Tiziano Vecellio forrásának megtekintése

{{személy infobox
| kép =Vecellio di Gregorio Tiziano - autoritratto.jpg
| képaláírás = Tiziano [[önarckép]]e ([[1567]])}}

'''Tiziano Vecellio''' ([[Pieve di Cadore]], [[Veneto]], [[1488]]/[[1490]]? – [[Velence (Olaszország)|Velence]], [[1576]]. [[augusztus 27.]]) a [[Velence (Olaszország)|velencei]] érett [[reneszánsz]] egyik legnagyobb festője, a híres triász, Tiziano, [[Paolo Veronese]] (1528–1588) és [[Jacopo Tintoretto|Tintoretto]] (1518–1594) legidősebb tagja. Hármuk munkássága a velencei festészet legragyogóbb korszakát reprezentálja.

== Élete ==
[[Fájl:Pieve di Cadore 5.JPG|bélyegkép|bal|Szülőháza Pieve di Cadoréban]]
[[Fájl:Sala de Tiziano en el Museo del Prado.jpg|bélyegkép|bal|Tiziano kiállítóterem a [[madrid]]i [[Prado|Pradóban]]]]

Születési éve hivatalosan [[1477]], ahogy ezt egy [[II. Fülöp spanyol király|II. Fülöp királynak]] írt levelében említette, de néhány művészettörténész ezt valószínűtlennek tartja, mivel ha ez igaz, 99 évesen halt volna meg. Jómódú paraszt szülei testvérével együtt kilenc-tízéves korában Velencébe küldték a [[Dolomitok]] déli lejtőjén épült falujukból nagybátyjukhoz, hogy [[mozaik]]rakó mesterséget tanuljon. Tiziano [[Sebastiano Zuccati]] mozaikkészítőnél, majd [[Gentile Bellini]]nél, a legnevesebb velencei művészcsalád egyik tagjánál tanult, később átkerült [[Giovanni Bellini|Giovannihoz]], az előbbi fivéréhez, majd [[Giorgione da Castelfranco|Giorgione]] műhelyébe szegődött, ahol hamarosan mesterével egyenrangú tekintéllyé vált.

Giorgione haláláig több közös munkát vállaltak. Együtt fejlesztették ki az [[olajfestmény|olajfestés]] új technikáit. [[1511]]-ben [[Padova|Padovába]] ment, és ott több sorozat nagy [[freskó]]képet alkotott, illetve készítette el azok kompozícióit, ami után a [[Scuola del Carmine]] és a [[Scuola del Santo]] freskóit nagyrészt [[Campagnola Domenico]] padovai festő festette meg. Velencébe visszatérve nagyon sokat dolgozott. [[1516]]-ban, Bellini halála után ő lett a köztársaság hivatalos festője. Ebbéli minőségében meg kellett festenie az uralkodó dózsék portréját a [[Dózsepalota (Velence)|Dózsepalota]] számára, viszont részt vehetett a palota dekorálásában. Emellett sok megrendelést kapott a [[ferrara]]i és a [[mantova]]i hercegtől is.

Életrajzírói szerint jó modorú, vonzó férfi és jó társalgó volt. ''„Tiziano mindig egészséges volt és oly boldog, mint kevés mester az ő szakmájában: az ég csupa szerencsét és áldást adott neki. Velencei házában látni lehetett minden fejedelmet, tudóst és kiváló személyt, aki ez idő tájt a városba jött vagy itt élt; mert ő nemcsak a művészetben volt nagyszerű, hanem szeretetreméltó, jó modorú, szelíd erkölcsű és viselkedésű ember is volt”'' — dicsérte őt 1568-ban megjelent életrajzában [[Giorgio Vasari]].

Vezérszerepet játszott Velence művészi életében, a ferrarai és mantovai udvaron kívül az [[Urbino|urbinói]] herceg is kereste barátságát, Rómában [[III. Pál pápa]] vendége volt, [[V. Károly német-római császár|V. Károly császár]] pedig 1533-ban [[arckép|portréfestőjévé]] és palota[[gróf]]fá nevezte ki. A császár összebarátkozott a festővel, aki kétszer is hosszabb időt töltött udvarában ([[Augsburg]]ban). Károly utóda, [[II. Fülöp spanyol király|II. Fülöp]] is támogatta, és megbízásokkal látta el. 1548–50-ben az [[augsburg]]i német birodalmi gyűlésen is jelen volt.

Jó barátja volt a reneszánsz udvarok szatirikus költője, [[Pietro Aretino]], akinek arcát több képén is megörökítette.

Mivel ahhoz, hogy a megrendelések végtelen tömegének eleget tegyen, még hosszú élete végéig megőrzött, óriási alkotó ereje sem volt elegendő, képeinek megfestését gyakran tanítványaira bízta. Egy ismert anekdota szerint egy darabig az ő műhelyében dolgozott [[Tintoretto]] is, de az idős mester szakmai féltékenységi rohamában elkergette, majd később kizárta a velencei könyvtár egy pályázatáról.

1576-ban egy [[pestis]]járvány vitte el.

== Művészete ==
[[fájl:Lire 20000 (Tiziano).JPG|bélyeg|150px|Olasz 20 000 lírás bankjegy Tiziano portréjával, amely típust egyetlen évben, 1975-ben bocsátották csak ki]]
A '''velencei reneszánsz''' beteljesítőjeként a festészet csaknem minden műfajában alkotott. Azzal együtt, hogy elismerten ő volt korának legnagyobb portréfestője, ő festette az olasz reneszánsz első tájképét. Fő témája a tökéletes külsejű ember volt, aki testi és egyúttal lelki szépségével maga is része a táj, a természet szépségének. Az érzékletes jelenségek szépségét megörökítve nemcsak azok mulandóságát ragadta meg, de egyúttal klasszikus örökkévalóságukat is. Monumentális mitológiai és történelmi kompozícióit a reneszánsz szépség, biztonság és életöröm hatja át. Többségüket főúri paloták díszeinek festette; ezek olyan, bonyolult allegóriák, mint:
* „Égi és földi szerelem”,
* „Vénusz ünnep”,
* „Ámor nevelése”,
* „Pásztor és nimfa”,
* „Lukrécia és [[Lucius Tarquinius Superbus|Tarquinius]]”.

Eredeti jelentésük, szimbolikájuk mára elhalványult; az értő kortársak számára nyilvánvaló utalásokat legfeljebb sejthetjük.

Vallásos képein Madonna és a szentek végtelen nyugalommal és derűvel töltik be a biblikus történetekben rájuk szabott szerepeket; környezetük (az épületek, a ruhák, a szereplők viselkedése) a korabeli Velencét idézi fel.

Festői módszere a [[barokk]]ban vált majd hogy nem általánossá: sötét, vörösesbarna lapra fokozatosan hordta fel az egyre világosabb színek rétegeit. Az európai festészetben valószínűleg ő az első olyan mester, akinek ecsetkezelésén és színeinek változásán jól végigkövethető életútja. Fiatalon a gyorsan elérhető, nem kevéssé meglepő hatásokra törekedett; idősebb korában színezése végre egységes és ragyogó lett, de már nem oly üde, mint élete első kétharmadában. Utolsó éveiben látása megromlott, de a festést nem hagyta abba; ez korszaka már átvezet a [[manierizmus (művészet)|manierizmusba]].

Stílusa valószínűleg [[Giorgione da Castelfranco|Giorgione]] hatása alatt fejlődött ki. Együtt készítették 1507–1508-ban a velencei ''Fondaco de’Tedeschi'' homlokzati freskóképeit — sajnos, ezek majdnem teljesen elpusztultak.

Velencébe visszatérte után első két nagyszabású munkája az ''Égi és földi szerelem'' (1512–1516) és a ''Mária mennybevétele'' (oltárkép, 1518, ferencesek temploma). Ez utóbbi hozta meg számára a hírnevet, ettől vált a város művészetének megfellebbezhetetlen tekintélyévé.

1531-ben fejezte be a [[Dózsepalota (Velence)|Dózsepalota]] számára vászonra festett nagy, dekoratív falképét, mely a [[Márk evangélista|szent Márk]] által a szent Szűz kegyelmébe ajánlott [[Andrea Gritti|Gritti dózsét]] ábrázolta. Ez és a palota nagy terme számára festett híres, nagy Háború (1537) 1577-ben elégett, tehát csak másolatokból ismerjük őket.

1555-ben kezdte el a Hit nagy dekoratív képét, amelyet két évtizeddel korábban még Antonio Grimani [[Velencei dózsék listája|dózse]] rendelt meg a Dózsepalota számára, és amelyen jól láthatók élete utolsó korszakának stílusjegyei.

== Fontosabb művei ==
{{fő|Tiziano festményeinek listája}}
* [[Mária gyermekével és Szent Pállal]] (1510 körül) (45,7x55,9&nbsp;cm)
* [[Égi és földi szerelem (Tiziano)|Égi és földi szerelem]] (1512–1516) (118x279 cm) Galleria Borghese, [[Róma]]
* Mária mennybevétele (1516–18)<ref>{{cite web|url=http://spakli.blog.hu/2013/07/05/maria_mennybemenetele_tiziano_szerint|title=Mária mennybemenetele – Tiziano szerint|publisher=spakli.blog.hu|date=2013-07-05|accessdate=2017-04-27}}</ref>
* Bacchus and Ariadne (1523–24) (olaj-vászon, 175 x 190&nbsp;cm), [[National Gallery (London)|National Gallery]], [[London]]
* [[Urbinói Venus|Urbinói Vénusz]] (1538) (119x165 cm), [[Uffizi|Galleria degli Uffizi]], [[Firenze]]
* II. Federico Gonzaga képmása
* Izabella császárné arcképe (1534–1536) (102x64 cm), [[Bécsi Szépművészeti Múzeum|Kunsthistorisches Museum]], [[Bécs]]
* [[Mária templomba menetele (Tiziano)|Mária templomba menetele]] (1534–38) (olaj, vászon, 345x775 cm), [[Galleria dell’Accademia]], [[Velence (Olaszország)|Velence]]
* Mária mennybevétele (1534–38) (345x775 cm), Galleria dell’Accademia, Velence
* Andrea Gritti dózse portréja (1540)
* Ecce homo (Íme az ember) (1543) (241&nbsp;x&nbsp;361&nbsp;cm), Kunsthistorisches Museum, Bécs
* [[V. Károly császár (Tiziano, 1548)|V. Károly császár]] (1548, 209,5&nbsp;x&nbsp;122&nbsp;cm, [[München]], [[Alte Pinakothek|Staatliche Pinakothek]])
* A szenvedő Szűz Mária (1550 körül) (68&nbsp;x&nbsp;53&nbsp;cm, Madrid, [[Prado]])
* [[Marcantonio Trivisano dózse képmása]] (1553–1554 körül, 100x86,5&nbsp;cm, [[Szépművészeti Múzeum (Budapest)]])
* Vénusz tükörrel (1555 körül). {{National Gallery of Art}}
* [[Madonna a gyermekkel esti tájban (Tiziano, 1560)|Madonna a gyermekkel esti tájban]] (1550–1560 között, 174x133&nbsp;cm, München, Staatliche Pinakothek
* Önarckép (1562 körül) (96&nbsp;x&nbsp;75&nbsp;cm, Staatliche Museen zu Berlin)
* Önarckép (1567, Madrid, [[Prado]])
* Pietà (1570–1576, 378&nbsp;x&nbsp;347cm, Velence, Galleria dell’Accademia)
* [[Krisztus töviskoronázása (Tiziano, 1571)|Krisztus töviskoronázása]] (1570–1571, 280x182&nbsp;cm, München, Staatliche Pinakothek)
* Káin és Ábel
* [[Marszüasz megnyúzása]] (1571–76) Kroměříž, Főegyházmegyei Múzeum

== Galéria ==
[[Fájl:Tiziano - Amor Sacro y Amor Profano (Galería Borghese, Roma, 1514).jpg|upright=2.8|thumb|center|Égi és földi szerelem (1512–1514), [[Róma]], Galleria Borghese]]<center>
<gallery perrow="7" widths="145px" heights="200px">
Tizian 102.jpg|''[[Urbinói Venus|Urbinói Vénusz]]'' (1538, [[Uffizi]], [[Firenze]])
Fiesta campestre.jpg|''Fiesta campestre'' (1510 körül)
Tizian 012.jpg|''Danaë'' (1538)
Titian – Portrait of Marcantonio Trevisan, Doge of Venice – Google Art Project.jpg|[[Marcantonio Trivisano dózse képmása]] (1553-54 körül, [[Szépművészeti Múzeum (Budapest)]]
</gallery>
<gallery perrow="7" widths="154px" heights="200px" caption="Portrék">
Titian - Portrait of a man with a quilted sleeve.jpg|Lehetséges önarcképe (1510)
Tizian Violante dsc01834.jpg|Violante, Andrea del Vecchio lánya (1515 k.)
Portrait d'une Femme à sa Toilette, by Titian, from C2RMF retouched.jpg|Fiatal nő tükörrel (1515), [[Louvre]], [[Párizs]]
Tizian 063.jpg|Federico II Gonzaga (1525)
Self-Portrait (by Titian) – Gemäldegalerie, Berlin.jpg|Önarckép (1550–1560)
</gallery>
<gallery perrow="7" widths="145px" heights="200px" caption="Egyéb festmények">
Titian Venus Mirror (furs).jpg|Vénusz tükörrel (1555)
Tizian 041.jpg|Mária mennybevétele (1516–1518)
Carlos V en la Batalla de Mühlberg, por Tiziano.jpg|[[V. Károly császár (Tiziano, 1548)|V. Károly császár]] (1548)
Punishment sisyph.jpg|Sziszüphosz (1548–1549)
Tizian 091.jpg|Ádám és Éva (1550 k.)
</gallery>
</center>

== Jegyzetek ==
{{jegyzetek}}

== Források ==
* Művészeti lexikon. Szerk. Éber László. 2. köt. Budapest : Győző Andor kiadása, 1935. Tiziano, Vecellio lásd 539–541. o.
* {{Művlex|4|556–560}}
* Az érett reneszánsz. (Historia del Arte, tomo 6.) Budapest : Corvina, 1986. Emma Micheletti: Tiziano lásd 133–161. o. {{ISBN|963-13-2250-5}}
* {{Forrásjelzés-Pallas|szócikk=Tizian|url=http://www.mek.iif.hu/porta/szint/egyeb/lexikon/pallas/html/101/pc010120.html#4}}
* Tiziano Tintoretto Veronese. Az én múzeumom 13. Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata, Budapest, 1966. 31 old.

== További információk ==
{{commonskat|Titian}}
* [http://www.artcyclopedia.com/artists/titian.html Tiziano festményei]
* [http://www.wga.hu/frames-e.html?/html/t/tiziano/index.html Web Gallery of Art]
*Farkas Zoltánː ''Tiziano''; Eggenberger, Bp., 1913 (''Eggenberger Művészkönyvei'')
*H. Takács Mariannaː ''Tiziano''; Képzőművészeti Alap, Bp., 1958 (''A művészet kiskönyvtára'')
*Urbach Zsuzsaː ''Tiziano, Tintoretto, Veronese''; Képzőművészeti Alap, Bp., 1966 (''Az én múzeumom'')
*Renate Bergerhoffː ''Tiziano''; ford. Harmath Anikó; Corvina–Henschelverlag–Arkady, Bp.–Berlin–Varsó, 1975 (''A művészet világa'')
*''Tiziano Bibliográfia Halálának 400 éves évfordulójára''; szerk. Bornemisza Lászlóné; FSZEK, Bp., 1976
*Mravik Lászlóː ''Tiziano Vecellio 1489?–1576''; TIT, Bp., 1976 (''Művészeti füzetek'')
*Renate Bergerhoffː ''Tiziano''; ford. Harmath Anikó; 2. bőv. kiad.; Corvina–Henschelverlag–Arkady, Bp.–Berlin–Varsó, 1981 (''A művészet világa'')
*H. Takács Mariannaː ''Tiziano''; 4. átdolg. kiad.; Corvina, Bp., 1977 (''A művészet kiskönyvtára'')
*David Weissː ''A velencei Tiziano élete''; ford. Vermes Magda; Corvina, Bp., 1980
*Milassin Bélaː ''Tiziano titkai''; szerzői, Bp., 2003
*''Tiziano és a velencei Madonna. Szépművészeti Múzeum, Budapest, 2005. december 1–2006. január 15.''; kiállításrend. Tátrai Vilmos, katalógusszerk. Hudák Zsuzsa; Szépművészeti Múzeum, Bp., 2005 (''Géniuszok és remekművek'')
*''A titokzatos férfi. Tiziano: Szürke szemű férfi képmása. Szépművészeti Múzeum, Budapest, 2006. június 2–július 16.''; kurátor Vécsey Axel, katalógusszerk. Körber Ágnes; Szépművészeti Múzeum, Bp., 2006 (''Géniuszok és remekművek'')
* Tiziano : 1490 k.–1576 / Ian G. Kennedy ; … ford. Láng Zsuzsa Angéla, Fiametta. Budapest : Vince K. ; Köln : Taschen, 2007. 96 o. : ill. {{ISBN|978-3-8228-4533-2}}

== Kapcsolódó szócikkek ==
* [[Reneszánsz]]
* [[Manierizmus (művészet)|Manierizmus]]
* [[Velencei reneszánsz]]

{{nemzetközi katalógusok}}
{{portál|középkor||művészet||Olaszország|-}}

[[Kategória:Velencei festők]]
[[Kategória:1576-ban elhunyt személyek]]
[[Kategória:Olasz reneszánsz festők]]