Popkultúra

A popkultúra (angolul: Popular culture), a „pop” szó a „popular” rövidítéséből keletkezett, ami népszerűt jelent. A 20.században jelenik meg és többek között az ún. „magas kultúra” ellentéte ként határozzák meg. Szokás még a tömeg és az „alsó osztály” kultúrájának is nevezni. Néha tévesen a „pop”, mint zenei stílus kultúrájával azonosítják, ami habár része a popkultúrának, de a popkultúra egy jóval tágabb területet felölelő fogalom.

Története

Noha a tömeg kultúra egyes elemei már jóval előbb megjelennek a történelemben, mint például az ókori Róma cirkuszai, de egységes meghatározó formában a második világháború után jelenik meg a tömegtermelés és média által. Az elnevezést a stílus a 60-as években kapja. Habár a fejlett, tömegtermeléssel foglalkozó szabad országokban megjelenik valamilyen formája, de az Amerikai Egyesült Államok az egyik fő popkultúra termelő ország, aminek termékei kihat más országok popkultúrájára is. A hatás még az erős manga iparnak köszönhetően Japánban erős, de a kihatása az amerikai popkultúrához képest már kisebb. A popkultúra gyakran globális is egyben.

Meghatározásai

Többféle módon meghatározható, hogy mi tekinthető popkultúrának, igaz ennek maghatározása esetenként relatív lehet és gyakoriak a kivételek:

• Népszerű tömeg méretekben: Például a népszerű irodalom, mint a ponyvaregények. Shakespeare a maga idejében popkultúra műveket alkotott, de ma már a magas kultúra részének tekintjük.
• Magaskultúrán kívül eső művek Azonban ez alól vannak kivételek. Egyes stílus irányzatok nem sorolhatóak se a „magas kultúrához” se a popkultúrához. Pl.: Jazz zene
• Tömegkultúra: Tömegtermelés produktuma. Eredménye sokszor giccses, ízléstelen és személytelen. Pl. „Bólogató mű kutya” a kocsi hátsó ablakában.
• Alsó néposztály kultúrája: Például utazó cirkusz.

Tömegmédia

Csatornák

• Rádió. Jelentősége egyre kisebb, de a zene iparban még meghatározó.
• Film és TV ipar. Az amerikai film(álom)gyár az egyik meghatározó tényező, de a lokális specifikus vállalkozások is jelentősek, mint Bollywood. A TV gyártás ipara egyre jelentősebb, főleg a sorozatok és tehetség kutató műsorok területén, ami egyfajta „celeb” gyárként is üzemel, ami szintén a popkultúra része.
• Nyomtatott anyagok. Ha meghatározó szerepe csökkenőben is van, de szerepe még ma is jelentős. Külön kiemelendő a képregényműfaj.
• Internet. Egyre komolyabb és meghatározó szerepe van a popkultúra alakításában, hiszen az internet már tömegeszköz. Jelentősen nő az olyan popkulturális termékek, ami nem kereskedelmi cél eredménye, mint az ún. „fikablogok” Megjelennek olyan fogalmak mint a „mém” és „hoax”.

Pop ikonok

A tömeg média kitermeli a maga ikonjait. Ezek a popkultúra ikonok tömegek számára meghatározó példaképek és modern kori „hősök”. A jelenség köré leggyakrabban igényeket kiszolgáló iparág épül, ami tovább generálja a popkulturális hatást. A bulvármédiával kialakulhat a szimbiózis. Gyakori, hogy a pop ikon tudatos háttérmunka és építés eredménye. Cél a tömeges eladhatóság.

Pop-art

Fájl:In the style of Andy Warhol.jpg

Andy Warhol stílusában készült kép

A stílus Angliában született az 1950-es években. Az 1960-as évek elejétől kezdve Amerikából terjedt el, de részben a dadaizmusban és a szürrealizmusban gyökerezik. A művészek olykor hétköznapi elemeket, banális dolgokat mindennapi életből származó anyagokat használnak fel és helyezik új környezetbe ezáltal gondolkodásra késztetve. A pop-art alapmagatartása hangos, sokszor brutális tiltakozás a modern társadalom elidegenedettsége, a közhelyek uralma, az elcsépelt - hagyományos - művészi formák ellen. A felfogása és célzata viszont nem teljesen egységes, irányzatai skálája a cinikustól a tragikusig terjed.

„	Szeretem Los Angeles-t. Szeretem Hollywood-ot. Olyan gyönyörűek! Minden műanyag, de én szeretem a műanyagot. Műanyag akarok lenni én is.	”
– Andy Warhol

Kritikája

A személytelen és tömeg terméket képviselő popkultúrával szemben megjelenik a kritika és egyes csoportok ellen reakciója. Jellemző hogy ezen ellen irányzatok habár szemben állnak a popkultúrával, de a „magas kultúrától” is elzárkóznak. Egyes esetekben előfordulhat az a fonák helyzet, hogy például egy popkultúrát kritizáló film később maga is a popkultúra részévé válik.

Szubkultúra

A tömegtől elkülönülő, harsány, provokatív akár agresszív csoport megnyilvánulása, ugyanakkor kerüli a „magas kultúrát” is. Például emo, gót, punk, gang(banda) csoportok.

Film

Különösképp a 90-es évek után jelenik meg azon filmek és sorozatok, amelyek kritizálják a popkultúrát. Gyakori eszköz a megbotránkoztatás és provokáció. Az ilyen produkciók egyes elemei népszerűségük után idővel átszivárogtatnak a popkultúrába, mint például a Chewbacca-védelem.

• South Park

Zene

A könnyű zene egyes műfajai ellent mond a „magas kultúrának”, de elzárkózik az igénytelen és kommercializálódott popkultúrától is. Ilyenek:

• Dzsessz
• Blues
• Alternatív vagy underground
• Rock

Forrás

• A popkultúra születése
• Szabó Attila - Művészettörténet vázlatokban, Veritas kiadó (1997), 193-194 oldal, ISBN 963 650 485 7