Zsiga Gyula

Linkek hozzáadása
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Zsiga Gyula
2016-ban
2016-ban
Személyes adatok
Teljes névZsiga Gyula Zoltán
Születési dátum1959. december 21. (64 éves)
Születési helyBudapest, Magyarország
Állampolgárságmagyar
Profi klubok1
IdőszakKlubMérk. (gól)*
1974–1979magyar Bp. Vasas
1979–1983magyar TFSE
1983magyar Solymár PEMŰ
1983–1987magyar Bp. Elektromos
1987–1988magyar Bp. Honvéd
1988–1989magyar Ferencváros
Edzőség
IdőszakKlub
1990Magyarország Bp. Elektromos
1991–1993Magyarország Szolnoki Olajbányász
1993–1997Magyarország Vasas-Dreher
1997Magyarország Hort SE
1997–2000Magyarország Dunaferr NK
2000–2001Magyarország Vasas Hungaroweiss
2003–2007Magyarország Kiskunhalas NKSE
2004–2007Magyarország Magyarország pályaedző
2007–2008Magyarország Ferencváros
2008–2009Montenegró Budućnost Podgorica
2008–2010Montenegró Montenegró
2010–2013Magyarország FTC-PLER
2013–2014Magyarország PLER
2014–2016Magyarország Váci KSE
1 A profi egyesületekben játszott mérkőzések és gólok csak a bajnoki mérkőzések adatait tartalmazzák.
* Mérkőzések (gólok száma)
A Wikimédia Commons tartalmaz Zsiga Gyula témájú médiaállományokat.

Zsiga Gyula (Budapest, 1959. december 21. –) kézilabda szakedző, magyar mesteredző, EHF-mesteredző, sportvezető, középiskolai testnevelő tanár. Edzőként BL-győztes (1999 – Dunaferr), EHF-kupa-győztes (1998 – Dunaferr), európai Szuperkupa-győztes (1999 – Dunaferr), BEK-döntős (1994 – Vasas), City-kupa-döntős (1995 – Vasas), magyar bajnok (1998, 1999), Magyar Kupa-győztes (1998, 1999). 2017-től a Magyar Kézilabda Szövetség szakmai igazgatója.

Egyike azoknak, akik minden szegmensében eredményesek tudtak lenni a magyar kézilabdasportnak, legyen az a területi utánpótlás-nevelés vagy felnőtt nemzetközi kategória.

Pályafutása[szerkesztés]

Játékosként[szerkesztés]

Fiatalon, általános és középiskolai tanulmányai alatt a Budapesti Vasas SC színeiben kezdett el kézilabdázni. Később, amikor felvételt nyert a Magyar Testnevelési Főiskolára, 1979–1983 között a TFSE NB I B csapatában játszott. 1982-ben tagja volt az egyetemi és főiskolai bajnokságot nyert csapatnak.[1] Ebben az évben a TF „Jó tanuló, jó sportoló” versenyén a 3. helyen végzett.[2] 1983-ban friss diplomával a kezében a Solymár PEMŰ, majd még abban az évben a Budapesti Elektromos SE kézilabda csapatába igazolt.[3] 1987-ben a Budapest Honvéd SE, majd a Ferencváros következett. Viszonylag elég korán, 1989-ben hagyta abba aktív sportolói karrierjét. Ezt követően már csak az edzői pályára koncentrált.

Edzőként[szerkesztés]

Már a Testnevelési Főiskola elvégzését követően, 1983-ban elkezdett dolgozni a Budapesti Elektromos SE csapatánál mint nevelőedző. Szakedzői diplomáját 1985-ben szerezte meg. 1985–1987 között a KISZ KB sportosztályának munkatársa volt,[4] többek között az olimpiai ötpróba versenysorozatának szervezésében vett részt.[5] 1987–1989 között a Budapesti Honvéd főállású ifjúsági edzője, amellyel 1989-ben megnyerték az országos ifjúsági bajnokságot,[6] majd 1989-től ismételten az Elektromos ifjúsági csapatának lett edzője. 1990 áprilisában az Elektromos klubvezetése felkérte, hogy ideiglenesen vegye át az 5. helyen álló felnőtt csapat irányítását is.[7] Az 1990–1991-es szezonban Komáromi Ákos pályaedzőjeként[8] megnyerték a bajnoki címet.[9]

Önálló felnőtt vezetőedzői pályafutása 1991-ben indult el, amikor elvállalta az előző évben osztályzóra kiesett Szolnoki Olajbányász együttesét.[10] A sikeres osztályzót követően három évet töltött Szolnokon. 1992-ben Fazekas László irányítása mellett szövetségi edzőként a Magyar Kézilabda Szövetség junior utánpótlás válogatott vezetésével bízták meg.[11] 1993 novemberében a Vasas-Dreher női csapatának vezető edzője lett.[12] 1997-ben egy ideig a Hort SE NB I B-s férfi csapatának edzője volt,[13] majd a Dunaferr női együttesének vezető edzői teendőivel bízták meg.[14] 1998-ban Németh Andrással együtt a női kézilabda-válogatott társkapitánya lett.[15]

Zsiga Gyula EHF Mesteredzői oklevele

1983-ban végzett a Testnevelési Főiskolán, 1985-ben lett kézilabda szakedző, 1999-ben szerezte meg a mesteredző címet. 1999-ben Fejér megye legjobb edzőjének választották.[16] Ugyanebben az évben Az év sportolója országos szavazásán az év edzője kategóriában a 2. helyen végzett.[17]

Gyakorló edzői munkássága alatt, majd ezt követően is számtalan előadást, bemutató edzést tartott. 2017-ben elvállalta a Magyar Kézilabda Szövetség felkérését a szakmai igazgatói posztra.[18] Nevéhez köthető a 2017 évben startoló "Velünk kerek a világ - Tanuld a kézilabdát" utánpótlás-nevelés új koncepciója,[19] amely merőben átalakította az eddigiekben érvényben lévő szemléletmódot. Ennek a stratégiának három alapvető pillérje van. Létrehozta az országos szintű szakfelügyeleti rendszert. Kialakított egy digitalizált szakmai felületet a rendszerben levő összes nevelőedző számára. Könyve a Korosztályos Képzési Kézikönyv, amely egységesíteni kívánta a fiatal kézilabdázók felkészítését.[20]

Férfi szakág[szerkesztés]

Önálló edzői pályafutását a Szolnoki Olajbányász férfi csapatánál kezdte, amellyel az 1991–1992-es szezonban a 10. helyen zártak. A következő évben már az 5. helyen végeztek.[21] 1991–1993 között a magyar férfi junior válogatott szövetségi vezetőedzője,[22][23] amely csapat az 1993-as junior világbajnokságon Egyiptomban a 6. helyet szerezte meg.[24] Ezt követően több évig a női szakágban dolgozott.

2011-ben vett át az FTC-PLER férfi csapatának edzését, amellyel a 2011–2012-es szezonban a 10. helyen zártak, 2012–2013-ban az 5. helyet, 2013–2014-ben a 8. helyet szerezték meg. A 2014–2015-ös szezonban az NB I B-s Váci KSE csapatával az 1. helyet érték el, és feljutottak az NB I-be. A 2015–2016-os szezonban a kieső helyen álló Váci KSE csapatát végül a legjobb hat közötti rájátszásba juttatta, és ott az 5. helyet szerezték meg.[25]

Női szakág[szerkesztés]

2020-ban

1993–1996 között a Vasas-Dreher női csapatát irányította, amellyel az 1993-1994-es szezonban a magyar bajnokságban a 3. helyet szerezték meg, a Bajnokok Kupájában (BEK) 1994-ben döntőt játszottak.[26][27] Az 1994–1995-ös bajnokságban ismét a 3. helyen végeztek, és 1995-ben a City-kupában döntőt játszottak.[28] Az 1995-1996-os szezonban a 4. helyet szerezték meg, és a Kupagyőztesek Európa-kupájában (KEK) 1996-ban az elődöntőig jutottak.

1997–1999 között vezette a dunaújvárosi Dunaferr NK női csapatának edzéseit. Az 1997-1998-as bajnokságban az 1. helyen végeztek, megnyerték a Magyar Kupát, és az EHF-kupát is.[29][30] Az 1998-1999-es szezonban megvédték bajnoki címüket és a Magyar Kupában ismét elhódították a trófeát. 1998-ban a 3. helyet érték el a Szuper Kupában. 1999-ben a Szuper Kupában és a Bajnokok Ligájában is az élen végeztek.[31]

2000-2001 között a Vasas Hungaroweiss, majd 2001-2003 között a székesfehérvári Cornexi Alcoa női csapatát edzette.

2003-2007 között a Kiskunhalas NKSE csapatának edzője lett. A csapattal a 2004-2005-ös szezonba a 9. helyen, a 2005-2006-os és a 2006-2007-es szezonban a 6. helyen végeztek, nemzetközi szinten három kört játszottak az EHF-kupában, és a Kiskunhalas NKSE elnöke lett.[32] 2007 májusban négy év után elbúcsúzott Kiskunhalastól[33] és a Budapest Bank FTC női kézilabdacsapatának edzője lett,[34] ahol a csapattal a 2007-2008-as szezonban a 3. helyen végzett.

Nemzetközi eredmények[szerkesztés]

Első alkalommal 1998-ban, az Európa-bajnoki selejtezők idején Németh Andrással közösen vezette a női válogatottat. (Öt győzelem és egy döntetlen volt a mérlegük.) 2004-2007 magyar női kézilabda-válogatottnál Németh András pályaedzője volt. Ez idő alatt 2005-ben a csapat a 3. helyet szerezte meg a szentpétervári világbajnokságon, 2006-ban 5. volt a Svédországban rendezett Európa-bajnokságon és 2007-ben a 8. helyen végzett a franciaországi világbajnokságon.

2008-tól külföldi munkát vállalt. 2008-2010 között a T-Mobile Budučnost női kézilabda csapatának edzője volt, és a csapattal a 2008-2009-es szezonban Montenegró bajnoka és kupagyőztes lett.

2008-2010 között a montenegrói női kézilabda-válogatott edzője és szövetségi kapitánya volt.[35] 2009-ben Montenegró női kézilabda-válogatottjának szövetségi kapitányaként a 3. helyet érték el a Olaszországban a Mediterrán játékokon.[36] Ő irányította a montenegrói válogatottat a 2010-es Európa-bajnokság selejtező mérkőzései során is.

Utánpótlás-nevelés területe[szerkesztés]

Két, a mai napig is fontos szakmai könyvet írt: 1992-ben jelent meg a Kézikönyv a kézilabdázás oktatásához (HORT Kereskedelmi Kft, 1992) 200 oldalas könyve,[37] és 2011-ben adták ki A kézilabdázás oktatása kisiskoláskorban című könyvét (ISBN 978-963-08-1704-2)[38] Ez a könyv angol nyelven is megjelent az Európai Kézilabda Szövetség ajánlásával.[39]

2010-ben megalapította társával a Budai Farkasok Kézilabda Klub és Utánpótlás-nevelő Központot,[40] amelynek szakmai vezetője és tulajdonostársa.[41]

2013-tól saját YouTube "Gyula Zsiga" elnevezésű szakmai csatornát működtet, ahol nem kevesebb, mint 200 szakmai kisfilmet tart számon. 2015. januárban elindította saját szakmai blogját "Szakmai szemmel" címmel. Közel 100 szakmai tartalmú írás, értekezés és számolatlan videó került és kerül fel erre az oldalra.[42]

2017-től a Magyar Kézilabda Szövetség szakmai igazgatója.[43][44] 2020 júliusában lemondott az MKSZ szakmai és versenybizottság elnöki posztjáról és az MKSZ utánpótlás-fejlesztési igazgatója lett.[45][46]

Díjai, elismerései[szerkesztés]

  • 1998: Az év edzője Fejér megye 2. hely[47]
  • 1999: Az év edzője Fejér megye[16]
  • 1999: Az év sportolója (Az év edzője) 2. hely[17]
  • 1999: Mesteredző
  • 2000: EHF-mesteredző
  • 2007: Bács-Kiskun megye sportdíj[48]
  • 2013 áprilisában a Nemzetközi Kézilabda-szövetség (EHF) megújított mesteredzői diplomáját vehette át.[49]
  • 2020 Magyar Kézilabdázásért Emlékérem[50]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ (1982. május 12.) „Fiatalok a küzdőtéren Kézilabda”. Népsport 38 (110), 8. o.  
  2. ↑ (1982. szeptember 13.) „Tanévnyitó a TF-en”. Népsport 38 (224), 4. o.  
  3. ↑ (1984. január 25.) „Nehéz év után az Elektromos”. Népszava 112 (20), 11. o.  
  4. ↑ Gaál Péter (1989. november 21.). „Konok kötődés”. Képes Sport 36 (47), 18. o.  
  5. ↑ (1987. március 20.) „Próbázunk”. Magyar Ifjúság 31 (12), 47. o.  
  6. ↑ (1989. július 13.) „Tarolás Teramóban”. Népsport 45 (164), 6. o.  
  7. ↑ (1990. április 13.) „Ideiglenesen”. Nemzeti (nép)Sport 1 (36), 2. o.  
  8. ↑ (1990. augusztus 5.) „Pörög a Tromos motorja”. Nemzeti (nép)Sport 1 (143), 5. o.  
  9. ↑ (1991. április 29.) „Elektroos aranymámor”. Nemzeti Sport 2 (116), 16. o.  
  10. ↑ (1991. szeptember 29.) „Kézilabda álomcsokor (I.)”. Nemzeti Sport 2 (267), 10. o.  
  11. ↑ (1992. február 6.) „Két liga – két szabály”. Nemzeti Sport 3 (36), 2. o.  
  12. ↑ (1993. november 23.) „Zsiga Gyula a Vasas edzője”. Magyar Hírlap 26 (272), 20. o.  
  13. ↑ (1997. március 6.) „Hortomiglan-holtomiglan”. Nemzeti Sport 8 (64), 7. o.  
  14. ↑ (1997. március 6.) „Új edző a Dunaferr élén”. Nemzeti Sport 8 (135), 13. o.  
  15. ↑ (1998. január 5.) „Kihívások ’98”. Nemzeti Sport 9 (4), 6. o.  
  16. ↑ a b (1999. december 24.) „Csollány Szilveszter, Vörös Zsuzsa, a Dunaferr SE női kézilabdázói, Zsiga Gyula a megye legjobbjai”. Fejér Megyei Hírlap 44 (300), 22. o.  
  17. ↑ a b (1999. december 18.) „Átadták a díjakat az 1999. esztendő legjobb magyar sportolóinak”. Fejér Megyei Hírlap 44 (295), 18. o.  
  18. ↑ Roska Emese Boglárka (2017. február 26.). „Vigyázat, gyerekek!”. Nemzeti Sport 115 (56), Melléklet I. o.  
  19. ↑ Lakner Gábor (2017. augusztus 13.). „Kell egy koncepció”. Nemzeti Sport 115 (219), Melléklet I. o.  
  20. ↑ Elkészült a Korosztályos Képzési Kézikönyv. keziedzo.hu, 2017. augusztus 29.
  21. ↑ (1993. május 30.) „Ötödik a Szolnok”. Nemzeti Sport 4 (146), 9. o.  
  22. ↑ (1993. június 9.) „Kairó várja a magyarokat”. Nemzeti Sport 4 (155), 9. o.  
  23. ↑ (1993. június 11.) „Újra itthon a sikercsapat”. Nemzeti Sport 4 (157), 7. o.  
  24. ↑ (1993. szeptember 19.) „Agónia és eksztázis a fáraók földjén”. Nemzeti Sport 4 (256), 9. o.  
  25. ↑ (2017. január 3.) „Az év meglepetései A váciak utódai a budakalásziak lehetnek”. Nemzeti Sport 115 (2), 8. o.  
  26. ↑ (1994. május 7.) „Nagy lehetőség előtt a Vasas-Dreher”. Pest Megyei Hírlap 38 (106), 14. o.  
  27. ↑ (1994. május 15.) „Az angyalföldiek emelt fővel vesztettek”. Nemzeti Sport 5 (131), 9. o.  
  28. ↑ (1995. május 8.) „Vége a 13 szűk esztendőnek”. Magyar Nemzet 58 (106), 17. o.  
  29. ↑ Dunaferr, Dunaújváros női EK mérkőzések. kezitortenelem.hu. (Hozzáférés: 2020. április 19.)
  30. ↑ (1998. május 17.) „Pezsgőben és örömmámorban úszott Dunaújváros”. Nemzeti Sport 9 (134), 9. o.  
  31. ↑ BL-győztes Dunaferr 1999. Dunaújvárosi Kohász Kézilabda Akadémia, 2019. május 16. (Hozzáférés: 2020. április 19.)
  32. ↑ Zsiga Gyula lett a Kiskunhalas elnöke. handball.hu, 2007. március 27. [2020. szeptember 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. április 19.)
  33. ↑ Zsiga szomorú búcsúja a mosolygós Halastól. baon.hu, 2007. május 30. [2020. október 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. április 20.)
  34. ↑ Dajka Balázs: Zsiga Gyula váltja Németh Andrást a Fradinál. origo.hu, 2007. május 8. (Hozzáférés: 2020. április 19.)
  35. ↑ Pincési László: MAGYAR EDZŐ A MONTENEGRÓI NŐIKÉZI-VÁLOGATOTTNÁL. origo.hu, 2008. október 3. (Hozzáférés: 2020. április 19.)
  36. ↑ Simon József: Zsiga Gyula a montenegrói válogatottat is irányítja a jövőben. nemzetisport.hu, 2008. október 3. (Hozzáférés: 2020. április 19.)
  37. ↑ (1992. december 11.) „Nélkülözhetetlen kézikönyv”. Nemzeti Sport 3 (341), 2. o.  
  38. ↑ A kézilabdázás oktatása kisiskoláskorban
  39. ↑ TEACHING HANDBALL TO YOUNG CHILDREN (angol nyelven). EHF. [2020. november 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. április 20.)
  40. ↑ Grundmann Béla: Próbáld ki magad és csatlakozz a Budai Farkasokhoz!. budaifarkasok.hu, 2019. február 18. (Hozzáférés: 2020. április 19.)
  41. ↑ Nem szelektálni, nevelni. utanpotlassport.hu, 2015. október 14. [2020. november 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. április 19.)
  42. ↑ Szakmai szemmel/With Professional Eye. gyulazsiga.com. (Hozzáférés: 2020. április 19.)
  43. ↑ Új szakmai igazgató az MKSZ-ben. Magyar Kézilabda Szövetség, 2016. december 19. [2020. november 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. április 20.)
  44. ↑ Zsiga Gyula: ez a csúcs. utanpotlassport.hu, 2016. december 22. (Hozzáférés: 2020. április 19.)
  45. ↑ Kézilabda: jelentős változások a magyar szövetség bizottságaiban. www.nemzetisport.hu (2020. július 19.) (Hozzáférés: 2020. július 19.)
  46. ↑ Kézilabda: Zsiga Gyula már az utánpótlás-fejlesztésre figyel. www.nemzetisport.hu (2020. augusztus 5.) (Hozzáférés: 2020. augusztus 5.)
  47. ↑ (1998. december 31.) „Az év sportolói és helyezettjei”. Fejér Megyei Hírlap 54 (305), 17. o.  
  48. ↑ BÁCS-KISKUN MEGYE SPORTDÍJ. kecsoszsport.hu. [2020. november 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. április 20.)
  49. ↑ Kézi: 21 magyar mesteredző vette át EHF-diplomáját. nemzetisport.hu, 2013. április 8. (Hozzáférés: 2020. április 20.)
  50. ↑ Kézilabda: Kirsnert kinevezték alelnöknek, díjakat adtak át. www.nemzetisport.hu (2020. szeptember 9.) (Hozzáférés: 2020. szeptember 10.)

Források[szerkesztés]

  • Sport Sportportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Zsiga_Gyula&oldid=26337327”