Vita:Tom Hanks

Ez a szócikk témája miatt a Filmműhely érdeklődési körébe tartozik.
Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe! Besorolatlan Ezt a szócikket még nem sorolták be a kidolgozottsági skálán. Nélkülözhetetlen Ez a szócikk nélkülözhetetlen besorolást kapott a műhely fontossági skáláján. Értékelő szerkesztő: Misibacsi (vita), értékelés dátuma: 2009. április 23.

Filmekkel kapcsolatos szócikkek

Wikipédia:Cikkértékelési műhely/Index

Erre a szócikkre érvényes a Wikipédia:Élő személyek életrajza irányelv. Ebben a legfontosabb, hogy a kortársakra vonatkozó megállapításokat a szerkesztők várakozási idő nélkül távolítják el a cikkből, a vitalapról és a felhasználói lapokról is, amennyiben azokhoz nincsenek megadva a cikk témakörében elfogadható, megbízható források.

(Ezt a sablont valamennyi életrajzi cikk vitalapján elhelyezzük, ha a cikk élő személyről szól. A szerkesztők tájékoztatására szolgál, és önmagában nem jelez hiányt.)

Lásd még a Wikipédia:Ellenőrizhetőség és a Wikipédia:Tüntesd fel forrásaidat! irányelveket.

Az egyes források alkalmazhatóságának szerkesztőségi fóruma: Wikipédia:Kocsmafal (források).

Magas barna férfi felemás cipőben (1985): Nem szőke? -- Harp

Nem. Az a Pierre Richard féle 1972-es francia film (aminek ez a remake-je): Magas szőke férfi felemás cipőben. Kope 2004 május 24, 18:43 (CEST)

:) Viszont, ami engem jobban zavar, az az a tény, hogy ez a hivatalos címe, pedig sokkal jobb lenne így: Magas, barna férfi, felemás cipőben (vesszőkkel).

Ami az első vesszőt illeti, én el tudom fogadni vessző nélkül, mivel jelzők között valóban elmaradhat a vessző, ha különneműek, és talán ezeket is tekinthetjük különneműnek (bár erről lehet vitatkozni). – A színes amerikai film jelzői például különneműek, mivel nem arról van szó, hogy a film színes is, meg amerikai is, hanem egy olyan amerikai filmről van szó, ami színes: a jelzők közül a második szorosabban tartozik a szóhoz, mint az első. Ezzel szemben a színes, szélesvásznú film nem elsősorban úgy értendő, hogy a szélesvásznúak azon csoportjából való, amelyek színesek, hanem egyszerűen színes is, meg szélesvásznú is: jelzői egyneműek, hasonló szempontból minősítik a jelzett szót, és ilyenkor már kell a vessző. – A különnemű jelzőkkel ellátott szerkezetek tehát kvázi így néznek ki: [A [BC]], az egynemű jelzőknél viszont [[A B] C] módján elemezhetők, ami lényegében az [[AC] [BC]] rövidüléseként fogható fel. – Ez az egyneműség–különneműség nem a magyar nyelvészet találmánya: más nyelvekben (pl. francia) előfordul, hogy a két különnemű jelző közül az egyik (az egyedibb, szorosabban kapcsolódó) megelőzi a szót, a másik (az alkalmibb jellegű) pedig követi.

A másik vessző háttere legalább ilyen érdekes: a hátravetett jelzőről van szó, amelyről Antal László (elismert nyelvész) külön könyvet is írt A hatodik mondatrész címmel, tehát hogy ez nem egyszerű határozó, hanem a szónak egyfajta határozói alakú jelzőfélesége, amelyet önálló mondatrészként is bátran számon lehetne tartani. Itt nem arról van szó, hogy rámutatunk arra a férfire, aki (a fenti jelzőkön túl) mellesleg még felemás cipőben is van, hanem egy felemás cipőben lévő férfire mutatunk rá. Itt is látható, hogy az ilyen „hátravetett jelzőket” gyakran át lehet alakítani – valami kapcsoló szerepű melléknévi igenévvel – valódi jelzővé. Például a levél anyámhoz lehet „az anyámhoz írott levél” is, stb., s ilyenek még a való, lévő, folyó, folytatott, vívott, történő, tett, gyakorolt, kifejtett és egyéb miskulanciák (bár némelyikük nyelvhelyesség szempontjából kétséges lehet). Ebben az értelemben tehát nemhogy nem kell a vessző, de nem is tanácsos.

--Adam78 2004 május 25, 01:51 (CEST)

Oh. I see. Az elsőben nem is éreztem annyira a szükségét, a második vesszőnek pedig csak annyira, hogy teljesen biztos voltam benne, de nem nyert. Kösz az infót.

--Szajd 2004 május 25, 17:37 (CEST)