Vita:Zálogjog

Az oldal más nyelven nem érhető el.
Új téma nyitása
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Legutóbb hozzászólt Talmann 17 évvel ezelőtt a(z) Kategórizálás témában
Kedves Új User, Látom, te is azok közé tartozol, akik azt hiszik, hogy egy szócikknek ők a szerzői, ezért bizalmatalnul néznek minden módosítást mások részéről és ragaszkodnak huszadrangú kérdésekhez. Természetesen tök mindegy, hogy a szabadalmi hivatal linkjét használod a védjegytörvény linkjeként vagy sem, én azért töröltem, mert itt teljesen felesleges a szöveg közötti link. A védjegytörvény ugyanis az általad idézett szövegen kívül nem foglalkozik zálogjoggal, nem is az a "fő profilja". Én személy szerint amúgy sem szeretem a szövegbe illesztett linkeket, mert az olvasót "kiviszi" a Wikipédiából és az olvasó talán nem is jön vissza. Ezt akarjuk? Arra valók a külső hivatkozások, hogy ott adjuk meg a külső linkeket, nem véletlenül vannak a lap alján.
Persze rém elegáns dolog lábjegyzeteket készíteni - de azt inkább egy nyomtatott szövegre bíznám.
Az csak hab a tortán, hogy megállapítod, hogy a szabadalmi hivatal oldalát nem frissítik olyan gyakran, mint a kedvencedet. Lehet, csak honnan veszed?--Linkoman 2005. október 19., 19:09 (CEST)Válasz

answers inserted[szerkesztés]

Kedves Új User, Látom, te is azok közé tartozol, akik azt hiszik, hogy egy szócikknek ők a szerzői, ezért bizalmatalnul néznek minden módosítást mások részéről és ragaszkodnak huszadrangú kérdésekhez.

0. Kedves Alapító User, nem, nem tartozom közéjük, eredetileg nem akartam rögtön kijavítani, hanem emailt próbáltam írni Neked, de ez nem sikerült, így magyaráztam a laptörténetben, a zárójelek között az indokaimat.


Természetesen tök mindegy, hogy a szabadalmi hivatal linkjét használod a védjegytörvény linkjeként vagy sem, én azért töröltem, mert itt teljesen felesleges a szöveg közötti link. A védjegytörvény ugyanis az általad idézett szövegen kívül nem foglalkozik zálogjoggal, nem is az a "fő profilja". Én személy szerint amúgy sem szeretem a szövegbe illesztett linkeket, mert az olvasót "kiviszi" a Wikipédiából és az olvasó talán nem is jön vissza. Ezt akarjuk? Arra valók a külső hivatkozások, hogy ott adjuk meg a külső linkeket, nem véletlenül vannak a lap alján. Persze rém elegáns dolog lábjegyzeteket készíteni - de azt inkább egy nyomtatott szövegre bíznám. Az csak hab a tortán, hogy megállapítod, hogy a szabadalmi hivatal oldalát nem frissítik olyan gyakran, mint a kedvencedet. Lehet, csak honnan veszed?--Linkoman 2005. október 19., 19:09 (CEST)


1. Nem a kedvenc oldalam, de legalább biztos lehet benne az ember, hogy a hatályos változatot látja. Te honnan veszed, hogy az mszh oldalán lévő hatályos? (Más oldalakon szokás megadni pl. a tv címe után, hogy hatályos x. év y hó z napján, az mszh oldalán nincs ilyesmi.) Te állítottad, hogy "védjegytv-re mutató link régi", holott nem az...

2. Nyugodtan töröld ki az összes lábjegyzetet a lajstromoknál, ha szerinted a wikipedia szellemével összeférhetetlenek, mert "kiviszik az olvasót". Az mondjuk nem világos, hogy ha azért törölted ki, mert a védjegytv egyébként nem foglalkozik a zálogjoggal, miért nem törölted az összes, lajstromokkal kapcsolatos linket.

3. A lábjegyzetek használatát nem bélyegezném meg, nem tartanám feltétlenül a magamutogató elegancia jelének. Nagyon is megvan a funkciójuk - nem csak nyomtatott szövegben. Ha egy oldalról túl sok a kifelé mutató link (=a cikk megalapozott), a lap alján felsorolt linkek helyett szerintem szerencsésebb a linkeket ott elhelyezni a szövegben, amihez kapcsolódnak. Pl. pont azért, mert a cikk témájához csak érintőlegesen kapcsolódnak, csak egy adott részletkérdésben érdekesek a cikk szempontjából.

4. Nem értem az agresszív-kioktató hangnemed. Más fórumokon tapasztaltam már ilyesmit, bíztam benne, hogy a wikipedia nem ilyen. Én örültem neki, h valaki, ez esetben Te vetted a fáradságod és elolvastad, amit írtam és belejavítottál-linkeltél. És ismétlem: eredeti szándékom szerint nem akartam javítani, hanem emailt írni, hogy rád bízzam, de azt írta ki a gép, hogy nem adtad meg az emailcímed. Ezután döntöttem a zárójelben magyarázkodás mellett. (A vita-oldal használatát csak most tanultam meg...) De ezek szerint rosszul sült el és rögtön támadásnak vetted.

üdv: eliezer (csn)

Kedves Eliezer, Előbb a userlapodon válaszoltam és csak utána olvastam el, amit írtál.
Mivel Te nem kérdezted meg, hogy miért változtattam egy apróságot, hanem visszajavítottad, arra következtettem, hogy az általad szerkesztett szócikk bármilyen változtatását mások részéről éppen Te nézed bizalmatlanul.
Sajnálom, ha kicsit erősen fogalmaztam, de kénytelen voltam felhívni a figyelmedet arra, hogy minden egyes szerkesztőnek joga más szerekesztéseit módosítani, kiegészíteni, felülírni. A "belejavítottál" (=beleírtál valalmit abba, ami az én művem) szó árulkodik arról, hogy ezt mindenképpen el kellett neked mondanom.
E-mailezni nem kívánok a wiki kapcsán senkivel. Amit írok, vállalok érte annyi felelősséget, amit álnéven vállalni lehet.--Linkoman 2005. október 20., 10:21 (CEST)Válasz

imho a szövegbe beszúrt külső link általában kerülendő , de ha forrásra (pl. egy törvény szövegére) mutat, akkor teljesen rendben van. --Tgr 2005. október 20., 11:06 (CEST)Válasz

ok, örülök, h sikerült tisztázni a félreértést. ha ez nem lenne már valóban huszadrangú kérdés, a "belejavítottál" szó értelmezésével (=beleírtál valalmit abba, ami az én művem) vitatkoznék, szerintem "belejavítottál" = változtattál egy cikk tartalmán és kész. nem annak örülök, h holtan elfekszik, amit írtam, hanem éppen azzal a várakozással szoktam ráklikkelni egy szócikkre, hogy hátha vki hozzátett vmit. eliezer

Interwikik[szerkesztés]

Atyaég! Egy cikkhez egy nyelvből csak egy interwiki hivatkozás lehet, mert megzavarja a robotokat. Ennek az lesz az eredménye, hogy egy nyelvközi robot az egészet kikapja a helyéről és hibalistára teszi. Úgyhogy el kellene dönteni, melyik is a megfelelő szócikk és arra hivatkozni mindenhol, nem 2-3 helyre linkelni... - Serinde üzenet 2006. február 2., 11:47 (CET)Válasz

Válasz: Interwikik[szerkesztés]

Az a baj, hogy az idegen nyelvű szócikkek jellemzően vagy a kézi-, vagy a jelzálogjogról szólnak, nem együtt a kettőről (pontosabban: két külön szócikk van, egyik a kézizj-ról, másik a jelzj-ról), azonban a magyar szabályozásról célszerűbbnek látszott egy szócikkben írni a szabályozás jellege (sok közös szabály), illetve azért is, mert ez a szócikk nem kizárólag a magyar szabályozást akarja bemutatni, hanem inkább áttekintést adni a zálogjogról, történeti és összehasonlító szempontból is. Így a külön kézizálogjog és jelzálogjog szócikkben túl sok mindent kellene mindkét helyen leírni, illetve sok minden egyikbe sem illeszkedne, ami jól illik egy általános zálogjogi szócikkbe. --Eliezer 2006. március 19., 19:13 (CET)Válasz

Kategórizálás[szerkesztés]

Ezt inkább egy Polgári jog nevezetű kategóriába kellene berakni.--Talmann 2006. október 6., 22:12 (CEST)Válasz

Zálogjog a zsidóságnál: gójoknak szabad, sőt kötelező zálogos kölcsönt adni kisemmizés céljából![szerkesztés]

A szócikkben a zsidó rész meg van hamisítva! Mózes V. könyve 15.6 világosan leírja, hogy a zálogos kölcsön csak zsidó és zsidó között tilos, zsidó -> gój viszonylatban azonban KÖTELEZŐ, mivel ezzel uralkodik a zsidó a többi népen!

Mózes V 15.6: "Mert az Úr, a te Istened megáld téged, miképpen megmondotta néked; és sok népnek adsz zálogos kölcsönt, te pedig nem kérsz kölcsönt, és sok népen fogsz uralkodni, és te rajtad nem uralkodnak."

23.21: "Az idegentől vehetsz kamatot, de atyádfiától ne végy kamatot!"

28.12: "Megnyitja néked az Úr az ő drága kincsesházát, az eget, hogy esőt adjon a te földednek alkalmas időben, és megáldja kezednek minden munkáját, és kölcsönt adsz sok népnek, te pedig nem veszel kölcsönt."

28.15: "De ha nem hallgatsz az Úrnak, Istenednek a szavára, ha nem tartod meg, és nem teljesíted minden parancsolatát és rendelkezését, amelyeket ma megparancsolok neked, akkor rád szállnak mindezek az átkok, és kísérni fognak téged"

28.43: "A köztetek élő jövevény mindinkább föléd kerül, te pedig egyre alább hanyatlasz."

28.44: "Az fog neked kölcsönadni, nem te kölcsönzöl neki, az lesz az első, te pedig az utolsó."

Tehát a zsidó vallás-etikában a zálogszedés gazdasági háború eszközeként szerepel a más népekkel (gój) szemben!

A muszlim vallás viszont szigorúan tiltja a kamatszedést és a zálogosítást, sőt a kereszténység is tiltotta, amíg csak a Templomos Lovagrend meg nem szerezte Európa pénzügyei felett az ellenőrzést. Miután velük leszámoltak a francia királyok, akkor jöttek be a zsidó bankárok, majd a svájciak.

Mindezek alapján a szócikket ki kell egészíteni! 82.131.210.163 (vita) 2010. szeptember 21., 10:28 (CE

A cégeljárásról szóló 2006. évi V. törvény 27.§ (2) bekezdés c.) pontja szerint: 27. § A cégjegyzék cégformánként, a 24-26. §-ban meghatározottakon túlmenően az alábbi adatokat is tartalmazza: (3) Korlátolt felelősségű társaság esetében

c) az üzletrészen alapított zálogjog tényét, a zálogjogosult nevét (cégnevét), lakóhelyét (székhelyét), cégjegyzékszámát (nyilvántartási számát),

TEHÁT: az üzletrészen alapított zálogot is be kell jegyeztetni a cégnyilvántartásba. Tehát a szócikkben írtakat javítani szükséges.