Általánosított sűrűségfüggvény
Az általánosított sűrűségfüggvény speciális tulajdonságú valós értékű függvény, ami főként a valószínűségszámításban és a mértékelméletben fordul elő, ahol mértékeket vagy előjeles mértékeket konstruálnak vele. Anélkül lehet vele mértékeket konstruálni, hogy mélyebben belenyúlnánk a mértékelméletbe. Általában a valószínűségi sűrűségfüggvényt nevezik egyszerűen sűrűségfüggvénynek.
Definíció
[szerkesztés]Adva legyen , és az -kváziintegrálható függvény. Ekkor az
- minden halmazra
függvény mérték, és ennek a sűrűségfüggvénye.
Megfordítva, legyenek és mértékek -ben. Ha
egy kváziintegrálható függvényre, és minden halmazra, akkor a mérték mértékre vonatkozó sűrűségfüggvénye. Ezt a függvényt nevezik Radon-Nikodým-deriváltnak és Radon-Nikodým-sűrűségnek is, és úgy jelölik, mint .
Előjeles mértékek esetén a definíció hasonló, de a pozitív tulajdonság mellőzésével.
Példák
[szerkesztés]Valószínűségi sűrűségfüggvény
[szerkesztés]Az általánosított sűrűségfüggvényekre példa a valószínűségi sűrűségfüggvény. Itt a mérték a Lebesgue-mérték és a Lebesgue-integrál mértéke, ahol is az alaptér mértéke egy. Egy függvény megadása egyszerű lehetőség a valószínűségi mérték definiálására:
Az így definiálható valószínűségi mértékek abszolút folytonos valószínűségi mértékek. Lehetővé teszik az elemi hozzáférést a valószínűségszámításhoz, gyakran a Lebesgue-integrál alkalmazásáról is lemondanak, megelégednek a Riemann-integrállal. Ekkor a jelölés helyett .
Számsűrűség
[szerkesztés]A sűrűségfüggvény további példái a számsűrűségek, amiket valószínűségi függvényeknek is neveznek. A legegyszerűbb esetben minden természetes számhoz egy nemnegatív számot rendelnek:
- .
Az összes függvényérték összege egy, és valószínűségek definiálhatók hozzájuk:
amik egy diszkrét valószínűségi eloszlás valószínűségei. Ha a számossági mérték -en, akkor
- .
Ezzel a számsűrűség sűrűségfüggvény a számosságra nézve.
Létezés
[szerkesztés]Definíció szerint minden pozitív kváziintegrálható függvény, mérték páros meghatároz egy újabb mértéket, ami sűrűségfüggvényt vezet be.
Két mérték esetén adódik a kérdés, hogy ha mérték, és abszolút folytonos a mértékre, akkor létezik-e sűrűségfüggvénye a mértéknek a mértékre vonatkozóan, vagy fordítva. Ennek a kérdésnek az első felét a Radon-Nikodým-tétel igenlően válaszolja meg.
Források
[szerkesztés]- Jürgen Elstrodt. Maß- und Integrationstheorie, 6., javított, Berlin Heidelberg: Springer-Verlag (2009). ISBN 978-3-540-89727-9
- Achim Klenke. Wahrscheinlichkeitstheorie, 3., Berlin Heidelberg: Springer-Verlag (2013). ISBN 978-3-642-36017-6
- David Meintrup, Stefan Schäffler. Stochastik. Theorie und Anwendungen. Berlin Heidelberg New York: Springer-Verlag (2005). ISBN 978-3-540-21676-6
Fordítás
[szerkesztés]Ez a szócikk részben vagy egészben a Dichtefunktion című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.