Mihály (vezérigazgató) Ács Józsefné Deák Hajnalka Dr. Madarász Lajos Dr. Tomka József Garai András Mészáros Istvánné Miskucza Péter |
Iparág | mezőgazdaság |
Alkalmazottak száma | teljes munkaidősː 372 fő időszakiː 1531 fő |
Nyelvek | magyar |
Székház | |
Székház | |
![]() | |
A Mezőhegyesi Ménesbirtok weboldala | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
![]() |
A helyszín szerepel az UNESCO világörökségi javaslati listáján |
A Mezőhegyesi Ménesbirtok Zrt. egy mezőgazdasági vállalat Mezőhegyesen. 2004 márciusában a Mezőhegyesi Állami Ménesbirtok Rt. privatizációja során jött létre. Vezérigazgatója Kun Mihály.
Fő tevékenysége a szántóföldi növénytermesztés, a vetőmagtermesztés- és feldolgozás, a szarvasmarha-tenyésztés és tejtermelés, valamint az erdő- és vadgazdálkodás.
2017-ben újraegyesítették a lótenyésztő ágazattal. Kiemelt ágazat a szolgáltatás is (különféle lovas versenyek) és a turizmus.[1]
Elődje az 1784-ben II. József császár rendelete alapján létrehozott Császári és Királyi Ménesintézet.[2]
Története
A létesítendő kincstári ménes helyéül a Csanád vármegyében (ma Békés megyében) fekvő, kedvező földrajzi elhelyezkedésű koronauradalmat, Mezőhegyest választották ki. Az alapításához megfelelő nagyságú földbirtokot vásároltak, amelynek funkciója a ménes elhelyezése, takarmányozása és eltartása volt. A birtok 18.127 ha legelős pusztán alakult meg, kifejezetten legelőre alapozott lótenyésztés céljából 194 mén és 405 kanca tenyésztésbe állításával és a legszükségesebb, mintegy 6 hónap alatt felépített létesítményekkel (tisztek és katonák lakásai, törzsistállók, fedeles lovarda, vágóhíd, 8 nagy íves istálló stb.). Az alapítást követően a ménesbirtok területe 30.000 kataszteri hold volt. A birtoknak a lótenyésztésen kívül más gazdasági állatfajok minta-törzstenyészeteinek kialakítása és fenntartása is a feladata volt, azért hogy az ország apaállat-ellátását segítse. A kiemelt fontosságú beruházásnak köszönhetően szinte egyetlen periódusban kiépült a ménesbirtok teljes struktúrája. E struktúra művi alapelemei a központi létesítmény kertekkel övezett, szabályos épületkompozíciója; a centrumtól kívülre telepített, kisebb épületcsoportokból álló majorok sorozata, valamint ezeket a központtal összekötő, sugaras rendszerű, egyenes vonalú, fasorokkal szegélyezett utak rendszere. A birtokhatárt fasorok, határárkok és határutak jelölik ki. A földterület korabeli művelési módjai, a legelők, a tájat tagoló erdőfoltok, szántók stb. ma is jórészt a 18-19. századi telepítési határaik között maradtak. 1785-ben felépül két kaszárnya. 1786-ban elkészül a parancsnoki épület, a II. számú istálló, az I. számú állatkórház, egy kaszárnya, a pékműhely, a jószágigazgatóság központi istállója, a magtár, az elemi iskola, az első lovarda. Az itt dolgozók létszáma: 312 fő. Mezőhegyeshez csatolják Kamarás pusztát, majd 1787-ben a méneshez csatolják Fecskés, és az Arad vármegyei Nagy-pereg pusztákat. A ménest 4 kerületre, Mezőhegyes, Kamarás, Fecskés, Pereg, és 84 egyenként 500 magyar holdas járásra osztják. 1800-as évek elejére felépül az első tíz istálló. 1807-ben különválasztják a ménest és a gazdaságot. A gazdaság parancsnoka Hillscher Károly lesz. 1809-ben felépül a mai fedett lovarda, néhány csikóistálló és a bélyegzőakol. 1814-ben a visszaélések miatt veszteséges gazdaságot újra egyesítik a ménessel. Négy évvel később felépül az állatkórház; 1819–1820-ban felépül két újabb nagyistálló.
Magyarítás
Az osztrák ménesfelügyelőség nevében Mengen ezredes 1869. december 28-án adta át a ménest a magyar államnak, megalakult a Mezőhegyes Magyar Királyi Állami Ménes (1869–1914).A ménesbirtok és a ménes irányítását 1872-től kezdődően szétválasztották egymástól. A méneskar a birtokon belül kialakította a maga külön „birodalmát”, ami a központi ménesudvarból és a külső ménesi istállókból állt. Minden ménesistálló mellett jártatópálya és legelő volt. Az abrak- és szénaellátásáról a birtok gondoskodott a vezetőség igényeinek megfelelően. A törzsmének a központi ménesudvarban voltak elhelyezve. Gluzek Gyula 1876. és 1892. között jószágigazgatóként tevékenykedett a birtokon, amelynek gazdálkodását új alapokra helyezve Közép-Európa akkori időkhöz mért legkorszerűbb állami nagybirtokát szervezte meg. A századfordulóra Európa egyik legmodernebb, legnagyobb mezőgazdasági üzeme épült ki saját telefon-, távíró- és kisvasúthálózattal, ipari üzemekkel, mint a kendergyár, cukorgyár, fa- és állatifehérje-feldolgozó, malom, vágóhíd, szeszgyárak, szeszfinomítók. A birtoknak saját templomai, óvodái, iskolái, kórháza, gyógyszertára és az időseknek külön otthona épült.
1945-től
A ménesbirtok fejlődése töretlen volt a II. világháborúig, annak során azonban súlyos veszteségek érték. 1945. január 1-én teljes mélypontról kezdődött újra a gazdálkodás. A talpra állás időszaka az 1960-as évekig tartott. Az egykori katonai ménesben 1950-ben újraindult a tenyésztői munka. Új neve Mezőhegyesi Állami Mén- és Méncsikó telep lett. A gazdaság 1951-ben ismét új nevet kapott: Törzsállattenyésztő Állami Gazdaság. 1961-ben a gazdaságot ágazati rendszerben szervezték át, s egyidejűleg ismét új nevet kapott: Mezőhegyesi Állami Gazdaság. A következő évben az Állami Gazdasághoz csatolták a méntelepet (az egykori katonai ménest). 1963-ban ismét kerületi rendszerbe osztották fel a gazdaságot (6 kerület). A birtok – a bánkúti és a dombegyházi állami gazdaságoknak a ’70-es években történt hozzácsatolásával – állami gazdaságként, majd a mezőhegyesi cukorgyárral 1981-ben végrehajtott egyesítés után mint mezőgazdasági kombinát, tipikusan szocialista nagyüzemként működött. A kombinát területe a rendszerváltást követő átalakulás idején 18.168 hektárnyi volt, amelyből a szántóterület 15.880 ha-t tett ki. A termelési szerkezet négy fő növény termesztésére, négy állatfaj tenyésztésére és a megtermelt, illetve termeltetett alapanyagok részbeni feldolgozására épült.
1992-től
1992. december 31-ével a mezőhegyesi kombinát többségi állami tulajdonban lévő részvénytársasággá alakult át. A kárpótlások miatt a birtok területe több mint 5.400 hektárral csökkent. A megmaradt terület 11.151 hektár lett, amelyből 8.864 hektár szántó. 1994 végére a birtok gazdálkodása normalizálódott, és már nyereséget termelt. A ménesbirtok 20. századi történetében a legnagyobb változást a 2004 márciusában született kormányhatározat eredményezte, amely arról döntött, hogy a birtok részvényeit értékesítik, ugyanakkor a hagyományőrző tevékenységnek, a lótenyésztésnek állami kézben kell maradnia, ezért ez utóbbi ágazat Mezőhegyesi Állami Ménes Kft. elnevezéssel állami tulajdonú társasággá alakult, amelynek feladata a több mint 220 éves múltra visszatekintő lótenyésztés sikeres folytatása. A magánosított gazdaság Mezőhegyesi Ménesbirtok Rt. néven működik tovább. Fő tevékenysége a szántóföldi növénytermesztés, a vetőmag-termesztés és - feldolgozás, a szarvasmarha-tenyésztés és tejtermelés, valamint az erdő- és vadgazdálkodás. A birtok összterülete 9.862 ha, amelyből szántóterület 8.067 ha.
A Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. 2017-ben alakult. Ágazatai[1] Növénytermesztés(vetőmag); Lótenyésztés (magyar sportló); szarvasmarha tenyésztés (1975. Holstein-Fríz tejelő); szolgáltatás (turizmus)
Világörökség várólistán
A világörökségi várományosi helyszínbe tartozó épületegyüttes elemei az alábbiak:
Ménesközpont épületegyüttese
- Északi diadalív, északi kapu, 1807, Hild János; hrsz.: 725/2, 3; 726
- Északi reprezentatív kaszárnya, 1785-90, Jung József; hrsz.: 726
- Ménesparancsnoki épület irodaháza, 1785-90, Jung József; hrsz.: 704
- Központi méntelep:központi istálló, 1807, Hild János; hrsz.: 729; fedett lovarda, 1809, Hild János; 730
- Déli reprezentatív kaszárnya, 1785-90, Jung József; hrsz.: 704
- Déli nagy diadalív, déli kapu, 1807, Hild János; hrsz.: 725/1, 2
- Központi magtár, 1805 körül, Hild János; hrsz.: 672/13, 14, 15; 677/1
- Hangai vendégfogadó, 1789, Jung József; hrsz.: 620/4, 6
Fecskés Puszta – Ómezőhegyes
- Öregcsűr, magtár, gabonaforgalmi tárház, 1796-1810 k.; Hild János; hrsz.: 881
- Ómezőhegyesi ménesudvar istállóépületei (18-as major), 1805 k., Hild János; hrsz.: 1018/7,8,9,10,11,12
Fecskés Puszta – Külsőfecskéspuszta
- Zabsiló-torony (81-es major, esetleg 79-es major), 1830; hrsz.: 0563/24 (volt 038/1)
Fecskés Puszta – Komlósfecskéspuszta
- Magtár (6-os major), 1805 k., Hild János; hrsz.: 0457/46
- Pereg Puszta – Árokospuszta:
- Zabsiló-torony (39-es major), 1830; hrsz.: 056/7
- Istálló (39-es major), 1805 k.; hrsz.: 056/24 (védett utódingatlanon álló, nem nevesített emlék)
Pereg Puszta – Belsőperegpuszta
- Zabsiló-torony (56-os major), 1830; hrsz.: 0203/40
- Gluzek Gyula elevátor-magtár (57-es major), 1888; hrsz.: 0185/1
- Magtár (57-es major), 1805 k.; hrsz.: 0191/21 (védett utódingatlanon álló, nem nevesített emlék)
Pereg Puszta – Külsőperegpuszta
- Istálló (48-as major), 1805 k.; hrsz.: 0121/6 (védett utódingatlanon álló, nem nevesített emlék)
Kamarás Puszta – Csatókamarás
- Zabsiló-torony (66-os major), 1830; hrsz.: 037/2 (esetleg 0369/5)[3]
Lótenyésztés
Nóniusz; Gidrán; Furioso-north star típusok mezőhegyesen lettek kitenyésztve a Monarchia hadserege számára. Innen származik a Hortobágyi ménes lóanyaga.[4]
Mezőhegyesi sportló magyar sportlóként is ismert. Mezőhegyesen 1945 után újból nekiláttak a fajták regenerálásának. Furioso-north star 1960-ban a ménest elköltöztették. Először a Nagykunsági Állami Gazdaságba, majd a megmaradt törzsállomány töredéke alkotta Kiskunsági Állami Gazdaság törzsménesét. Az apajpusztai ménes adta rövidesen az ország legeredményesebb díjugrató lovait.[5] 1954-ben felállított sárvári ménes gidrán kancáival és a méntelepeken fellelt ménekkel kezdődött a fajta regenerálása.[6]
Jegyzetek
- ↑ a b Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt., menesbirtok.hu
- ↑ Mezőhegyes, Ménesbirtok, vilagorokseg.hu
- ↑ Archivált másolat. [2018. június 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. június 19.)
- ↑ Hazánk híres ménesei és hagyományos lófajták You Tube.hu Közzé téve: 2013.07.21.
- ↑ Furioso - North star - Mezőhegyesi félvér, lovasok.hu
- ↑ Kisbéri fajtatörténet, kisberigidran.hu
Források
- Gazdaság, menesbirtok.hu
- A Mezőhegyesi Állami Ménesbirtok, web.archive.org
- Mezőhegyes bemutatása, turizmusa, utazzitthon.hu
- Lemondott a Mezőhegyesi Ménesbirtok Zrt. igazgatóságának elnöke
- Hazánk híres ménesei és hagyományos lófajták, youtube.com
Kapcsolódó szócikkek
Nóniusz; Gidrán; Furioso-north star; Mezőhegyesi sportló; Mezőhegyes; Bábolna; Kisbér