Bordásmedúzák

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Bordásmedúzák
Mertensia ovum
Mertensia ovum
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Alország: Valódi szövetesek (Eumetazoa)
Csoport: Sugaras szimmetriájúak (Radiata)
Törzs: Bordásmedúzák (Ctenophora)
Eschscholtz, 1829
Osztályok
Hivatkozások
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Bordásmedúzák témájú kategóriát.

A bordásmedúzák (Ctenophora) a sugaras szimmetriájúak (Radiata) csoportjába tartozó állatok törzse. A csoport másik törzsét a csalánozók (Cnidaria) alkotják.

Anatómia[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Általános testfelépítés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A bélcsíra állapotban megrekedt törzs, testük külső és belső csíralemezre tagolódik. E kettő között támasztólemez, töltelékszövet található. Űrbelükhöz (központi gyomor) szűk nyelőcső vezet. Az űrbél több csatornára tagolható. Testüket nyolc porcszerű borda tartja, az idegek is ennek mentén futnak. Testük három részre tagolható: tetőtájék, testpalást és szájkörnyék.

Kültakaró és mozgás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A kültakaró mirigysejtekben gazdag hám. Mozgásuk a bordamenti úszólemezek segítségével történik, melyek csillóösszenövésből alakultak ki. A karok mozgását izomzat segíti.

Táplálkozás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Zsákmányukat enyvsejtekkel ragasztják karjaikhoz, majd nyelőcsövükbe gyömöszölik, ahonnan a központi űrbélbe kerül. Az űrbél csöveiben zajlik az emésztés. Az emészthetetlen részek a szájnyíláson át távoznak.

Légzés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Légzésük diffúz, azaz az egész testfelületen át zajlik.

Anyagcsere[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Béledényrendszer segítségével (melyet az űrbéli csatornerendszer alkot) jut el a megemésztett tápanyag minden sejthez. Az egész testfelületen adják le a felesleges vizet, ionokat, bomlástermékeket.

Testszabályozás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Diffúz idegrendszerük van, mint a csalánozók törzsének. Vegyi szabályozásuk is van. A tetőtájék helyzetérző szerve az evezőlemezekkel áll kapcsolatban idegkötegekkel. A karokon mechanikai érzéksejtek is vannak.

Szaporodás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Mind hímnősek. Ivartalanul képtelenek szaporodni. Szaporodásuk érdekessége, hogy lárva- és kifejlett korban is szaporodnak.

Leszármazásuk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Valószínűleg már a fejlődés korai szakaszában váltak le a csalánozókhoz tartozó legősibb kehelyállatok (Scyphozoa) fejlődési irányáról. Egyes feltételezések szerint a laposférgek, tehát a legkorábbi ősszájúak (Protostomia) ősei. Mivel azonban igencsak specializálódott állatok, a kutatók nagy többsége ezt cáfolja.

Rendszerezés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A bordásmedúzákat korábban a csalánozók törzsén belüli két altörzs egyikének tartották. Mára világossá vált, hogy külön törzsnek kell őket tekintenünk. Két osztályuk van:

A bordásmedúzákat a korábbi rendszertani osztályozások a csalánozókkal együtt a tömlősök vagy testüreg-nélküliek (Acoelomata) csoportjába sorolták.

Jelenlegi állapot[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2008-ban molekuláris genetikai vizsgálatot végeztek 21 törzsbe tartozó élőlény 150 génjével. A vizsgálat kiderítette, hogy a bordásmedúzák a leginkább alapi helyzetűek az állatok közül. A szivacsok, amikről sokáig azt gondolták, hogy ők vannak alapi helyzetben, elképzelhető hogy csak másodlagosan egyszerűsödtek le.[1][2]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Dudich – Loksa: Állatrendszertan – Egyetemi tankönyv

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Dunn et al. 2008. "Broad phylogenomic sampling improves resolution of the animal tree of life". Nature 06614.
  2. Titokzatos bordásmedúzákCritical Biomass