Űrbelűek
|
Ez a szócikk vagy szakasz lektorálásra, tartalmi javításokra szorul. |
Űrbelűek | ||||||
---|---|---|---|---|---|---|
Bordásmedúzák (Beroe spp.)
| ||||||
Rendszertani besorolás | ||||||
| ||||||
Törzsek | ||||||
| ||||||
Hivatkozások | ||||||
Az űrbelűek vagy tömlőbelűek (Coelenterata) egy elavult rendszertani kategória. Népes állatcsoportjához tartoznak többek között a medúzák, a hidrák, a tengerirózsák és a korallok. Testük lágy, és többé-kevésbé mérgező, fonálszerű fogókarokkal és tapogatókkal vannak felfegyverkezve.
A tömlőbelűeknek semmiféle gerincük vagy testvázuk nincsen, csak a korallok építenek kemény mészhéjat maguknak. Agyuk sincsen, csak egyszerű idegeik és izmaik. A legnagyobb tömlőbelűek a szinte mindig harang vagy ernyő alakú, szájukkal lefelé néző medúzák. Kb. 250 fajuk van. Legtöbbjük csészealj méretű, de akadnak köztük igazi, 2 méter átmérőjű óriások is, melyek fonálkarjai 70 méteres mélységbe nyúlnak le.
Szaporodás
Osztódással szaporodnak. A medúzák a vízbe szórják petéiket vagy parányi utódaikat, de azokból nem egyszerűen fejlődik ki egy új, nagy medúza. A közönséges medúza petéiből kikelő apró lények rátapadnak valamilyen kőre vagy hínárra, és kúpszerű alakzattá növekednek. Azután elkezdenek osztódni, s egy idő után már úgy néznek ki, mint egy csomó, egymásra rakott apró csészealj. Végül ezek a mini csészealjak egymás után leválva elindulnak, hogy új medúzává fejlődjenek.
Zsákmányszerzés
A tömlőbelűek nagy része fonálszerű fogókarokkal ejti el zsákmányát. Még a korallok is ragadozók: áldozataikat a tapogatóikon lévő csalánsejtekkel bénítják meg. Egyes medúzák csalántüskéi a fürdőzők bőrén is súlyos sebeket ejtenek, az ausztráliai darázsmedúza mérge pedig halált is okozhat.
Egyes medúzák testét olyan nyálka borítja, amelybe beleragadnak a velük „ütköző” parányi élőlények. A homokos tengerpartokra gyakran kisodródó közönséges medúzák, az aureliák csalánsejtjeikkel megbénítják, majd bekebelezik a nyálkába beleragadt áldozatot.
Források
- Dr. Dudich Endre - Dr. Loksa Imre: Állatrendszertan