Vita:Magyar Optikai Művek Ságvári Endre Szocialista Brigádja

Az oldal más nyelven nem érhető el.
Új téma nyitása
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Legutóbb hozzászólt CsGábor 13 évvel ezelőtt a(z) E-mail a brigádvezető fiától témában

Jegyzetek[szerkesztés]

A Magyar Optikai Művek#Állami díjasok szerint az Állami Díjat a „sóalapú hőmérséklet-megfigyelő optikai rendszer kifejlesztéséért” kapták. Ehhez forrás kellene, Almanachban nincs benne. – CsGábormegbeszélés 2010. október 2., 22:32 (CEST)Válasz

Utánanézek, mint volt -az optikai területtel is kapcsolatban lévő- "momos". Egyébként örülök a cikknek. Tanúsíthatom, hogy a díj mögött komoly teljesítmény áll. – Kispados vita 2010. október 2., 22:48 (CEST)Válasz

Azért figyeltem fel erre az indoklásra, mert a könyvben idézett 1978-as Népszabadság-cikk így kezdődik:

A Magyar Optikai Művek optikai gyáregységének folyosóin vitrinekben bonyolult alakú lencsék, sokszögű, sokféle nagyságú prizmák, és mellettük a műszerek, amelyeknek legfontosabb alkatrésze az üvegből készült optika. Az egyik polcon kilónyi csiszolatlan, homályos tömb.
– Lehet, hogy ennek köszönhetjük az Állami Díjat – mutatott rá Major László, a Ságvári Endre szocialista brigád vezetője. […]

Na vajon mire mutatott rá a brigádvezető? Persze pont ott szakad meg az idézet, ahol a lényeg jönne. :-)CsGábormegbeszélés 2010. október 2., 23:37 (CEST)Válasz

E-mail a brigádvezető fiától[szerkesztés]

Idemásolom a brigádvezető fiától Kispadosnak küldött levél részletét (ld. itt)

... Amennyit én tudok az évtizedes anekdotázásokból, az annyi, hogy ez volt akkoriban a legnagyobb áttörésük. A lényege nagyvonalakban az, hogy az akkoriban kifejlesztett és használt színanalizátort nem tudták nagy hőmérsékletű üzemekben (kohók pl.) használni, mert az üvegből készült optikák nem bírták volna. Ezért sókristályból oldották meg, mert sokkal nagyobb hőt képes elviselni. Viszont a só könnyen törik, megmunkálni nehéz. Ebben volt a nagy tudomány. Végül megoldották és az elmondásuk szerint ez volt az utolsó nagy lépcső a díjhoz. Az ilyen rendszert használó színanalizátorral meg tudták pontosan állapítani az olvasztott vas hőmérsékletét és a különböző gyártási technológiáknál csökkentették ezzel a selejtszámot. Egyébként pont tavaly néztük a Discoveryn az egyik amerikai öntőüzemről készült filmet, amiben a fazon megemlítette, hogy az általuk használt szerkezetet Európában találták fel a hetvenes évek végén. Az olvasztott fém hőmérsékletét figyelte, mikor tudnak csatornafedelet önteni. Részletekkel ők tudnak bővebben szolgálni.

CsGábormegbeszélés 2010. november 14., 14:19 (CET)Válasz