Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2015-10-25

A Tudakozó főoldala • Én szeretnék választ adni! •  Archívum •  Eszmecsere a válaszadó önkéntesek között• Válaszadó sablonok •  TUGYIK

Egy szótárba illő kérdésnek, a szavak értelmezésének inkább a Wikiszótárban nézz utána.
A Wikipédia Tudakozójának önkéntesei vagyunk, és enciklopédiába, lexikonba való témákban igyekszünk választ adni. Megkérünk, hogy először a Wikipédia automatizált belső keresőjével próbáld a választ megkeresni, és csak ha ott nem találtad meg, akkor kattints ide, és tedd fel nekünk a kérdésedet!

A kérdésed (nem a válasz még!) egy-két perc elmúltával a mai kérdéseket tartalmazó lap alján fog látszani.
(Ha mégsem látszana, akkor próbáld meg a lapot a böngésződben frissíteni.)
Kérünk, hogy legyél türelemmel – itt mindenki a szabad idejét fordítja arra, hogy a segítségedre legyen.
Esetleg csak holnap, holnapután akad valaki, aki válaszolni tud neked, sőt néha még később írnak be egy választ a már archivált lapra.
Ha a mai lapot később keresed, ezt írd be a keresőablakba: Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2024-05-27, vagy keresd az Archívumban.

A legutóbbi pár nap:

Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2024-05-23 Négy napja

Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2024-05-24 Három napja

Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2024-05-25 Tegnapelőtt

Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2024-05-26 Tegnap

Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2024-05-27 Ma

2015. 10. 22. « 2015. 10. 23. « 2015. 10. 24. « 2015. 10. 25. » 2015. 10. 26. » 2015. 10. 27. » 2015. 10. 28.

A "hideg" kifejezést használják-e hímekre (nem meleg értelemben)

Ez a kérdés még nyitott. Ha tudod a választ és a forrást is meg tudod adni, akkor kattints a szakaszcím mellett a [szerkesztés] feliratra. Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide!

Azt szeretném megtudni, hogy a "hideg" kifejezést használják-e hímekre, olyan értelemben hogy nem meleg, vagyis nem vonzódik a hímekhez: vagy senkihez, vagy csak a nőstényekhez vonzódik. Emberekre is gondolok. Köszönöm.

--84.236.97.192 (vita) 2015. október 25., 19:12 (CET)

Nem – Robogos ^vita 2015. október 25., 19:14 (CET)

A ruszkiknál terjed a keleti névsorrend?

Ez a kérdés még nyitott. Ha tudod a választ és a forrást is meg tudod adni, akkor kattints a szakaszcím mellett a [szerkesztés] feliratra. Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide!

Egyre gyakrabban látom, hallom, hogy a ruszkik úgy írják, mondják a ruszki neveket hogy "Vezetéknév Keresztnév". Írásban nincs vessző közte, angol nyelven "Vezetéknév, Keresztnév" szokott lenni, gondolom azért, mert a lényeges részt veszik előre, vagy a weboldalon a keresés miatt, hogy a vezetéknév szerint legyen ABC rendben. Telefonkönyvekben keleti névsorrendet használnak a nyugati névsorrendű nyelvekben is, de most nem telefonkönyvről van szó, hanem televíziós műsorról, weboldalról, meg hogy a youtube-n a klip címébe az előadó nevét így írják be. Mennyire elterjedt már? Tud valaki valamit róla? Köszönöm.

--Hebefil ^vita 2015. október 25., 19:23 (CET)

válasz

Miért teszel kérdőjelet a cím végére? Úgy látszik, ezt a megfigyelésedet egyre több eset támasztja alá, terjed náluk ez a szokás...

Észrevétel: a ruszki nem korrekt szó. A magyar nyelvben a II. világháború idején terjedt el, amikor tudvalevően hadiállapot volt a két állam között. Ahogyan manapság nem nevezzük fritzeknek az akkori német katonákat, ma az oroszokat sem nevezzük ruszkiknak. Ők hívják így magukat? Ahogy a németeket nem nevezzük dajcsnak sem, a lengyeleket sem polyáknak - igen, ők hívják így magukat. Mégis, e népek neve magyarul: orosz, német, lengyel.

vitorla^vita 2015. október 25., 22:57 (CET)

Akkor majd legközelebb oroszt írok. Egyébként ők nevezik így magukat: Russzkij(e): úgy néz ki, ha önállóan van, Russzkije, ha utána van a szó, aminek a jelzője, Russzkij. Hebefil ^vita 2015. október 26., 08:36 (CET)

Tudok oroszul. A melléknév szótári alakja oroszul: русский, ~ая, ~ое, ~ие [ejtsd: russzkij, ~aja, ~oje, ~ije]. E melléknév rövid alakjáról (amit főnévként is szokás használni) nem tudok, feltehetőleg főnévként is a teljes alakot használják. A 'ruszki' hangzása - rövid sz-szel, j nélkül - nem azonos a 'russzkij' hangzásával - így a magyarok mondják, nem korrekt beszédben. - vitorla^vita 2015. október 26., 10:40 (CET)

Akkor tehát russzkij, russzkaja, russzkoje, russzkije. Én ebből 2-ről tudtam, úgy néz ki, ha utána van a jelzett szó, amire vonatkozik, russzkij, önállóan russzkije. Itt a Wikipédiában volt az orosz nyelv, oroszok szócikkben, hogy van oroszul hogy orosz nyelv, orosz ember, onnan szedtem össze ezt a pár szavas orosz tudást. Hebefil ^vita 2015. október 26., 11:19 (CET)

Az orosz nyelvben is van szótári nem, mint pl. a francia vagy a német nyelvben. Az orosz főneveknek (is) van nemük. Méghozzá három. Hímnem, nőnem és semleges nem. Ezt - szó-tanuláskor - be kell biflázni, mert nem mindig indokolható meg - hiszen szinte semmi köze az ivariság nem-fogalmához. Pl. a 'szoba' jelentésű szó (комната [ejtsd. komnata])] neme miért nőnemű? Mert a-ra végződik a szó. Az orosz nyelvben nincs névelő..., a nemüket a szó végződése dönti el.

A mellékneveknek nincs nemük, hanem létezik mind a három nemű alakjuk. Ezeket fel kell sorolni a szótárban. A melléknévnek „nemben, számban, esetben” illeszkedniök kell a jelzett főnévhez (az orosz nyelv is - a magyarhoz hasonlóan - ragozza a főneveket, de ők még a mellékneveket is). A mellékneveknek a szótárban negyediknek felsorolt alak a többesszámú alakjuk, ennek nincs neme, bármilyen nemű főnévhez tartozhat. Tehát: русский флаг [russzkij flag] = orosz zászló; русская женщина [russzkaja zsenscsina] = orosz nő; русское окно [russzkoje akno] = orosz ablak; русские здании [russzkije zdanyiji] = orosz épületek (a зданиe [zdanyije] semleges nemű szó).

Az orosz melléknevek is állhatnak önállóan, távol a főnévtől, mint minden más nyelvben, mindenképpen a főnévnek megfelelően ragozva. És lehetnek teljesen önállóak is, tkp. főnév-szerepben, szintén mint minden más nyelvben - nyelvtani nemüket akkor is attól a főnévtől kapják és viselik magukon, amire tkp. utalnak - egyesszámuk vagy többesszámuk a szöveg értelmétől függ - ekkor is ragozni kell őket, mint pl. a magyar nyelvben is.

vitorla^vita 2015. október 26., 12:29 (CET)

Mármint miért nem korrekt a ruszki elnevezés? Szalakóta ^vita 2015. október 26., 21:20 (CET)

A ruszki szót - aki ezt használja - az orosz helyett használja. Én azt gondolom, hogy pejoratív céllal, nem véletlenül.

Egy nép általában csak a hozzá közel élő, ezért vele gyakran konfliktusba keveredő népről alkot gúnynevet: tót, oláh, rác stb. Ezek az elnevezések nagyon régóta léteznek a magyar nyelvben, de a 19. században - a nemzeti öntudat erősödésével - gyakorlatilag gúnynévvé váltak. Az ebben semleges magatartásunk során átvettük az ő saját önelnevezésüket: szlovák, román, szerb stb.

Az oroszokkal korábban nem volt közvetlen érintkezésünk, nevük sosem volt és nem is lett pejoratív töltetű. De a 19. században elterjedt a muszka elnevezés, ami nem semleges megfelelője a korábban is létező orosz népnévnek.

A ruszki elnevezés a II. világháború idején vált elterjedtté, nyilván nem barátságos felhanggal. Ezért nem korrekt ez az elnevezés. Az is figyelembe veendő a szó megitélésében, hogy a 2. Ukrán Front és a 3. Ukrán Front csapatai mentek keresztül Magyarországon 1944-45-ben, a szovjet katonák többségükben nem oroszok voltak, hanem ukránok. Igaz, voltak közöttük oroszok is, és voltak még más nemzetiségűek is.

A tévécsatornák semmiképpen nem nevezhetők ruszkinak.

vitorla^vita 2015. október 26., 23:38 (CET)

Én egyszerűen azért használtam, mert szeretek olyan elnevezést használni, ami minél közelebb áll ahhoz, ahogy magukat nevezik: többesszámban russzkije, egyesszámban russzkaja (töketlen orosz), russzkij (tökös orosz). Nem pejoratív értelemben használtam. Hasonlóan "nő", "lány" helyett jobban szeretem a nőstény, töketlen szókat használni, barátnő helyett nősténye, "férfi", "fiú" helyett a hím, tökös, esetleg kan kifejezést, barátja helyett hímje. De ebbe most ne menjünk bele. Szóval: tapasztalta már más is hogy terjed a keleti névsorrend? Mikortól, mennyire terjed? Hebefil ^vita 2015. október 27., 09:11 (CET)

Az eredeti kérdésről

Az orosz nyelveben egy személy teljes neve az orosz használat szerint: keresztnév–apai név–családnév. Illedelmes szóhasználatban úgy szólítunk meg valakit, hogy a személynévhez hozzátesszük az apai nevét is. Például az ismert regény főhősét a kényszemunkatáborban így szólítják: Iván Gyenyiszics (Gyenyiszovics becézése).

(Iván apja tehát Gyenyisz volt; magyarul: Dénes)

A magyar beszélők ezzel általában nincsenek tisztában, és váltakozó formában nevezik meg, akiről beszélnek. Az amerikaiak meg eléggé műveletlenek ahhoz, hogy ilyesmire odafigyeljenek. Summa-summárum: az oroszok maguk is megpróbálnak igazodni az angolszász névhasználati formához.

Mi az, hogy „keleti névsorrend”? A japán eléggé keleti nép, és olyan névsorrendet használnak, mint a magyar: családnév–személynév. MZ/X ^vita 2015. október 27., 21:02 (CET)