Vita:Kristálykoponyák

wikiszótárról áthozva

A titokzatos, emberi koponyát formázó, kristályból kifaragott szobrok eredete, rendeltetése nem ismert, de számos feltételezés látott napvilágot velük kapcsolatban. Vallási rítusok, varázslatok, szertartások kellékeinek tartják őket, sokan a földönkívüliekkel is összefüggésbe hozzák létezésüket.

Egy ősi indián legenda szerint a Földön 13 emberi méretű koponya létezik, melyek hatalmas, természetfeletti tudás hordozói. Fontos információkat tartalmaznak az emberiség eredetével és jövőjével, a világegyetem rejtélyeivel kapcsolatban. Ez a tudás azonban akkor válik hozzáférhetővé és az emberiség közkincsévé, ha mindegyik kristálykoponya előkerül, és egybegyűjtik őket. Ám ez csak akkor történhet meg, ha az emberiség elér egy bizonyos erkölcsi fejlettségi fokot, hogy ne éljen vissza a tudással.

A leghíresebb kristálykoponya az 1924-ben, egy ősi maja város, Lubaantum (a mai Belize területén) feltárásakor Frederick Albert Mitchell-Hedges régész lánya által talált darab. Ez a koponya az egyetlen, amely két darabból áll. A kvarckristályból készült koponya tömege 5,2 kg, és anatómiailag szinte tökéletes. A kristálykoponya eredete a történelem homályba vész: kora meghatározatlan, funkciója, elkészítésének módja nem ismert. A kvarckristály ennyire precíz megmunkálása olyan technológiát feltételez, amely még ma sem áll az emberiség rendelkezésére. A kvarckristály keménysége miatt az egyetlen eszköz, amivel meg lehet munkálni – a mai ismereteink szerint – a gyémánt. Frank Dorland restaurátor szerint a koponya készítői először gyémánttal gömbformát faragtak ki, majd a csiszolást, maratást, fényezést víz és homok oldatával végzett megszámlálhatatlanul sok kezeléssel kivitelezték. Ez a folyamat körülbelül 300 évnyi munkába kerülhetett. A Mitchell-Hedges-féle kristálykoponya tehát vagy egy mára elfeledett eljárással készült, vagy több évszázad alatt nyerte el mai formáját. Dorlandnek a vizsgálat során az a meglepő körülmény is feltűnt, hogy a koponya a kvarc kristálytengelyének irányát figyelmen kívül hagyó módon készült, holott ez a tengely határozza meg, hogy a kifaragás során mekkora eséllyel reped meg a kristály. A kutató ráadásul a legalaposabb vizsgálattal sem fedezett fel karcolásnyomokat a koponyán.

Médiumi információ

Carole Wilson, Kanada legismertebb médiuma, akinek segítségét a rendőrség is rendszeresen igénybe veszi megoldatlan gyilkossági ügyek esetében. Mint médium, képes rá, hogy a kristálykoponyában tárolt információkhoz hozzáférjen. Carole szerint a kristálykoponyákat sok-sok évezreddel ezelőtt alkották egy magasabb intelligencia tagjai – egy olyan civilizáció, amely megelőzte a majákat.

Így vall erről: „Ez a tárolóedény tartalmazza sokak elméjét és az egy elmét… Nem az általatok ’fizikainak’ nevezett eljárás útján készült. Jelenlegi formájába a gondolat hatalma öntötte... A világ java része a szellem erejével jött létre. A szellem teremti az anyagot. Ez az edény azért kristályosodott ki, mert neked, a három dimenzió által behatároltan, szükséged van a látásra, a hallásra és a tapintásra…

További edények fognak előkerülni… számosan vannak még… Amikor valamennyi tárolóedény együtt lesz, bámulatos tudásnak lesztek birtokosává… A fény és a hang lesz a kulcs; amikor a megfelelő rezgést előállítjátok, megkapjátok az információt, melyre szükségetek van… De az idő még nem jött el… Még mindig vannak olyanok, melyek még formát sem nyertek… és mások, melyek biztonságban pihennek az óceánok mélyén… Túl veszélyes lenne az embernek birtokolnia ezt az információt… túl korai az evolúció szempontjából… mert az emberiség még mindig a pusztítás eszközeinek jobbítására tör.”

Ősi indián legenda

Az őslakos amerikaiak között a mesélés hagyománya az eszköze annak, hogy titkos tanításaikat generációról generációra átadják egymásnak. A cherokee-k a következőket mondták el:

„Kezdetben 12 világ létezett az emberi élet számára. Ezek a planéták különböző napok körül keringtek. A bolygók mindegyike összegyűjtötte tudását, és ezt a tudást egy holografikus számítógépbe táplálta: egy kristálykoponyába. A planéták öregjei segítették a Föld népeit, hogy felépítsenek négy nagy civilizációt: Lemúria, Mu, Mieyhun, és Atlantisz civilizációit. Arra használták fel a koponyák tudását, hogy misztikus iskolákat hozzanak létre, a rejtett bölcseletek iskoláit, és titkos gyógyító szervezeteket. Később kezdték széles körben is elterjeszteni a tanokat. Az információ megközelítőleg 750 000 esztendővel ezelőtt érkezett meg, és 250-300 000 esztendővel ezelőtt kezdődött el a terjesztése a Földön.

A koponyákat egy piramis belsejében tartották – a Bárkaként ismert hatalmas formációban. A Bárka a szent bolygókról származó, körben elhelyezett 12 koponyából állt, egy tizenharmadikkal, a leghatalmasabbal, a formáció középpontjában. Ez a tizenharmadik koponya képviselte valamennyi világ kollektív tudatát, és kapcsolódott valamennyi szent planéta tudásához.

Az utazó emberek a koponyákból álló Bárkát először az olmék néphez vitték el, majd a maják vették át, azután az aztékok. Ám az aztékok arra használták fel a koponyák hatalmát, hogy visszaéljenek saját erejükkel , és másokat az irányításuk alá vonjanak,. Az egyetlen hatalom, amely képes volt megtörni az aztékokat, a spanyol birodalom volt. Amikor a papok, akik Cortezzel érkeztek, meghallották a kristálykoponyák hírét, az információt eljuttatták Rómába, a pápának is. Mielőtt azonban megkaparinthatták volna a kristálykoponyákat, a helyi papok és harcosok elmenekültek velük. A koponyák szétszóródtak a világban, és addig kell vándorolniuk, míg megtanulunk osztozni egymással a tudáson, gondoskodunk egymásról, tanítjuk egymást, és békés, harmonikus világot teremtünk a Földön.”

A hölgy, aki hatot birtokol

Nem tudjuk, hány darab kristálykoponya lehet a Földön, de közülük hattal Joky van Dieten Maasland büszkélkedhet. A holland hölgy élőlényeknek tekinti a kristálykoponyákat, akikkel állandó telepatikus kapcsolatban áll. Úgy gondolja, hogy élő entitások, élő energia-források. Mindegyikük más típusú kristályból készült és mind máshonnan került hozzá: Oroszországból, Mongóliából, Olaszországból, Peruból, Brazíliából és Guatemalából. Szerinte a kristálykoponyák eszközök, hogy kapcsolatba kerülhessünk a csodákkal. Mindenki számára megnyílnak, akik meditálni szeretnének velük.

Joky van Dieten Maasland így beszél a koponyák misztériumáról: „Mi mindannyian részei vagyunk egy varázslatnak, de egyenként a saját főszerepünket játsszuk az élet nevű csodában. A kristálykoponyák arra tanítanak engem, hogy láthatatlan erők vannak körülöttünk, amiket "lecsapolhatunk", saját javunkra használhatunk, s ezáltal mindig egy pozitív szervezet részei lehetünk. A kristálykoponyák tökéletesen megváltoztatták az életemet. Amióta velem vannak, sok felismerést tettem, minden nagyon szép körülöttem, és csodálatos emberek keresztezik az utamat, akiktől nagyon sokat tanulok.”

Különös tulajdonságok

A koponya fényvezető- és visszaverő tulajdonságai figyelemreméltók. Fény útjába helyezve a kristály felragyog, a szemüregek pedig a többi résznél is fényesebben világítanak. Ez láthatóan tudatos tervezés eredménye. Számos tudományosan megmagyarázhatatlan jelenségről számolnak be azok, akik közel kerültek a Mitchell-Hedges-féle kristálykoponyához. Többen elmondták, hogy képes a színét változtatni, hangot és illatot kibocsátani, szemüregébe nézve pedig némelyek régi épületeket, embereket láttak. Egyszóval a koponya szinte minden érzékszervre képes hatni, ami a mai természettudományos fogalmakkal nem magyarázható.

Ezek a tapasztalatok is azt támasztja alá, hogy a kristálykoponyák sajátos adattároló rendszerek, melyek képesek a körülöttük áramló energiát és rezgéseket, a közelükben előforduló embereket és eseményeket rögzíteni, majd visszajátszani. A régi legendák szerint a kristálykoponyák gyógyításra is szolgáltak. Ezt igazolják a koponyák jelenlegi „gondviselői”is, akik maguk is tapasztaltak gyógyulást, sőt a koponyákat meglátogató vendégek is.

Forrás: [1]

Sajnos a megjelenített átlátszó, színtelen kristálykoponya NEM a Michell-hedges féle.Ugyanis annak az állkapcsa külön darab és nem egybe van faragva a fejjel !

Hamisítvány??

Mért lenne ez Archaeológiai hamisítvány? Mégis, ki hamisította?? Ráad ilyen kategória nincs is, pirosan világít. – eLVe ^{kedvesS(z)avak} 2009. május 5., 08:55 (CEST)

Visszatettem az eredeti kategóriákat. Ha hamisítványnak állítasz valamit indokold, forrásold. Nem létező kategóriát meg ne szúrj be. Ha meg beszúrsz egyet, ne töröld a régebbiket. Az egyik nem irja felül a másikat. – eLVe ^{kedvesS(z)avak} 2009. május 5., 10:13 (CEST)

Ennek nem sok értelme van. A betett kategóriád nem létezik. Az enwiki meg lényegtelen. A cikk pedig az ókorhoz (is) tartozik. Attól mert ez a személyes véleményed, nem kell a létező jó kategóriákat kiiktatni. – eLVe ^{kedvesS(z)avak} 2009. május 6., 00:12 (CEST)

A szerkháborúval tessék leállni. Amit nem értek:

1. A cikk Math szerkesztései előtti állapota egyetlen komoly forrást sem tartalmaz,
2. a Math-féle szerkesztésekhez ugyan nem adott meg forrást (kellett volna), és való igaz, hogy az enwiki önmagában nem számít, de ha valaki vet egy pillantást a en:Crystal skull lapon megadott első két forrásra, hát nagyon úgy tűnik, hogy a mainstream tudományos álláspont szerint a kristálykoponyák hamisítványok.

Math-ot arra kérem, hogy a szerkesztéseit lássa el komoly forráshivatkozásokkal, mindenkit pedig arra, hogy ne folytassátok a szerkháborút. Bennó^fogadó 2009. május 6., 14:11 (CEST)

Az Enwikiben 50 forráshivatkozás van. A forrás hiányáéban igazolatlan és alaptalan, hamis állításokat pedig hogyan lássan el forrással, ha nincs? Ha valaki beírja, hogy Magyarország MIniszterelnöke Ciccolina, akkor nem kell forrást felmutatnom ahhoz, hogy töröljem. Neki kell igazolnia.

– Math ^vita 2009. május 6., 15:11 (CEST)

A koponyák hamisítvány mivolta igenis kizárja az ókori kategóriákat, hiszen nem ókoriak a tárgyak. Ha valakinek ennyi logikája nincs, mi a fenének szerkeszt Wikipédiát? Nem cél, hog ylogikai ellentmondásokkal legyen tele.

– Math ^vita 2009. május 6., 15:12 (CEST)

Na tessék, kötekedjetek még, hülyegyerekek! – Math ^vita 2009. május 6., 15:32 (CEST)

Uppsz... Jól megkaptam. Most mehetek félre pityergeni:))) – eLVe ^{kedvesS(z)avak} 2009. május 6., 20:46 (CEST)

Nehogy a szívedre vedd, Math régi jó ismerősünk, ez nála még kimondottan barátságos hangvételnek számít. ;) Hogy is van a vicc? Goromba egy pokróc, rémes a modora, de hát épp ez mutatja, milyen jó szíve van neki. Bennó^fogadó 2009. május 6., 20:58 (CEST)

Veszi a fene. (ha már modor :))) – eLVe ^{kedvesS(z)avak} 2009. május 6., 21:02 (CEST)

Lehet, hogy "Math régi jó ismerős" (nekem ugyan nem...), de a stílusáért kaphatna 1-2 hét blokkot, megérdemli. (lásd még: Szerkesztővita:Misibacsi#Krist.C3.A1ly_kopony.C3.A1k) misibacsi*^üzenet 2009. május 8., 17:42 (CEST)

A változatosság kedvéért el lehetne tekinteni ettől, honorálandó, hogy M. teljesen szerkesztőszerűen viselkedett. Képzeld el, hogy nem az ő neve áll ott a szerkesztések mögött, akkor hogyan viszonyultál volna hozzá. Nem szerencsés, ha egyes szerkesztők stigmatizáltatnak a viharos múltjuk miatt, és ez arra is kihat, amikor történetesen semmi rosszfát nem tesznek a tűzre. Bennó^fogadó 2009. május 8., 20:21 (CEST)

Remekül elszórakozunk itt a kategóriák ide-oda tételével. Áthidaló javaslatom a következő: Maradjon a te kategóriád is (bár az nem létezik, de valszeg az idők végeztéig fogod viszaállítani), és maradjanak a régiek is, mivel, tetszik vagy nem tetszik, ezt a tételt tárgyalja az ókor és a régészet. Tehát oda is tartozik.

„A vizsgálatok eredményei alapján a vizsgált példányokat a 19. század közepe táján, vagy később készítették, csaknem bizonyosan Európában.” & „Megállapították, hogy ezt a koponyát modern eszközökkel készítették.” -- Erről kéne valami bővebb. Mert egy reflink ehhez kevés. A „csaknem bizonyosan Európában” meg egy vicc. Hol, mikor, ki? Az átlagolvasó nyilván nem fogja megtalálni a hivatkozott forrást. S még mindig nem magyarázza, hogy ki(k) és hol hamisították volna, és különösen milyen technikával és eszközökkel. (Miután kivétel nélkül mindehol az áll, hogy jelenlegi technikával sem lehetséges.) Ezeket mind bele kellene írni. Nem engem kell meggyőzni, hanem az olvasókat. Ez a cikk így továbbra is egy nagy semmi. – eLVe ^{kedvesS(z)avak} 2009. május 7., 14:27 (CEST)

Ott van a bőséges olvasmánylista, utána kell menni. Az európai lokalizációról a British Museum tanulmánya szól. Minthogy azt őskoros régészek és műszakos szagértők csinálták, nagyon valószínű, hogy nem vicc. ;) Olvasni, olvasni, olvasni, megmondta már Lenin et. is. Bennó^fogadó 2009. május 8., 20:21 (CEST)

Nem. Hanem beírni a cikkbe. Az érdekli az olvasót, nem Mo.-n fellelhetetlen források keresgélése. A cikk továbbra is pont olyan, mint volt. Csak most be van még téve egy nemlétező kategóriába. – eLVe ^{kedvesS(z)avak} 2009. május 8., 20:29 (CEST)

Lenin apó nem azt mondta, hogy tanulni, tanulni, tanulni? Végül is egybevág a kettő :) Data Destroyer^{Mi fáj, gyere mesélj...} 2009. május 8., 20:31 (CEST)

Egyetlen geológiai hivatkozás elegendő a hamisítvány mivoltuk belátásához: az egész Amerikai kontinensen nem találhatóak olyan kvarckristályok, amilyenekből ezek készültek. Ellenben Madagaszkár, Új-Guinea meg még egy sor egzotikus helyszín a keletkezési helyük. Alkalomadtán megkeresem a hivatkozáshoz. L András ^vita 2009. május 9., 20:45 (CEST)

Akkor tegyük be a cikkbe. Helyesebben tegye be, aki érti is ezeket. Mert nekem az összproblémám csak annyi, hogy a cikkben lévők és a kategóriajelölések (meg a vitalapra írottak) között legyen összhang. Bár Madagaszkártól, Új-Guineától még mindig nem lesz 19-20. századi hamisítvány... :) – eLVe ^{kedvesS(z)avak} 2009. május 9., 21:45 (CEST)

Forrás

Egyelelőre nem a geológiait találtam meg, de ez is érdekes: http://www.archaeology.org/0805/etc/indy.html

Ez Jane MacLaren Walsh, a Smithsonian antropológusának egy cikke a sok közül. Ő vizsgálta elektronmikroszkóppal, és bár mindenhol mindenki azt állítja, hogy mai technológiával sem lehetne előállítani, ennek épp az ellenkezőjét bizonyította. (Amúgy mire azon a sok baromságon átrágtam magam, ami neten van erről, megőszült a szakállam.) L András ^vita 2009. május 9., 22:43 (CEST)

Ajánlom a gyorsolvasást:)) Elég egy cikkből csak a kulcsszavakat kiszúrni és máris eldönthető, hogy érdemes-e az elolvasásra. Viszont baromira kíváncsi vagyok ( és sztem nem csak én), hogy azon túl, hogy xy aszongya, hogy meg lehet csinálni, van-e erre vmi konkrét bizonyíték? (Merugye nehogy úgy járjunk, mint a piramisoknál:)) Apropó. Nem tudom, hogy tudod-e, de az antifinnugrisztikánál is fogunk találkozni. – eLVe ^{kedvesS(z)avak} 2009. május 9., 22:56 (CEST)

Az elektronmikroszkóp konkrét bizonyítéka a forgó köszörű nyomainak kimutatása, a spektrográfosoké pedig olyan csiszolóanyagok maradványai, amelyeket épp a XIX. század második felében kezdtek alkalmazni. A geológiai (amit még keresek), hogy a kristályok olyan kísérő ásványi nyomokat és másodlagos elemeket tartalmaznak, amelyek csak jó messzire onnan jellemzőek. Nem vagyok Thor Heyerdahl, és momentán nehezen tudom elképzelni a prekolumbiánus Amerika népei és Madagaszkár közötti kereskedelmi kapcsolatot. L András ^vita 2009. május 10., 08:53 (CEST)