Vita:Szentjobb

Ez a szócikk témája miatt az Erdély-műhely érdeklődési körébe tartozik.
Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe! Bővítendő Ez a szócikk bővítendő besorolást kapott a kidolgozottsági skálán. Kevéssé fontos Ez a szócikk kevéssé fontos besorolást kapott a műhely fontossági skáláján. Értékelő szerkesztő: Hkoala (vita), értékelés dátuma: 2011. április 7.

Erdéllyel kapcsolatos szócikkek

Wikipédia:Cikkértékelési műhely/Index

Untitled

Engedjétek meg, hogy a Pallas Nagy Lexikonából idemásoljam a vonatkozó részeket:

"Szent-Jobb

nagyközség Bihar vármegye székelyhidi j.-ban, (1891) 1425 magyar lak., postahivtallal és postatakarékpénztárral. Hajdan Szent-Jognak nevezték. Várát Bocskay, Rákóczi Zsigmond és utóbb a Rhédeyek birták. A vár a mostani urasági lak helyén állott. Apátságát lásd Szentjobbi apátság.

Szent jobb

Szt. István magyar király épségben maradt jobb keze. Hartvik legendája szerint a szentté avatás alkalmából Szt. László emeltette ki Szt. István tetemeit a székesfejérvári sírból, ahol 45 évig pihentek s ezen alkalommal találták épségben a nagy király jobb kezefejét. A nemzeti ereklye megőrzésére Szt. László a szent-jobbi apátságot (l. o.) alapította. A török uralom alatt a Sz. Boszniába került; itt drága pénzen keresztény kereskedők váltották magukhoz s megőrzés céljából a ragusai dominikánusok kolostorába hozták. Két századnál tovább maradt Ragusában a nélkül, hogy Magyarországon tudták volna hollétét. Több magyar főúr véletlenül akadt nyomára s figyelmeztette rá előbb Lipót császárt, majd Mária Teréziát, aki a szent ereklyét 1771. előbb Schönbrunnba, innen Budára hozatta, azt a szt.-zsigmondi prépostnak, mint udvari plébánosnak és az angol kisasszonyok főnöknőjének őrizetére bizta s a visszaszerzés emlékére pénzt veretett. II. József intézkedéséből a «vörös csillagos keresztes vitézek», többnyire csehek, teljesítették ezt a tisztet, 1882 óta pedig a király által kinevezve, a budai királyi palotai plébános. A Sz. aug. 20., Szt. István napján szokott nagy pompával ős Buda várában a magyar nép tisztelete által környezve körülhordoztatni. A Sz. megtalálásának emléknapja máj. 30. A szent ereklye számára a magyar püspöki kar 1862. új, remek kivitelü drága ereklyetartót készíttetett. L. még Ereklyetartó.

Szentjobbi apátság

Szűz Máriáról címzett Benedek-rendi apátság. Szt. László alapította 1083., hogy ott Szt. István jobbját őrizzék. Kolostora kezdetben fából készült, Álmos herceg azonban díszes kőépülettel cserélte fel. Kálmán alatt pusztulásnak lett martaléka s csak III. István alatt helyeztetett régi állapotjába. 1498. II. Ulászló, a pálosokra bizta a monostort. Ezen jogsérelmet Máté főapát II. Gyula pápa elé vitte, de eredménytelenül, mert a pálosok 1557-ig voltak a dús javadalom birtokában; 1563. világi kézre került, 1660. pedig elfoglalta a török s birta míg csak ki nem űzték. Régi okleveleken zenth Jog, szt. Jobbkéz, Abbatia sacrae dexterae s. Stephani és de Berekys nevek alatt fordul elő. V. ö. Czinár, Monast. (I.); Jerney János, Magy. Tört. Tár (II.)."

Érdemes gondosan elolvasni ezeket a szövegeket, mert a településről szóló szócikk mellett egy önálló szócikk kellene a Szent jobbról, mint nemzeti ereklyénkről.

A település nevének eredetéhez beírt adatok nincsenek összhangban a Pallasszal, mivel a Pallas azt állítja, hogy a település eredete 1083-ra megy vissza és nem volt "város", hanem a Szentjobbi apátság volt, amiről a település kapta a nevét.

Minden tiszteletem a településé, de a Szent jobb alapvető jelentése az ereklye. Mi legyen ezekkel?--Linkoman 2006. szeptember 8., 20:16 (CEST)

Lektorálandó

A "Nevének eredete" és a "Története" szakaszban keveredik az apátság és a település; ezt tisztességes források alapján rendbe kellene tenni. Egyébként hogyan lehet az, hogy 1083-ban nevezték el Szentjobbnak, de 1213-ban említették először? (A bevezetőből töröltem a "latin neve Sancta Dextra" szöveget, mert az is az apátságra vonatkozik, nem a településre.) Hkoala 2022. július 16., 11:02 (CEST)