Ugrás a tartalomhoz

„Skultéty László” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[nem ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló
Címkék: Mobilról szerkesztett Mobil web szerkesztés
a Visszaállítottam a lap korábbi változatát: 80.98.101.197 (vita) szerkesztéséről CsurlaBot szerkesztésére
2. sor: 2. sor:
'''Skultéty László''' ([[Hegyesmajtény]], [[1738]]. [[június 27.]] – [[Arad (Románia)|Arad]], [[1831]]. [[augusztus 19.]]) magyar [[huszár]], születési nevén Gábris László.
'''Skultéty László''' ([[Hegyesmajtény]], [[1738]]. [[június 27.]] – [[Arad (Románia)|Arad]], [[1831]]. [[augusztus 19.]]) magyar [[huszár]], születési nevén Gábris László.


== Élete ==
hulye vagy!♡
1738. június 27-én született a [[Trencsén vármegye]]i [[Hegyesmajtény]]ban ''(Mojtín,'' ma [[Szlovákia|Szlovákiában]]). Már apja is huszár volt, aki felesége halála után, 1750-ben a Ghillányi-huszárezredbe (1752-től [[Hadik-huszárezred]]) vitte [[ezredfiú]]nak félárvaságra jutott gyermekét, aki ekkor 12 éves volt. A [[tűzkeresztség]]en 18 évesen, a [[hétéves háború]] 1756-57. évi hadjáratában esett át, amelynek során a magyar huszárok [[Hadik András (hadvezér)|Hadik András]] huszárezredes vezetésével elfoglalták és megsarcolták [[Berlin]]t. Innen kezdve aztán haláláig végigharcolta a [[Habsburg Birodalom]] valamennyi háborúját, küzdött franciák, törökök, olaszok, poroszok és oroszok ellen, összesen 22 hadjáratban vett részt. Többször megsebesült, hősiessége miatt 1790-ben [[strázsamester]]ré léptették elő és kinevezték az ezred zászlótartójává. Amikor [[Ferenc magyar király|I. Ferenc császár]] 1812-ben megszemlélte az ezredét, feltűnt neki az akkor már 74 éves zászlótartó. Odament hozzá és elbeszélgetett vele. Elő akarta léptetni tisztté és minden munka alól mentesíteni, de az agg vitéz azt válaszolta neki, hogy ő már csak megmarad kornétásnak (zászlótartónak), mert a zászlót nem lehet elhagyni. 1831-ben, 93 évesen, szolgálatának 81. évében hunyt el.<ref>[http://www.lovasok.hu/index.php?i=15824 Nagy Kálmán: A magyar huszár...]</ref>


== Skultéty utóélete ==
== Skultéty utóélete ==

A lap 2016. május 26., 21:40-kori változata

Skultéty László
SzületettGábris László

Hegyesmajtény
Elhunyt1831. augusztus 19. (93 évesen)[1]
Arad
Állampolgárságamagyar
Foglalkozása
Sírhelye
A Wikimédia Commons tartalmaz Skultéty László témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Skultéty László (Hegyesmajtény, 1738. június 27.Arad, 1831. augusztus 19.) magyar huszár, születési nevén Gábris László.

Élete

1738. június 27-én született a Trencsén vármegyei Hegyesmajtényban (Mojtín, ma Szlovákiában). Már apja is huszár volt, aki felesége halála után, 1750-ben a Ghillányi-huszárezredbe (1752-től Hadik-huszárezred) vitte ezredfiúnak félárvaságra jutott gyermekét, aki ekkor 12 éves volt. A tűzkeresztségen 18 évesen, a hétéves háború 1756-57. évi hadjáratában esett át, amelynek során a magyar huszárok Hadik András huszárezredes vezetésével elfoglalták és megsarcolták Berlint. Innen kezdve aztán haláláig végigharcolta a Habsburg Birodalom valamennyi háborúját, küzdött franciák, törökök, olaszok, poroszok és oroszok ellen, összesen 22 hadjáratban vett részt. Többször megsebesült, hősiessége miatt 1790-ben strázsamesterré léptették elő és kinevezték az ezred zászlótartójává. Amikor I. Ferenc császár 1812-ben megszemlélte az ezredét, feltűnt neki az akkor már 74 éves zászlótartó. Odament hozzá és elbeszélgetett vele. Elő akarta léptetni tisztté és minden munka alól mentesíteni, de az agg vitéz azt válaszolta neki, hogy ő már csak megmarad kornétásnak (zászlótartónak), mert a zászlót nem lehet elhagyni. 1831-ben, 93 évesen, szolgálatának 81. évében hunyt el.[3]

Skultéty utóélete

Egyes vélekedések szerint Garay János: Az obsitos című művének alakját, Háry Jánost, a nagyotmondó huszárt Skultétyről formázta. Más forrás szerint azonban Háry János egy Szekszárdon élő valódi személy neve volt, és a róla szóló történetek szolgáltak Garay forrásául.[4]

A Hegyesmajtényban született és ott élő Ján Martiš (1931-1990) két könyvet is írt Skultétyról, A császár örök katonája és Négy császár szolgálatában címmel.[5]

Kihantolása 2013-ban

2013. május végén a román hatóságok exhumálták Aradon nyugvó maradványait, majd a szlovák légierő katonai gépe a malackai katonai reptérre szállította. Koporsóját a szlovák haderő vezérkarának főnöke és díszegysége fogadta. Az ezidőben magyar miniszterelnök-helyettes Semjén Zsolt állítása szerint korábban nem volt jele annak, hogy Skultéty magyarsága megkérdőjelezhető volna.[6] Egyes vélemények szerint anyakönyv, illetve írásos dokumentumok alapján lehetne csak biztonsággal meghatározni a huszár zászlótartó identitását. Skultéty László földi maradványait szülőfalujába szállították.[7]

Jegyzetek

  1. a b Skultety, Ladislaus (BLKÖ)
  2. Czech National Authority Database. (Hozzáférés: 2022. július 11.)
  3. Nagy Kálmán: A magyar huszár...
  4. Hadnagy Albert: Ki volt Háry János? (Háry János és kora); in A főlevéltárnok, Tolna megyei Levéltári Füzetek, Szekszárd, 1991.
  5. Ján Martiš és könyvei a Databeze knih cseh portálon
  6. Történelemhamisítás halottakkal
  7. Román-magyar-szlovák diplomáciai botrány Skultéty hamvainak kihantolása miatt Transindex, 2013-06-15.

További információk