Vitkovics-kódex
A Vitkovics-kódex egy a késő középkorban keletkezett magyar kéziratok közül.
Az 1525-ben készült Vitkovics-kódex szerzője nagy valószínűség szerint egy klarissza apáca volt. A kis 8-adrét alakú – belül hézagos, hátul csonka – nyelvemlék új szerzetesek reguláját és imádságokat tartalmaz. A kódexet Vitkovics Mihály fedezte fel Egerben 1803-ban (innen ered a név). A Volf György-féle Nyelvemléktárnak a VII. kötetében jelent meg 1878-ban. Két lapja közötti hézagját teljesen kitölti a később felfedezett 12 lapnyi terjedelmű úgynevezett Miskolci töredék. A Vitkovics-kódex a Magyar Nemzeti Múzeum birtokában van.
Források[szerkesztés]
- Magyar irodalmi lexikon. Szerk. Ványi Ferenc. Budapest: Studium. 1926. 850. o. (reprint kiadás, Kassák Kiadó, Budapest, 1993, ISBN 963-7765-38-7)
- Vitkovics-kódex és Miskolci töredék, 1525. A nyelvemlék hasonmása és betűhű átirata, az Országos Széchényi Könyvtár Kézirattárának Magyar Nyelvemlék 10. jelzetű kódexéről és a miskolci Lévay József Tudományos Könyvtár 10988-as leltári számú kódextöredékéről készült, az átiratot és a jegyzeteket kész. PAPP Zsuzsanna és KOVÁCS Zsuzsa, Budapest, MTA Nyelvtudományi Intézet, 1991 (Régi magyar kódexek 12–13.)
További információk[szerkesztés]
- A Vitkovics-kódex teljes betűhű szövege elérhető az Ómagyar korpusz ban.