Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2010-08-26

A Tudakozó főoldala • Én szeretnék választ adni! •  Archívum •  Eszmecsere a válaszadó önkéntesek között• Válaszadó sablonok •  TUGYIK

Egy szótárba illő kérdésnek, a szavak értelmezésének inkább a Wikiszótárban nézz utána.
A Wikipédia Tudakozójának önkéntesei vagyunk, és enciklopédiába, lexikonba való témákban igyekszünk választ adni. Megkérünk, hogy először a Wikipédia automatizált belső keresőjével próbáld a választ megkeresni, és csak ha ott nem találtad meg, akkor kattints ide, és tedd fel nekünk a kérdésedet!

A kérdésed (nem a válasz még!) egy-két perc elmúltával a mai kérdéseket tartalmazó lap alján fog látszani.
(Ha mégsem látszana, akkor próbáld meg a lapot a böngésződben frissíteni.)
Kérünk, hogy legyél türelemmel – itt mindenki a szabad idejét fordítja arra, hogy a segítségedre legyen.
Esetleg csak holnap, holnapután akad valaki, aki válaszolni tud neked, sőt néha még később írnak be egy választ a már archivált lapra.
Ha a mai lapot később keresed, ezt írd be a keresőablakba: Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2024-05-03, vagy keresd az Archívumban.

A legutóbbi pár nap:

Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2024-04-29 Négy napja

Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2024-04-30 Három napja

Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2024-05-01 Tegnapelőtt

Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2024-05-02 Tegnap

Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2024-05-03 Ma

2010. 8. 23. « 2010. 8. 24. « 2010. 8. 25. « 2010. 8. 26. » 2010. 8. 27. » 2010. 8. 28. » 2010. 8. 29.

Laptop webkamerájának működésbehozása

Ez a kérdés még nyitott. Ha tudod a választ és a forrást is meg tudod adni, akkor kattints a szakaszcím mellett a [szerkesztés] feliratra. Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide!

Azt szeretném megtudni, hogy clevo d400s leptoppomhoz milyen programot kell letöltenem hogy mükődjön a benne lévő videó kamera?köszönöm

--82.131.246.108 (vita) 2010. augusztus 26., 17:16 (CEST)

Erre a linkre kattitva azonnal egy letöltő ablakot nyit meg neked, ahol már csak mentened kell a .zip fájlt. Ezek után kicsomagolod, majd futtatod a programot, és ha feltelepült, nagy valószínüséggel működni fog a webcamerád.

– Qwert1234 ^vita 2010. augusztus 28., 16:02 (CEST)

Interpoláció x-,y-koordinátákkal

Megválaszolva. Ha további kiegészítést akarsz tenni, akkor kattints a szakaszcím mellett a [forrásszöveg szerkesztése] feliratra. Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide!

== az interpolacio x,y koordinatakkal ==

Azt szeretném megtudni, hogy interpolacio x,y koordinatakkal

– Aláíratlan hozzászólás, szerzője 178.40.111.9 (vitalap | szerkesztései) 2010. augusztus 26., 17:39

válasz:

Kezdésnek tudom ajánlani az Interpoláció című szócikkünk elolvasását.

Ha e szócikk túl magas szintű, akkor javaslom a gimnáziumi tankönyvet elővenni.

Ha e szócikk megfelelő szintű, de túlságosan tömör, akkor javaslom a numerikus módszereket taglaló szakirodalom forgatását, könyvtárakban... (Arról nem tudok, hogy interneten ilyen irodalom hozzáférhető lenne...)

vitorla^vita 2010. augusztus 26., 18:30 (CEST)

Még egy cikk, ami segíthet: spline. Szalakóta ^vita 2010. augusztus 26., 21:35 (CEST)

(Szerkesztési ütközés után) Először is: a Wikipédia Tudakozója nem keresőprogram, ezért itt a kérdés előkészített kezdő formulájához igazodva lenne a legjobb benyomást keltő igazodnod, egész mondatos kérdést feltéve.

Amit a "kérdésből" ki tudok venni, az csak annyi, hogy az interpoláció fogalmáról, módjáról érdeklődsz. Sajnos az Interpoláció szócikkünk a járatlanabbak számára megérthetetlen, egyetlen ábrával is világosabbá lehetne tenni a fogalmat. Az interpoláció szó azt takarja, hogy egy matematikai összefüggés (függvény) néhány helyettesítési értékét ismerjük, de egy tippet szeretnénk az ismert értékek között levő értékekre is. Most kényelmetlen lenne ábrát is előállítanom, ezért vegyél magad elé egy papírt, és rajzolj rá egy derékszögű koordináta-rendszert, azaz a két tengelyt, ahogy az szokás. Rajzolj ebbe a területbe egy egyszerű, de nem egyenes vonalat, valamilyen görbét. Ez lenne az az összefüggés, amely a valóságban érvényes egy vizsgált jelenségre, de az összefüggést nem ismerjük, és ezt a vonalat sem látjuk.

Most jelöld meg feltűnőbben ennek a görbének két nem túl távol eső pontját, és további pontokat is a görbén. Tegyük fel, hogy a görbéből egy mérés során csak ezeket a pontokkal megjelölt értékeket ismerjük. Mondjuk, végzünk pár kutatófúrást a földben, különböző mélységekben, és minden helyen ismerjük a fúrás mélységében a kőzet sűrűségét. Ezek alapján szeretnénk megállapítani, hogy azon a részen a föld sűrűsége milyen összefüggésben van a mélységgel. Azért, hogy ne kelljen minden mélységbe lefúrkálni csak azért, hogy ismerjük az ottani sűrűséget is, hanem szeretnénk egy függvénygörbét, amely alapján egy adott mélységben fúrás nélkül is tudhatjuk a sűrűséget, kis bizonytalansággal. Nos, ekkor felrajzoljuk a mérések eredményeit. A vízszintes tengely jele legyen m, azaz mélység, a függőleges tengely s, azaz sűrűség. Minden ponttal megjelölt értékhez tartozik egy m és egy s érték, ezek felelnek meg máskor az x (abszcissza) és y (ordináta) értékeknek. Ha most akarnád, leírhatnád minden megjelölt pontnak a koordinátáit, a tengelyen megmérve azokat, de ez most nem fontos.

Válassz ki két egymás melletti mérést, és az azok értékeit jelző pontokat. Vonalzóval (gyerünk, keresd csak elő) húzz belőlük két vékony, egymással párhuzamos vonalat merőlegesen a vízszintes tengelyre. Jelöld meg az m (x) tengelyen a két mélységérték között félúton levő tengelypontot, majd ebből vékony vonallal húzz közöttük félúton egy párhuzamos vonalat, függőlegesen, és jelöld meg a metszéspontját a függvénygörbén is. Fontos, hogy a középső vonal pontosan a másik két vonal között, félúton legyen. Most vegyük a görbe két már ismert, megjelölt pontját, és kösd össze őket egy vékony, valószínűleg ferde egyenessel. Nézd meg: a középső függőleges egyenes a görbét metszi egy ponton, az az ehhez a mélységhez tartozó valódi érték. Ugyanaz a függőleges egyenes pedig az előbb meghúzott ferde egyenesen is kijelöl egy pontot, ez az interpolációs érték. A két pont általában nem esik egybe, de minél közelebb van egymáshoz a két ismert függvénypont, amelyeket összekötöttél, annál közelebbre esik közöttük a valódi és az interpolált érték.

Az interpoláció azt jelenti, hogy két ismert érték között levő értékre adunk egy becslést. Ha az extrapolációval is találkozol, ott az ismert pontok tartományán kívüli részen adunk egy értékre becslést. (Évente megméred a magasságodat, és azok alapján a következő évi magasságodra adsz egy becslést.)

Az interpoláció során tehát két érték között egy egyszerű módszerrel becslést adunk a függvényhez azon a helyen valójában tartozó értékre. Azért kell becslést adni, mert a valódi értéket nem ismerjük. Ahogy azt a józan ész is diktálja, minél több valódi értéket ismerünk a függvényből, a közéjük interpolációval képzett értékek annál közelebb lesznek a valósághoz.

Ez az interpoláció, mivel a két ismert értéket egy egyenessel kötöttük össze, lineáris interpoláció volt. Nem tudom, hogy a koordinátageometria területén hol tartotok, de ha a vizsgált két pont koordinátáit P1=(x1;y1), P2=(x2;y2) alakban írjuk le, akkor a közöttük vízszintes irányban félúton levő érték X koordinátája az x1 és x2 felezőpontja lesz, azaz PP(x)=(x1+x2)/2. Lehet, hogy más jelöléseket használtok, de ez alapján azt már ki tudod fundálni, meg a tanár is meg fog elégedni ezzel, ha minden kötél szakad. Ha lerajzolod kinagyítva a P1 és P2 pontokat, az őket összekötő egyenessel, akkor a két pont vízszintes és függőleges koordináta-segédvonalait is lerajzolva egy derékszögű háromszöget kapsz, amelynek az egyik oldala vízszintes, a másik függőleges, és az átfogó két végén ott van P1 és P2 pont. A háromszög vízszintes oldalát már megfeleztük a PP pont x-koordinátájának megállapításához, most a geometriai hasonlóság tételeire alapozva beláthatjuk, hogy az átfogón levő PP pont függőlegesen is félúton van a P1 és P2 pontok között, valamint az átfogót is P1 és P2 között felezi. (Ha megrajzolod a P1, PP átfogójú derékszögű háromszöget is, akkor az éppen feleakkora, mint a nagyobbik háromszög.) Tehát az Y koordinátákra is igaz, hogy PP(y)=(y1+y2)/2. Tehát a PP pont koordinátái: PP=(((x1+x2)/2);((y1+y2)/2)) Ez bármilyen két értékre igaz, de a P1 és P2 pontok nem lehetnek közös függőleges vonalon, azaz x1–x2 nem lehet nulla, mert akkor az ellenkezik a függvények általános definiciójával.

Mi most a legegyszerűbb interpolációs eljárást használtuk, amely a legpontatlanabb is, az Interpoláció szócikkben további, rafináltabb, de pontosabb módszerekről is olvashatsz.

Egyébként pedig egy jó tanács: az Obádovics-féle Matematika könyv mindig legyen a kezed ügyében, üvegablakú szekrényben, mellette egy üvegtörő kalapáccsal, mert ami abban nincs benne, az nem létezik, legalábbis az egyszerűbb matematikai ismeretek világában. - Orion 8 ^vita 2010. augusztus 26., 22:06 (CEST)