Ónozó János
Ónozó János (Dálya, 1914. október 16. – Budapest, 1987. április 19.) magyar kürtművész, pedagógus.
Életút
Tanulmányait Szegeden, majd 1933–38 között a Zeneakadémián Romagnoli Ferencnél végezte. 1933–42 között a budapesti Rendőrzenekar, a Rádiózenekar, majd 1943–77 között az Operaház zenekarának tagjaként, majd szólamvezetőjeként játszott. 1946-tól a Nemzeti Zenede, majd a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola tanszékvezetője, 1983-ig a Zeneakadémia zenetanárképző tagozatán tanított. Alapító tagként kürtölt 1947–63 között a nemzetközi hírű Budapesti Fúvósötösben, mely együttessel számos modern magyar és külföldi művet mutatott be. Vendégszerepelt Belgiumban, Hollandiában és Franciaországban.[1]
Elismerései
Liszt Ferenc-díj (1954)
Művei
Kürtiskola I–II. (Bp., 1954). Több mint 20 kiadásban jelent megy magyarul és németül is.[2]
Jegyzetek
- ↑ Magyar Életrajzi Lexikon 1000-1990. mek.oszk.hu. (Hozzáférés: 2018. május 16.)
- ↑ Archivált másolat. [2018. május 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. május 16.)
