Vitray Tamás
| Vitray Tamás | |
| Vitray Tamás (2010) | |
| Született | 1932. november 5. (80 éves) |
| Nemzetisége | magyar |
| Házastársa | Kállai Bori |
| Foglalkozása | újságíró, főszerkesztő, riporter |
Vitray Tamás, született: Neufeld Tamás[1] (Budapest, 1932. november 5. –) Kossuth-díjas magyar újságíró, főszerkesztő, riporter, a Magyar Köztársaság Kiváló Művésze.
Tartalomjegyzék |
Életpályája[szerkesztés]
Budapesten született erősen vallásos, polgári izraelita családban.[1] Kalandos gyermekkort követően 1952-ben végzett a Kölcsey Ferenc Gimnáziumban, ezt követően díszletmunkás volt a Magyar Néphadsereg Színházában. Az Idegen Nyelvek Főiskoláján az angol sajtó szakon tanult és a Honvédelmi Minisztériumban fordítóként dolgozott. Rövid ideig dolgozott a Magyar Rádiónál, a Chemolimpexnél, a Kínai Népköztársaság Nagykövetségén.
Első televíziós szereplése 1958. augusztus 5-én volt, amikor angoltudása miatt kérték fel amerikai atlétákkal interjú készítésére. Az interjú két okból is emlékezetesre sikerült: egyrészt a riporter és Rafer Johnson atléta közti magasságkülönbséget úgy hidalták át, hogy Vitray sámlira állt; másrészt Vitray abban a hiszemben dolgozott, hogy felvétel készül, csak utólag tudta meg, hogy élő adás volt (mint minden műsor az akkori MTV-n, mivel nem rendelkeztek rögzítéshez szükséges berendezésekkel). 1959. december 1-jén a Magyar Rádió és Televízió Televíziós főosztálya Agitációs Propaganda Osztályán a sportrovat belső munkatársa lett. 1963-ban a Testnevelési Főiskolán szerzett sportszervezői oklevelet.
Az első külföldi közvetítése 1960 januárjában Prágából a Csehszlovákia – Brighton-Tigers (angol-kanadai) profi együttes jégkorongmérkőzése volt. Első sportkommentátori sikerét ugyanebben az évben a garmisch-partenkircheni Műkorcsolya Európa-bajnokság közvetítése hozta meg. 1968. július 1-jétől főmunkatárs. Sporton kívül vezetett vetélkedőket, 1970-ben az első Hétnek, valamint az első Fórumnak is ő volt a műsorvezetője.
1975. december 1-jétől a Szórakoztató és Zenei Főosztály osztályvezetője. 1981. július 1-jétől a Drámai Főszerkesztőség Dokumentum Dráma osztályvezetője. 1988. november 1-jén kinevezték a nyugdíjba vonuló Radnai János helyére a Sport Önálló Szerkesztőség élére, ahová egy rövid kitérő után – 1991. február 15-étől az MTV 2 csatorna intendánsa lett. 1992. március 15-én visszatért. Alig van olyan sportág, amelyet ne közvetített volna a Magyar Televízióban. Az évek során megszámlálhatatlan Telesport- és helyszíni közvetítés, valamint számos nagy világverseny riportere volt. Összesen 21 téli- és nyári olimpiáról közvetített.
1997-től aktív nyugdíjas. 1999-től a Danubius Rádióban vezetett sporttal foglalkozó telefonos beszélgetőműsort Ötfülközt címmel. Állandó vendége volt Gyulay Zsolt olimpiai bajnok kajakos. A műsor 2001 őszén átkerült a Klubrádióra. 2002. október 21-étől ismét kinevezték a Sportfőszerkesztőség élére. 2004. november 1-jétől elnöki főtanácsos.
A Színház- és Filmművészeti Egyetem tanára, a Magyar Televízió Örökös Tagja.
A 2008-as olimpia volt az első 1960 óta, amelyet már nem a Magyar Televízióban közvetített (nem is utazott el a helyszínre), a kajak-kenu versenyek kommentátora volt a Eurosporton, valamint az RTL Klub Híradójában foglalta össze az olimpia aznapi fejleményeit.
2009. június 26-án, majdnem egy év elteltével (akkor Baló György vendége volt A Szólás Szabadsága c. műsorban) újra megjelent a képernyőn Az Este c. műsor utolsó Szabadság téri adásában, mint az MTV Örökös tagja. Vitray Tamás 1958 óta dolgozott a tv-nél. 2009-ben Medveczky Balázs az MTV akkori alelnöke költségcsökkentésre hivatkozva elbocsátotta az MTV-től.[2]
Jelenleg a Digi Sporton vezeti a Kibicek című beszélgetőműsort.
Felesége Kállai Bori színésznő, fogadott lánya Fonyó Barbara operaénekes. Két fia van első házasságából, Tamás és Péter.
Vitray Tamás a Mensa HungarIQa tagja. 2012. június 1-jén a XIII. kerület díszpolgára lett.[3]
Fontosabb televíziós műsorai[szerkesztés]
|
|
Könyvei[szerkesztés]
|
|
Díjak, kitüntetések[szerkesztés]
- Szocialista Televízióért
- Sport Érdemérem ezüst fokozat (1968)
- Rózsa Ferenc-díj (1971)
- Sport Érdemérem arany fokozat (1972)
- Munka Érdemrend arany fokozat (1980)
- Kiváló művész (1987)
- Magyar Köztársaság zászlórendje (1990)
- Opus-díj (1993)
- Ambassador-díj (1993)
- Aranyszarvas-díj (1994)
- Joseph Pulitzer-emlékdíj (életművéért) (1995)
- Egon Erwin Kisch-díj (1995)
- A Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje, polgári tagozat (1996)
- Pethő Sándor-díj (1999)
- Aranytoll (2000)
- Gerevich-díj (2001)
- MSZOSZ–díj (2001)
- Aranykor–díj (2001)
- A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje (2002)
- Prima Primissima díj (2003)
- a Magyar Televízió örökös tagja (2004)
- Kossuth-díj (2005)
- Budapest XIII. kerülete díszpolgára (2012)
Jegyzetek[szerkesztés]
Forrás[szerkesztés]
- MTV Arcképcsarnok
- Tévékönyv 1985
Külső hivatkozások[szerkesztés]
|
|||||

