Vita:Növelő elem

Az oldal más nyelven nem érhető el.
Új téma nyitása
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Legutóbb hozzászólt Gubbubu 18 évvel ezelőtt a(z) Untitled témában
Ez a szócikk témája miatt a matematikai műhely érdeklődési körébe tartozik.
Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe!
Jól használható Ez a szócikk jól használható besorolást kapott a kidolgozottsági skálán.
Kevéssé fontos Ez a szócikk kevéssé fontos besorolást kapott a műhely fontossági skáláján.
Értékelő szerkesztő: Gubb (vita), értékelés dátuma: 2011. január 20.


Untitled[szerkesztés]

Ez valami egzotikus dolog lehet, mert a Google-öm semmit se talált rá. :O Hogy hívják őt nemzetközileg? SyP 2006. május 8., 22:21 (CEST)Válasz

fogalmam sincs ... valami orosz pacák találta ki. a félcsoport-elmélet amúgy sem igazán valam publikus dolog, csak a legelvetemültebb matematikusokat érdekli - de olyan gyönyörű fogalmak és tételek vannak a dologról, hogy majdnem elolvadtam, mikor olvasni kezdtem. nem hiszem, hogy van róla máshol anyag, mint néhány szűk körben járó szaklapban ... a cikkem végén van egy csomó cirillbetűs hivatkozás, ezekkel nem boldogulok és nem tudom, segítene-e, de van egy francia betűs cikkcím: Sur les demi-groupes ayant des éléments unités d'un côté. Ha az utolsó szó nem segít, akkor semmi. Mert több infot egyelőre nem tudok én sem. Absztrakt algebra fan, Gubb     2006. május 8., 22:33 (CEST)Válasz

Győzelem! Azt hiszem, ha rákeresel a "magnifying element, semigroup, Ljapin" keresőszavakra, találsz pár dolgot. [1]. De érdemi info nem sok van, csak cikkcímek, tartalom nélkül. EZ: [2] letölthető és érdekes, de nem olvastam. Gubb     2006. május 8., 22:52 (CEST)Válasz

Ó hogy az a ... a [2] hivatkozás kell, én meg az [1]-et írtam a cikkbe. Na, kiszedem. Gubb     2006. május 9., 20:19 (CEST)Válasz

  • Лялин, Е. С.: Увеличительные элементы ассоциативных систем. Учен. эан. Ленuн-зрат. зoc. neδ uнcm., 89 (1953), 55.-65.
    A Leningrádot legalább felismerhetted volna... :) Rögtön beírom. – KovacsUr 2006. május 9., 20:28 (CEST)Válasz
Ohh nenene! Írd ide, kérlek, mert ez (a fenti) hivatkozás nem az, ami kell. A kellő és cirilbe kódolandó hivatkozást a Syp vitalapján likelt kép [2] jelű sora alatt találod! Egyébként valószínűleg a kötőjel zavart meg ... (olyasmire gondoltam, hogy a Vlagyimir Iljics Egyetem matematika tanszékének a lapja, vagy ilyesmi - a szovjetek mindent róla neveztek el) Gubb     2006. május 9., 20:31 (CEST)Válasz
Hm? A másodikat írtam bele a cikkbe... – KovacsUr 2006. május 9., 20:32 (CEST)Válasz

Szuper! Köszönöm, most már mehetek tovább ... Gubb     2006. május 9., 20:33 (CEST)Válasz

Szent borzalommal nézem ezt a cikket, én egy kukkot nem értek belőle, leragadtam az egyismeretlenes egyenleteknél :) Data Destroyer 2006. május 11., 21:04 (CEST)Válasz

Nagyon helyes a "szent" kifejezés. Itt szent, mert nagyon mély (tehát nagyon egyszerű, de épp ezért nehéz - mindig a legegyszerűbb igazságok a legnehezebbek) dolgokról van szó. Épp ezért helyes a "borzalom" kifejezés is, ha nem valami viszolygásról, hanem egyfajta áhitatos csodálatról van szó. Borzadni nem kell tőle, hiszen a félcsoport a világ legegyszerűbb egyműveletes, de értelmes algebrai struktúrája : mindössze csak az asszociativitást kell észbetartani (a grupoid egyszerűbb, de "igazából" csak elméleti jelentősége van). A viszolygás elmúlik mindenkiben, aki hajlandó időt szánni rá, hogy megismerje a tárgyat. Gubb     2006. május 11., 21:09 (CEST)Válasz

Csodálat, természetesen, nem viszolygás :) Én iskolás éveim alatt nem tudtam elmélyedni a maetmatikában, egyszerűen hülye voltam hozzá :) Data Destroyer 2006. május 11., 21:11 (CEST)Válasz

Én is gimnázium 2. osztályában tanultam meg kétjegyű számmal osztani :-)))). El nem lehet mondani, hetedikes koromig mennyire utáltam a matekot :-)). Ma már a kedvencem (gondolom, nem nehéz kitalálni). Gubb     2006. május 11., 21:13 (CEST)Válasz