WS-Addressing

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A WS-Addressing vagy Web Services Addressing egy átvitel-semleges módszer webszolgáltatások közötti címzési információk cseréjére. Alapvetően két részből áll: egy struktúrából, ami a Web-szolgáltatás végpontjának referenciáit írja le, valamint címzési tulajdonságokból (Message Addressing Properties), ami az egyes üzenetek címzési információit tartalmazza.

Leírás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A WS-Addressing egy szabvány arra, hogy hogyan kell útvonal információkat tenni SOAP fejlécekbe. Ahelyett, hogy a hálózati réteg útvonalválasztási mechanizmusaira támaszkodnánk, saját kézbesítési adatokat használhatunk szabványos SOAP fejlécben. A hálózati réteg feladata csak annyi marad, hogy kézbesítse a WS-Addressing adatokat tartalmazó csomagot. Ha ez a csomag megérkezik a megadott címzettnek, a hálózati rétegnek nincs további feladata.

A WS-Addressing támogatja az aszinkron interakciókat is a wsa:ReplyTo SOAP fejléc segítségével, ami tartalmaz egy végpont-referenciát (Endpoint reference, EPR), amire a válasz kerül kiküldésre. A válasz üzenet egy külön csatornán kerül küldésre a végpontnak, így a SOAP üzenetek élettartama különbözik a HTTP protokollban meghatározott értékektől, lehetővé téve a hosszan futó interakciókat is.

Végpont referenciák[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Végpont Referencia (Endpoint Reference, EPR) XML alapú adat, ami a webszolgáltatásoknak küldött üzenetek címzését segíti. Tartalmazza az üzenet célállomásának címét, további paramétereket ami az üzenet routeolásához szükséges, valamint egyéb opcionális adatokat, mint például a webszolgáltatás WSDL-jét.

Címzési tulajdonságok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A címzési tulajdonságok írják le az üzenetek kézbesítéséhez szükséges címzési információkat

  • Üzenet célállomás URI
  • Forrás végpont—az üzenetet küldő szolgáltatás végpontja (EPR)
  • Válasz végpont—a végpont, ahova a választ kell küldeni (EPR)
  • Hiba végpont—a végpont, ahova hiba esetén üzenetet kell küldeni (EPR)
  • Akció—az üzenet szemantikáját leíró adat URI
  • Egyedi üzenet azonosító URI
  • Kapcsolat az előző üzenetekkel (URI-párok)

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A WS-Addressing fejlesztésében a Microsoft, IBM, BEA, Sun, és a SAP vett részt és adták be a W3C-hez szabványosításra. A W3C WS-Addressing Munkacsoport kiegészítette és finomított rajta a szabványosítás során. A WS-Addressing szabvány jelenleg három részből áll:

  • Alap specifikáció a végpont referenciák és címzési tulajdonságok leírására
  • Végpont referenciák és címzési tulajdonságok kapcsolata a SOAP-al.
  • A Metaadat specifikáció írja le, hogy az egyes tulajdonságok az Alap specifikációban hogyan vannak leírva WSDL-el, hogy hogyan kell WSDL metaadatokat rendelni a végpont referenciákhoz, valamint, hogy hogyan használható a WS-Policy a WS-Addressing támogatásához.

Hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Fordítás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ez a szócikk részben vagy egészben a WS-Addressing című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.