Magyarországi népszámlálások

Története

Korfa az 1980. és 2001. évi népszámlálás szerint

Magyarországon az első népszámlálást II. József rendeletére, 1784 és 1787 között hajtották végre. A hivatalos magyar népszámlálások sorozata 1870. januárban indult az 1869. évi III. törvénycikk alapján; azóta nagyjából 10 évenként tartanak Magyarországon népszámlálást. Az ún. virtuális időpont alapján 1869-es, 1880-as, 1890-es, 1900-as, 1910-es (1910. évi VIII. törvénycikk), 1920-as, 1930-as, 1941-es, 1949-es, 1960-as, 1970-es, 1980-as, 1990-es és 2001-es népszámlálásról beszélünk.

• A népszámlálásokat általában a népszámlálást követő években külön kötetekben a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) publikálta.
• A II. világháború előtti budapesti népszámlálási anyagok a Fővárosi Statisztikai Hivatal közlésében a Budapest székesfőváros statisztikai évkönyve és a Statisztikai közlemények sorozatban az országosnál részletesebben jelentek meg. Népszámlálásokat Budapesten közbülső időpontokban is tartottak.
• Az 1900-as, 1910-es, 1920-as, 1930-as népszámlálás a Magyar Statisztikai Közlemények könyvsorozat részeként jelent meg.
• Egyes településekre vonatkozó külön adatok gyakran a Statisztikai Szemlében jelentek meg.
• 1949 óta nemcsak, mint korábban, tematikus kötetek jelennek meg, hanem megyei összefoglaló kötetek is.
• Az 1990-es népszámlálás interaktív CD-n is megjelent, ebben elsősorban egyes településekre és településrészekre lehet sehol publikálásban meg nem jelent adattáblákat előállítani.
• A 2001-es népszámlálás adatainak nagy része a KSH honlapján elérhető. E honlapon az 1990-es népszámlálás néhány korábban nem hozzáférhető adatsora is tanulmányozható.

Az adatok publikálása

Főképp az 1990-es és a 2000-es években komoly erőfeszítések történtek a népszámlálások történeti szempontból érdekes, de az eredeti kiadványokban hozzá nem férhető anyagának közlésére:

1. Az 1970-es években Történeti statisztikai kötetek cím alatt megjelent a háború miatt részletes feldolgozásra nem került 1941. évi népszámlálás anyaga, és ez településsorosan folytatódott a „2.” pontban említett kiadványsorozatban történt meg a rendszerváltás után. Az 1941-es népszámlálás területi vonatkozásban még ma sem teljes.

2. Kiadványsorozat indult – a KSH-ban –, amely a történeti anyanyelvi és vallási adatokat a mai településhatárokra átszámítva, tehát összehasonlító módon közli.

3. Kiadványsorozat indult az 1910-es népszámlálás minél részletesebb közlésére, amely az adatokat a megye/nem/iskolázottság/vallás/korcsoport bontásban, illetve megye/nem/vallás/anyanyelv kombinációban közli, mely jelenleg a világ legrészletesebb történeti-társadalomstatisztikai adatközlésének tekinthető (Viktor Karády - Péter Tibor Nagy: Educational inequalities and denominations, 1910) Eddig a Dunántúlt, a keleti Felvidéket és a nyugati Felvidéket, valamint Erdélyt leíró kötetek jelentek meg. A Dunántúlról szóló kiadvány 2010-ben kiadott elektronikus verziójában Budapest adatai is hozzáférhetőek.

4. Digitális reprint készült az 1930-as népszámlálásról.

5. Elektronikusan hozzáférhető adatok többek között:

• Nyárádi R. Károly: Erdély népesedéstörténete
• Karády Viktor - Nagy Péter Tibor: Educational inequalities and denominations - database for Transdanubia, 1910
• Nagy Péter Tibor (szerk.): Az 1930. évi népszámlálás – digitális kiadás
• A 2001-es népszámlálás eredményei kötetekbe rendezve

A népesség számának alakulása, 1870–1990

Az ország népesedési helyzetének változása a magyar népszámlálások csaknem másfél évszázadot átívelő adatai alapján vizsgálhatók, értékelhetők, elemezhetők. A népesedési helyzet vizsgálatának egyszerű, ugyanakkor szemléletes és látványos eszköze a korfa.

A 2001. évi népszámlálás jogi háttere

A statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény 6.§ (1) bekezdése értelmében népszámlálások végrehajtásáról külön törvénynek kell intézkednie.

A 2001-es népszámlálás jogalapja az 1999. évi CVIII. törvény volt. A törvény részletes végrehajtásáról a 76/2000. (V.31.) kormányrendelet rendelkezett.

A 2011. évi népszámlálás

A nép- és lakásszámlálásról szóló 2008. július 9-i 763/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján az EU minden tagországában 2011-ben azonos elvek szerint kellett lakás- és népszámlálást végezni. Magyarországon ez a KSH feladata volt a következő szempontok szerint:

„	A teljes körű megkérdezésen alapuló népszámlálást 2011 őszén tartják, az adatfelvételt 2011. október 1. és 2011. november 30. között kell végrehajtani. A népszámlálás során az adatszolgáltatás a természetes személyek, a lakások, valamint az intézetek bizonyos adatköreinek összeírására terjed ki. Természetes személyekre vonatkozóan a következőkre: nem, születési idő, állampolgárság, nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozás, családi állapot, jelenlegi és egy évvel korábbi lakóhely, születési hely, háztartások és családok összetétele, iskolai végzettség, gazdasági aktivitás, foglalkozás, munkáltató, lakáshasználat jogcíme. A lakásokra vonatkozóan: rendeltetés (típus), használat formája, tulajdoni jelleg, lakás-alapterület, építési év, szobák száma, felszereltség. Az intézetekre vonatkozóan: rendeltetés, férőhelyek száma, az üzemeltetés idő szaka. A népszámlálás során a személy családi és utónevét a kérdőívre felvenni nem szabad. Az adatszolgáltatás – a nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozás, anyanyelv, vallás, tartós betegség, fogyatékosság jelzésének kivételével – kötelező, egyben kötelező a valóságnak megfelelő adatot szolgáltatni. Nem vonatkozik majd önkéntesen megválaszolható kérdés az egyházhoz, vallási közösséghez tartozásra. … A népszámlálás során gyűjtött adatok kizárólag statisztikai célra használhatók. Összeírásnál dokumentumokat nem szabad kérni. A népszámlálást az elektronikus és papíralapú önkitöltéses, valamint az interjús módszer kombinálásával hajtják végre.	”
– Jogiforum.hu

Magyarországon ez volt az első népszámlálás, ahol interneten keresztül is be lehetett adni a kérdőíveket. A lebonyolítás 19 milliárd forintba került.

A kritikák szerint a kérdőívek olyan részletesen kérdeztek rá magánéleti és üzleti adatokra, hogy az utólagos beazonosíthatatlanság nem garantálható.^[forrás?]

Adatvédelmi jogszabályok

A statisztikai adatgyűjtés alapvető szabályát, hogy egyedi adat csak statisztikai célokat szolgálhat, illetékteleneknek át nem adható, továbbá nyilvánosságra nem hozható, már az 1929. évi XIX. törvénycikk is tartalmazta.

Külső hivatkozások

• http://kt.lib.pte.hu/cgi-bin/kt.cgi?katalogus/temak/_tmp/demografia/ A magyar szent korona országainak 1900., 1901., 1910. évi népszámlálása, PTE-Klimo Könyvtár online]
• KSH honlap a 2001. évi népszámlálásról
• KSH honlap a 2011. évi népszámlálásról
• A Népszámlálások története a KSH honlapján
• 2009. évi CXXXIX. törvény a 2011. évi népszámlálásról. Magyar Hivatalos Közlönykiadó. (Hozzáférés: 2011. szeptember 28.)