William Blackstone

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
William Blackstone
WilliamBlackstone.jpg
Született 1723. július 10.
London
Elhunyt 1780. február 14. (56 évesen)
Wallingford
Nemzetisége angol
Foglalkozása jogász, író

William Blackstone, Sir (London, 1723. július 10.Wallingford, 1780. február 14.) angol jogász, író.

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Charles Blackstone kereskedő utószülött fiaként született. Tizenkét éves korában édesanyja is meghalt. Ezután Blackstone-t bátyja tartotta el. Charterhouse-ban ahol iskolaelső lett és aranyérmet nyert, majd Pembroke Hall-ban, Oxfordban tanult. 1741-ben kezdett jogot tanulni, 1745-ben végezte el a jogi kart, és a következő évben kezdte meg ügyvédi karrierjét. Jogi karrierje először messze volt a sikerestől: bár 1749-ben Wallingford jegyzője lett, csak kétszer említik a nevét a bírósági jegyzőkönyvek: 1746-ban és 1760-ban. Ezeket az éveket főleg Oxfordban töltötte, mint Pembroke pénztárosa. 1758-ban ő lett az egyetem első oktatója, aki angol jogot tanított. Mint ügyvéd, mint oktató, és mint parlamenti képviselő ( 1761-től 1769-ig ), Blackstone ugyanazoktól a hiányosságoktól szenvedett – rossz szónok volt, és, ahogy Jeremy Bentham – aki akkoriban hallgatója volt – mondta, „formális volt, pedáns, affektáló és hideg”. 1761-ben – abban az évben, amikor feleségül vette Sarah Clitheroe-t – királyi tanácsos lett, 1763-ban államügyész-helyettes is. 1766-ban mondkét tisztségéről lemondott, és 1770-ben kinevezték bírónak. Bíróként jól, de észrevétlenül működött. Mivel túlsúlyos volt és lusta, hamar megöregedett és ötvenhat éves korában elhunyt, özvegye és kilenc gyereke maradt utána.

Művei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hírneve főleg a Kommentárok ( Commentaries ) című művén alapul, de érdekesek a versei is, amiket szorgalmasan gyűjtött, de sose adták ki egy kötetben. Ahogy G. P. MacDonnell megjegyezte, a világ nem sokat vesztett, hogy nem ismerte meg Blackstone verseit, mert „erőltetettek és dagályosak”.

A híres Kommentárok mérföldkő az angol jogban, bár – Jefferson kifogásai ellenére – nagyobb hatással volt az amerikai alkotmányra, mint az angolra. Ahogy Daniel Boorstin megjegyezte, Blackstone, mivel XVIII. századi természettudományos, vallási, esztétikai, filozófiai eszméket is felhasznált, a jogot konzervatív és rejtélyes rendszerré tette. Stílusának eleganciáját viszont még Bentham is, aki nagy ellenlábasa volt, elismerte. Blackstone nem volt eredeti gondolkodó, „csaknem a ridegségig konzervatív volt”, és Jefferson szerint „a jogtudományt teljesen kiforgatta”, de még Jefferson is elismerte, hogy a Kommentárok nagyszerű stílusban íródott.

Főbb művei: An Analysis of The Law of England ( 1754 ); Commentaries on the Laws of England ( 1762 ); Tracts Chiefly Relating to the Antiquities and the Laws of England ( 1771 )

Irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Bentham, Jeremy: A Comment on the Commentaries
  • Boorstin, Daniel J.: The Mysterious Science of the Law
  • Warden, C.: The Life of Blackstone