Vérfű hangyaboglárka

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Atobot (vitalap | szerkesztései) 2020. május 25., 22:18-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (Eszmei érték → Természetvédelmi érték, ld. WP:BÜ)
Vérfű hangyaboglárka
Természetvédelmi státusz
{{{status}}}
Magyarországon védett
Természetvédelmi érték: 50 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Ízeltlábúak (Arthropoda)
Osztály: Rovarok (Insecta)
Rend: Lepkék (Lepidoptera)
Alrend: Valódi lepkék (Glossata)
Öregcsalád: Pillangószerűek (Papilionoidea)
Család: Boglárkalepkék (Lycaenidae)
Alcsalád: Boglárkák (Polyommatinae)
Nem: Phengaris
Faj: P. teleius
Tudományos név
Phengaris teleius
Szinonimák
  • Maculinea teleius
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Vérfű hangyaboglárka témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Vérfű hangyaboglárka témájú médiaállományokat és Vérfű hangyaboglárka témájú kategóriát.

A vérfű hangyaboglárka (Phengaris teleius) Natura 2000 jelölő faj, szerepel az NBMR Programban, és a Berni Egyezmény hatálya alá tartozik. Magyarországon gyakori fajnak tekinthető.

Vérfű hangyaboglárka

Elterjedése

Nyugat-Európától Közép-Ázsiáig terjedt el, délnyugat-szibériai faunaelem. Hazánk egész területén szórványosan megtalálható. Láp-és mocsárréteket kedvelő lepkefaj.

Külső jegyek

Mérete 23–34 mm között mozog. A nőstény és a hím színezete eltér egymástól. A hím elülső szárnyának széle vastagabb sávban feketén hintett, közepe kék, rajta több fekete pikkellyel. Szárnyaiknak külső szegélye felé található szemfoltsor meredekebb lefutású, enyhén ívelt.

Életmód

Tápnövénye az őszi vérfű. A többi hangyaboglárkához hasonlóan életmódja nem csupán ehhez növényhez, hanem a hangyák jelenlétéhez is kötődik. Védettségének szükségességét ez a specializáltság is indokolja. Lárváját hangyagazdák a bolyba szállítják és nevelik fel. Cserébe a fejlődő hernyó cukros váladékkal látja el őket. Az imágók repülési időszaka júliustól augusztusig tart.

Források