Wikipédia:Wikipédia a sajtóban/HVG (2003. 10. 18.)

HVG: 2003. október 18. (78. oldal)

Címszavas modemizáció

„A netes jelenlét mértékéről tanúskodhat az is, hányan vesznek részt egy 2001-ben indult, különleges lexikonírási projektben. A wikipedia.org cím alatt olyan internetes enciklopédia készül, melynek írásába a világon bárki bekapcsolódhat, új szócikkeket írhat, átfogalmazhatja a régebbieket, esetleg visszaállíthatja valamelyik korábbi változatot. Az angol mellett negyven nyelven megjelentek már az enciklopedisták: a wikipedia.org tájékoztatása szerint eddig 15 312 lengyel, 1288 szlovén, 904 cseh és 102 magyar nyelvű szócikk készült el. A lexikonba anonimként is be lehet írni, de azért árulkodó, hogy a wikipedia-szerzők közül 13-an regisztrálták magukat lengyelként, négyen-négyen magyarként és csehként, ketten szlovénként. Az országok sorrendje lakosságarányosan éppen fordított. Az elkészült szócikkek számát tekintve Magyarország az utolsó: 100 ezer lakosra mindössze egy jut.”

A teljes cikk

'HVG 2003/42 10.18. 77-78. • Melléklet • cikk

HVG-S FELMÉRÉS A KELET-KÖZÉP-EURÓPAI ORSZÁGOK NETES JELENLÉTÉRŐL

Címszavas modemizáció

Csehország csaknem kivétel nélkül győztes volt azokban a tesztekben, melyekkel a HVG próbálta felmérni négy, EU-csatlakozás előtt álló ország webes jelenlétét. Magyarország politikában és zöldségekben erős.

Az EU-csatlakozás dátumáért immár nem versengő kelet-közép-európai országok még mindig árgus szemekkel figyelik egymás gazdasági mutatóit, s ezt teszik az úgynevezett „feltörekvő piacokat” vizsgáló kutatóintézetek is. Léteznek szakmai adatok, felmérések az internethasználatra (lásd táblázatunkat), ám a HVG azt is megszondázta, hogy a kiválasztott négy ország - Cseh-, Lengyel-, Magyarország és Szlovénia - mekkora helyet foglal el a virtuális világtérképen. A bizonyos keresőgépekben egyes, különböző feltételek mellett megtalált honlapok számát vizsgáltuk, természetesen súlyozva az eltérő lélekszámokkal is.

Az internetes keresőprogramok általában rendelkeznek országok szerint elrendezett honlapgyűjtéssel - például üzleti élet, média, turizmus vagy kultúra témakörökben. Az Altavista ilyen gyűjteményében a kiemelt 26 ország közé egyetlen kelet-közép-európai sem került be. A Yahoonál és a világ legnagyobb keresőprogramjánál, a Google-nál viszont mind a négy ország megtalálható: előbbinél Csehország magasan viszi a pálmát 2750 website-tal, őt követi Lengyelország 1515, Magyarország 1100 és Szlovénia 640 honlappal. A Google keresőjében 1923 lengyel, 1651 cseh, 475 magyar és 248 szlovén honlapot tartanak nyilván. Lakosságarányosan vizsgálva a sorrend az első esetben Szlovénia, Csehország, Magyarország, Lengyelország, míg a másodikban az első két hely felcserélődik.

Elvileg persze előfordulhatna, hogy az országlisták összeállítói elfogultak, és szorgalmasabban gyűjtögették egy-egy, számukra kedves ország oldalait. E hibalehetőség kiszűrésére a HVG jó néhány próbakeresést végzett, melyben a kiválasztott négy ország website-jain keresgéltünk különféle szavakat a hivatalos nyelvnek pontosan megfelelő írásmóddal. Megpróbálkoztunk például az országok neveire keresni, s a Google-t használva azt is beállítottuk, milyen nyelvű találatokat jelenítsen meg. A Polska kifejezésre 1,38 millió lengyel oldalt kaptunk, 584 ezer cseh nyelvű link jött fel a Ceská Republika szóösszetételre, 280 ezer magyar a Magyarország szó keresésére, s 150 ezer szlovén nyelvű oldalt találtunk Slovenija kifejezéssel. (A sorrenden az sem változtat, ha a csehek előnyét - melyet részben az okozhat, hogy államuk hivatalos elnevezését használják országnévként is - megpróbáljuk lefaragni, s a korrektség kedvéért a riválisok eredményéhez hozzáadjuk a Magyar Köztársaság, a Republika Slovenija, illetve a Rzeczpospolita Polska keresésére kapott találatok számát.) Ha viszont lakosságszám szerint súlyozunk, a nyertes Szlovénia: 100 ezer szlovénre 7500 lap jut. Ez a mutató a cseheknél az 5700-at közelíti, a lengyeleknél kevesebb mint 3600, a magyaroknál ennek is csak a háromnegyede.

Csehország az aranyérmes, ha a fővárosok neve a kutatásunk tárgya. Nem kevesebb mint 1,29 millió cseh nyelvű lapon fordul elő a Praha szó, 930 ezer Warszawa-oldal található lengyelül, 418 ezer Budapestet tartalmazó szöveg van magyarul, és 164 ezer Ljubljanát említő szlovénul. Mindez azt jelenti, hogy 100 ezer csehre több mint 12 500 fővárosos lap jut, ugyanennyi szlovénra 8200, magyarra ennek a fele, lengyelre pedig csak 2400. Az internetes ország-végződéseket szűrni képes Yahooval végzett „főfolyó-versenyt” is Csehország nyerte, ám ezúttal a magyaroké lett az ezüstérem: 80 800 cseh Vltava-oldalt, 59 600 magyar Dunát, 50 500 lengyel Wislát találtunk, és csak 2970 szlovén Dravát. Lakosságszám szerint Lengyelország az utolsó, egyébként a sorrend változatlan.

A pénznevekkel végzett felmérés végre fölényes magyar győzelemmel kecsegtetett: forintra keresve 71 700 oldal található magyar weblapokon, 54 000 zloty a lengyeleken, 37 200 korona a cseheken, végül 4870 tolar a szlovéneken. Az eredményt azonban legmélyebb sajnálatunkra kénytelenek voltunk érvényteleníteni, mivel a szláv nyelvek a - szavakat ragokkal szintén gyakran „eltorzító” - magyarhoz képest is túl sokszor változtatják meg pénzeik hangalakját, a száz zloty például lengyelül sto zlotych, a szlovén húszas dvajset tolarjev (előbbi ragozott alakból több mint 7 ezret, utóbbiból 17 ezret találtunk a megfelelő országok honlapjain). Ha viszont a pénz szóra kerestünk, Magyarország - lakosságszámát tekintve - a harmadik helyre szorult, a penízével (legalábbis virtuálisan) kétszer olyan jól ellátott csehek és a virtuális denarban (a pénz szót is így mondják) másfélszer gazdagabb szlovénok mögött. A könyv és a könyvtár szavakkal végzett vizsgálat is cseh győzelmet eredményezett 1214, illetve 945 találattal, előbbiben a szlovénok csak hajszállal maradtak le. Magyarország könyvügyben 871 linkkel a harmadik, könyvtárban 845 ponttal a második.

Ha kultúrában és pénzügyekben nem jeleskedik is tehát a neten Magyarország, a politikát, illetve a zöldségek kategóriát tekintve már egyértelműen. Az államelnökök közt a sorrend Mádl Ferenc (magyar) 30 900, Václav Klaus (cseh) 23 900, Aleksander Kwasniewski (lengyel) 17 800, Janez Drnovsek (szlovén) 779 volt; a miniszterelnökök közt a lengyel Leszek Miller nyert 23 200 lappal, őt követte Medgyessy Péter 21 300, a cseh Vladimír Spidla 12 200 és a szlovén Anton Rop 2280 találattal. Ez azt jelenti, hogy 100 ezer magyarra 303 Mádl és 209 Medgyessy jut, míg ugyanennyi csehre csak 232 Klaus és 118 Spidla, míg a lengyeleknél 46 Kwasniewski és 60 Miller, a szlovénoknál pedig 39 Drnovsek és 114 Rop az arány. Háborúból is több van (arányosítva), mint ahány cseh válka, szlovén vojna vagy lengyel wojna.

A vezető politikusok csatájánál is kiugróbb magyar sikert hozott a retek, amiből több mint kétszer annyi található magyar site-on, mint ahány redkev a második helyezett csehekén. Uborkából 100 ezer magyarra 48 jut, ugyanennyi csehre 30 okurka, lengyelre 24 ogórek, szlovénra pedig mindössze három kumara. A többi élelmiszernél általában nem mutatható ki a magyar fölény: a só és a túró csehül található meg gyakrabban, birsalmából pedig 100 ezer szlovénra hat jut, magyarra négy, csehre három, lengyelre kettő. A hamburgerversenyt a csehek nyerték, a magyarok viszont a Coca-Cola-csatában győzedelmeskedtek (ráadásul lakosságkorrekció nélkül is).

Szerelemből (legalábbis virtuális vizsgálatunkban) 100 ezer magyarra 447 jut, s ez az aranyéremre jogosít fel, ami azért is csillog különösen szépen, mert a szláv nyelvekben e szó megfelelőjét használják a szeretetre is. Ennek ellenére 100 ezer csehre csak 428, szlovénre 421, lengyelre 183 találat jut. Bugyiból viszont jó másfélszer annyi csehet találtunk, mint magyart; csókban fordított az arány - ám mindkét esetben megelőzve a lengyel és szlovén site-okat.

Végezetül kihasználtuk egy kicsit, hogy mind a négy ország lakossága többségében keresztény, illetve hogy a kommunizmus hasonló lenyomatot hagyott kultúrájukon. Akár Bibliára, akár Leninre keresve Csehország nyert, s Magyarország lett a második. Százezer csehre 350 Biblia és 61 Lenin jut, ugyanennyi magyarra 204 a szent könyvből, illetve 52 a kommunista vezérből. A harmadik hely Bibliából Lengyelországé, Leninből Szlovéniáé.

A netes jelenlét mértékéről tanúskodhat az is, hányan vesznek részt egy 2001-ben indult, különleges lexikonírási projektben. A wikipedia.org cím alatt olyan internetes enciklopédia készül, melynek írásába a világon bárki bekapcsolódhat, új szócikkeket írhat, átfogalmazhatja a régebbieket, esetleg visszaállíthatja valamelyik korábbi változatot. Az angol mellett negyven nyelven megjelentek már az enciklopedisták: a wikipedia.org tájékoztatása szerint eddig 15 312 lengyel, 1288 szlovén, 904 cseh és 102 magyar nyelvű szócikk készült el. A lexikonba anonimként is be lehet írni, de azért árulkodó, hogy a wikipedia-szerzők közül 13-an regisztrálták magukat lengyelként, négyen-négyen magyarként és csehként, ketten szlovénként. Az országok sorrendje lakosságarányosan éppen fordított. Az elkészült szócikkek számát tekintve Magyarország az utolsó: 100 ezer lakosra mindössze egy jut.

SCHWEITZER ANDRÁS

Szerző: Schweitzer András

Kulcsszó: információtechnológia; internet

Internethasználók száma kelet-közép-európai országokban 2003 szeptemberében

HVG 2003/42 10.18. 78. • Melléklet • táblázat

Internethasználók száma kelet-közép-európai országokban 2003 szeptemberében

Ország neve	Internethasz nálók száma (millió fő)	Lakosság (millió fő)	Internethasználók aránya a lakossághoz képest (%)	Növekedés 2000-hez képest (%)
Csehország	1,5	10,3	14,6	50
Lengyelország	3,8	38,6	9,9	36
Magyarország	1,6	10,2	15,7	124
Szlovénia	0,8	2,0	41	167